Semmivé foszlott februárban a szakemberek januári optimizmusa a Budapesti Értéktőzsde kilátásait illetően, írja a Napi Gazdaság. A ZEW és az Erste Bank közös felmérése szerint, amelynek során 71 pénzügyi szakembert, alapkezelőt és portfóliómenedzsert kérdeztek meg, zuhant azok aránya, akik áremelkedést várnak a BÉT-en. A további áremelkedésben mindössze 42,6 százalékuk hisz, ami 21,9 százalékpontos csökkenés a januári felmérés óta.Ezzel párhuzamosan emelkedett a részvényárak esését valószínűsítők aránya, a BUX várható csökkenését már 31 százalékuk tartja esélyesebb forgatókönyvnek, ami 11,8 százalékponttal haladja meg az egy hónappal korábbi értéket.
Az úgynevezett Bull/Bear spread, vagyis az emelkedést és az esést várók arányának különbsége 10 pont közelébe olvadt, gyakorlatilag visszakerült abba a zónába, ahol decemberben volt, a két tábor egymáshoz viszonyított aránya, a Bull/Bear ratio pedig 1,25-re csökkent, ami inkább a pesszimista szélsőséghez áll közelebb. Ezek az adatok a hangulati oldalról - ha valaki hisz az ellentét-analízisen alapuló megközelítésnek - elvileg jó táptalajt adhatnának a további emelkedésnek.
Hiszen aki pesszimista, az már nyilván eladott, s ha optimistává válik, akkor később vásárlóként léphet fel, áremelkedést okozva ezzel a piacon. Ugyanakkor a hangulati indexek legtöbbször követő indikátornak tekinthetők, így csak szélsőséges értékei esetében érdemes gondolkodni azon, hogy kell-e ezek alapján cselekedni. A januári optimista szélsőséget tapasztalva mindenesetre aki eladott, nem járt rosszul.
A rövid távú magyar kamatpályával kapcsolatos várakozásoknál egészen egyértelmű a tendencia a szakértők körében. Folyamatosan nő a kamatemelkedést valószínűsítők tábora, míg a kamatcsökkenésre tippelők aránya egyre fogy. A hosszú kamatok tekintetében már osztottabb a kép, a stagnálást várók aránya csökkent, s a két változásra szavazó csapat aránya nőtt.
