Köztudott, hogy a GDP változás magával húzza a lakásárak változását is. Mivel 2012 hezitálása után a GDP növekedésével párhuzamosan 2013-tól a lakásárak is növekvő pályára álltak, így abban bízunk, hogy a jelenleg tapasztalható fejlődő gazdaságban ez a trend hosszútávon nyomon követhető lesz a hazai lakáspiacon. Ezt erősíti az is, hogy a lakáshitelek és az állami ösztönzők piacán is előremutató fejlemények léptek életbe. Ide tartozik a jegybanki kamatpolitika, a CSOK, a forintosítás, a hitelkiváltás, és a "fair banking"-törvény is, amely mind-mind az eddig elmaradt lakásvásárlásokat ösztönözhetik - hívta fel a figyelmet a Portfolio lakossági rendezvényén a LAKÁS 2015 Kiállítás és Vásáron nyitóelőadásában Pélyi András, az FHB Bank Partneri Értékesítési Főosztályának osztályvezetője.
Ami a Családok Otthonteremtési Kedvezményét illeti; várhatóan július 1-től igényelhető vissza nem térítendő támogatásban akár 3 millió 250 ezer forintot is kaphatnak a bevállalósak, de az egy gyermeket tervezők is jól járhatnak. A szocpolként emlegetett támogatás utódját már használt lakás vásárlására, bővítésre is teljes összegben igénybe lehet majd venni.
Tény, hogy jelenleg van egy kis hisztéria, a kérdés csak az, meddig tud a lakáspiac emelkedni. Habár a számok mindenképp üdítőek és bizakodásra adnak okot - különösen, hogy jön a CSOK -, arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy reál szinten még bőven a válság előtti szint alatt vagyunk. Arról nem is beszélve, hogy nemzetközi összehasonlításban is nagy a lemaradás; jelenleg ráadásul a hazai kínálat sem elégséges. Aki viszont úgy akar lakást venni, hogy értéknövekedésre is játszik, akkor annak már mindenképp érdemes odafigyelni, hívta fel a figyelmét, előadásában Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője.
Az előadásokat követően panelbeszélgetésen vitatták meg a szakértők a hazai lakáspiac legfontosabb trendjeit, fejleményeit. A szakértők abban egyöntetűen egyetértettek, hogy pozitív irányba mozdult el a hazai lakáspiac, de teljes fellendülésről még nem beszélhetünk. A statisztikusok hivatalból is mindig óvatosak, de tény, hogy elmozdultunk a mélypontról. Jól mutatja mindezt a lakásépítések és használatbavételi engedélyek növekvő száma is - vallja Székely Gáborné, Központi Statisztikai Hivatal lakásstatisztikai osztályának osztályvezetője
A szakértők véleménye szerint ma még inkább tetten érhető az ingatlanpiac elhíresült mantrája, vagyis a lokáció, lokáció, lokáció. Ezt alátámasztva érdekes fejleményként értékelte Rutai Gábor, hogy hosszú évek túlkínálata után jelenleg túlkereslet uralkodik a magyar lakáspiacon. Mint mondta, ez több tényező együttállása miatt van így: korábban egy alacsony kínálatohoz volt egy még alacsonyabb kereslet, míg jelenleg a kereslet erőteljesebb növekedést mutat - főként az állami ösztönzők, mint például a jegybanki kamatpolitika miatt -, mint a lakások értékesítési volumene. Ez trend természetesen elsősorban Budapest egyes kerületeiben (főként a belváros, a XIII., XIV. és XI. kerület.), illetve a nagyobb vidéki városokban figyelhető meg, mint például Győrben, Sopronban, Pécsett, illetve Debrecenben.
Székely Gáborné szerint bár közhely, de Nyugat-Magyarországon, Mosonmagyaróváron és környékén - főként a határon átnyúló kereslet élénkülése miatt is -, a Balatonnál, és természetesen Budapest egyes kerületeiben már nem nagyon érdemes tovább várni a vásárlással, itt a jelenleg tapasztalhatónál már nem nagyon mennek lejjebb az árak.
Szétszakadt az ország: vannak olyan lokációk, ahol már növekvő pályára álltunk, vannak, ahol még mindig a stagnálás jellemző, de előfordul részpiac, ahol továbbra is csökken az értékesítési volumen és az átlagár is. A lakáspiac inkább hajó, mint trambulin; sok helyszín van, a fordulat is máskor jön el az egyes részpiacokon - foglalta össze Horváth Áron, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont vezetője. Az újépítésű ingatlanok piacáról úgy vélték a szakértők, hogy egyelőre kizárólag azok a fejlesztések fognak elindulni, amelyek gazdaságilag racionálisak, illetve megfelelő lokáción vannak.
Új lakóingatlan fejlesztése a közeljövőben nem nagyon várható Budapest külvárosában, az 27 százalékos Áfa ugyanis jelenleg annyira megdrágítja az egy négyzetméterre eső építési költséget, hogy ilyen négyzetméteráron senkinek nem fog kelleni ott ingatlan. Csak bizonyos lokációkban, megfelelő infrastruktúra mellett, tehát gazdaságilag racionális feltételek teljesülése esetén lépnek majd be a piacra a beruházók- mondta Balla Ákos, a Balla Ingatlan ügyvezetője.
Kevés azon beruházók száma, akik bele mernek vágni most egy új fejlesztésbe. Főként, hogy szűk az a kör, akiket projektfinanszírozással ki is tudnak szolgálni a bankok. E tekintetben az NHP-nak lehet piacélénkítő és mozgató szerepe, de leginkább az Áfa-csökkentés tüzelheti hosszabb távon a piacot. Egyébként, ha a húsiparban bevezetett Áfa-csökkentés beválik, akkor én elképzelhetőnek tartom, hogy az ingatlanpiacon is előbb-utóbb bevezetésre kerül - tette hozzá Pélyi András.
mfor.hu
