Az utóbbi időben futószalagon érkeznek a gyenge makrogazdasági adatok a világ minden tájáról, a kormányok pedig számolatlanul öntik a pénzt a gazdaságokba, hogy csökkentsék a recesszió következményeit. Egyelőre nem látszik a fény az alagút végén, már idén is a "rossz hírek évét" tapossuk.
Az Egyesült Államokban leginkább az aggasztja az embereket, hogy a foglalkoztatás utoljára 34 éve csökkent ilyen gyors ütemben, a legfrissebb adatok szerint idén már 1,91 millió amerikai veszítette el munkahelyét. A szolgáltató szektor 11 éve nem esett ilyen drasztikusan, márpedig ez az iparág adja az amerikai gazdasági teljesítmény mintegy 90 százalékát - mutat rá az AXA elemzése.
Az Amerikai Közgazdásztársaság adatai szerint az egyesült Államok gazdasága 2007 decembere óta recesszióban van. Az utóbbi évtizedekben a statisztikai adatokat vizsgálva átlagosan 10 hónapig tartott egy-egy recessziós időszak, most ezen már túl vagyunk. A leghosszabb ideig, összesen 16 hónapig tartott az 1982-ben, valamint 1975-ben véget érő gazdasági válság. A múlt évszázad legjobban elhúzódó válsága, a Nagy Depresszió mintegy 43 hónap után 1933 tavaszán fulladt ki.
Egyelőre a lakáspiacon sem látszik fordulat, a használt lakás értékesítések száma októberben 4,98 millióra esett vissza. Az átlagos lakásárak év/év alapon 11,3 százalékkal estek vissza, amire 1968 óta nem volt példa. Az új lakások terén 17 éves mélypontra esett az értékesítések száma. Az AXA elemzője szerint rövid, illetve közép távon nem lehet még jelentős fordulatra számítani a lakáspiacon.
Összeomlás szélén a pénzpiacok
A bankközi hitelek piacán novemberben már javult a helyzet októberhez képest, enyhült a feszültség, a különböző indikátorok egyre nyugodtabb piacot jeleznek. Már az is komoly fegyvertény, hogy a pénzügyi piac nem omlott össze, azonban a normális állapothoz képest még mindig "készenléti üzemmódban" működik.
Megfigyelhető, hogy a bankok már az esetek jelentős részében nem egymás között bonyolítják le a betételhelyezéseket, hanem a központi banknál kötik le a pénzt. Az európai bankok például december elején már napi (overnight) szinten mintegy 250 milliárd eurót megközelítő összegeket helyeztek el betétként az EKB-nál. A napi átlag az első nyolc hónapban, azaz a – Lehman előtti (L. e.) - mindössze csak 430 millió euró volt (több mint ötszázszor kevesebb pénzt fialtattak az EKB-nál)!
Fed: új fegyvereket kellett keresni
A Fed valamivel több, mint egy év leforgása alatt 425 bázisponttal vágta le az amerikai irányadó kamatlábat. Mire bekövetkezett a Lehman-csőd a Fed - a hagyományos monetáris politika eszköztárán belül maradva - már mondhatni közel az összes munícióját előtte. Éppen ezért az amerikai jegybank a hagyományos monetáris eszközöket félretéve a rendszerben lévő pénzmennyiség drasztikus növelésébe kezdett.
A bankok jelenleg a Fed-en keresztül képesek a korábban bankközi piacon végzett műveleteiket végrehajtani, a Fed a globális dollárlikviditást a swap piacokon keresztül biztosította, a váltópiac újra likviddé vált, a jelzálogkamatok esni kezdtek. Mindez megközelítőleg 2.100 milliárd dollárba került és egy év alatt a háromszorosára növelte az amerikai jegybank mérlegét.
Egy dolog azonban egyelőre továbbra sem működik: a Fed által a pénzügyi rendszerbe pumpált pénzt a bankok - a hitel- és partnerkockázatoktól tartva - egyelőre nem nagyon akarják hitelek formájában továbbítani a fogyasztók felé. Ehelyett, betétként a jegybanknál helyezik el, tartalékok formájában a Fed-nél parkoltatják az exponenciális ütemben dagadó dollár százmilliárdokat.
Ben Bernanke jegybankelnök szerint a legjobb a megelőzés: a kereslet stabil fenntartása, egy inflációs ütköző zóna, egy egészséges, jól tőkésített bankrendszer és gördülékenyen működő tőkepiac kialakítása. Jelenleg mindezen feltételek csak igen foghíjasan adottak.
Éppen ezért nem lenne meglepő a piac számára, ha már a kedd esti kamatdöntés után bejelentené Bernanke, hogy a jövőben a Fed az irányadó kamat megcélzása helyett hivatalosan is áttérne (folytatná) a kvantitatív lazításra, azaz pénzkínálat drasztikus növelésére.
Két út a kilábalásra
A korábbi várakozásainknak megfelelően az év végén már regenerálódni kezdtek a piacok és még egy Mikulás-rallyra is futotta a tengerentúlon. Sőt decemberben a piacok már-már kezdtek rezisztenssé válni a rossz hírekre.
Egy optimista szcenárió esetében a következő hónapokban látott komoly eladási hullám után eléri végső mélypontját a piac. Ez esetben az összehangolt amerikai monetáris és fiskális politika fél, maximum egy éven belül érezteti a hatását, eredményes lesz a kívánt kereslet-élénkítés.
Ez a szcenárió megfelel egy „mély V-alakú” kilábalásnak. Eric Chaney, az AXA csoport vezető közgazdásza szerint, ez esetben egy gyors, de éles recessziót fognak az OECD országok átélni, 2009 végére a munkanélküliség akár a 10%-ot is elérheti az USA-ban és az EU-ban.
Chaney szerint az elhúzódó L-alakú válság is úgy kezdődik, mint a V-alakú, azonban ez esetben nem következik be határozott fordulat 2009 során, ami több évre alacsony szinten tarthatja a globális gazdasági növekedést, növeli a nemzetközi konfliktusok és háborúk kialakulásának az esélyét. Továbbá, az L-alakú válság a bankrendszer államosításához, az államadósság megugrásához vezethet, a gazdasági protekcionizmus is egy indokolt opció lehet a nemzetgazdaságok számára és akár az euró létjogosultsága is megkérdőjelezhetővé válik.
