Úgy tűnik, hogy az ingatlanpiac elérte a gödör alját, és 2010-ben már enyhe fellendülés jön - kezdte a helyzet értékelését Mehrli Péter. Mások viszont úgy vélik, hogy a kilábalás "w" alakú lesz, tehát a kezdeti fellendülést újabb visszaesés követi - tette hozzá az elnök.
A múlt év egyik jellemzője volt az ingatlanalapokban lévő eszközök lecsökkenése. Erős nyomás nehezedett ezekre az alapokra a befektetők részéről, akik viszont akarták látni a pénzüket. Előbb a készpénz került ki az alapokból, majd a jobb, később a rosszabb áron eladható ingatlanok következtek. A helyzet úgy is felfogható, hogy a piac megmérte az alapokban lévő ingatlanokat - elemezte Mehrli Péter.
Elmondta: a lakáspiac felemás képet mutatott 2009-ben. A lakásoknál a 20 millió forint körüliekre, míg a Balaton környéki üdülőknél a 20-30 millió forint közöttiekre voltak készpénzes vevők. Vélhetően azok vásároltak a megtakarításukból ingatlant, akik biztosabbnak látták a pénzüket az ingatlanokban, mint más befektetési lehetőségekben. Valószínű, hogy nemcsak a más befektetési eszközökben lévő pénz, hanem a bankbetétek egy része is ide vándorolt - magyarázta a szövetségi elnök.
A lakáspiac másik fele tavaly vevő nélkül maradt. A szociálpolitikai kedvezmény megszüntetése, és a kamattámogatás szűk körre szorítása lecsökkentette a fizetőképes keresletet. Ezzel párhuzamosan a korábbi devizahiteles vásárlók egy része nem tudta fizetni a törlesztő részleteket.
"Amit korábban javasoltam, hogy az államnak mentőövet kellene dobnia ennek a csoportnak, az az áthidaló hitel formájában megtörtént, de a devizahitelek árfolyamkockázatának generális megoldása még várat magára" - vélekedett a MAISZ elnöke.
A lakáspiac fellendüléséhez állami szerepvállalás szükséges, amely a mai helyzetben persze lehet, hogy irreális elvárás. Mindenesetre egy olyan kamattámogatás, amely értékben, és az igénybevevői körben behatárolt, mégis keresletet hozna a piacra. Egy hasonlóan "jól eltalált" szja-kedvezmény, vagy a lakás külön áfa-kulcsba sorolása talán elfogadható lenne a jelenlegi gazdasági helyzetben is - vetette fel az elnök.
Elmondta: jelenleg sok az üres, eladatlan lakás, pedig az árak érezhetően estek. Új jelenség az ingatlanpiacon a kis üzlethelyiségek kínálatának a növekedése, pedig ezek árai is csökkentek. A lehetséges vevők feltehetően kivárnak, hogy még olcsóbban vehessék meg az üzlethelyiségeket.
Mehrli Péter rámutatott: a MAISZ aktív volt a jogalkotás kezdeményezésében is. A szervezet javaslata volt, hogy az ingatlanforgalmazók által megvásárolt lakások és más ingatlanok után ne csak a két éven belüli értékesítéskor legyen 2 százalék az illeték, hanem 4 év legyen a kedvezményes periódus. A telkeknél pedig ne 4 év, hanem 6 év legyen az illetékmentes beépítési kötelezettség ideje. A parlament mindkét javaslatot elfogadta, de lehet, hogy éppen ez a kedvező szabály csökkenti a mobilitást - tette hozzá az elnök. Ez alatt azt értette, hogy a cégek időt nyertek, így kivárnak inkább, minthogy siettetnék az eladást, illetve az építést.
Az irodák, a kereskedelmi és a logisztikai ingatlanok piacán az is lendítene, ha a bankok bátrabban hiteleznének - mutatott rá.
Kiemelte: az irodapiacon nemcsak a kihasználtság csökkent, hanem a bérleti díjak is. Budapest belvárosában a két éve fajlagosan 10 euróért bérbe adható irodákra ma a feléért lehet csak bérlőt találni.
A jövőről szólva Mehrli Péter elmondta: az alacsony energiafogyasztású, zöld tanúsítvánnyal rendelkező épületek jelentik a jövő követelményét, ugyanakkor ezek többe kerülnek. Egy jó hőszigetelés minimális többletköltséggel jár a teljes árhoz képest, az alternatív energiát hasznosító gépészeti berendezések árai pedig csökkenni fognak - mondta a szövetségi elnök. (MTI)
