Meghallgatásra talált a hosszú távú megtakarítások ösztönzéséért küzdő pénzügyi szolgáltatói lobbi, mert ugyan kerültek módosítások a 2010-es adótörvények közé, aki valóban hosszabb távon takarékoskodik, annak a befektetésen elért nyereség, kamat és hozam után nem, vagy csak kedvezményes mértékben kell majd adót fizetnie, és megmarad a nyugdíj-előtakarékossági számla is (NYESZ). Mfor.hu-háttér.
A most elfogadott 2010-es adócsomag életre hívja a tartós befektetési szerződés (tbsz) intézményét. Ennek értelmében, ha a megtakarító legalább öt éves befektetési tartamot választ, akkor az itt elért nyereség után nem kell adót fizetnie. Ha a befektetés legalább három évre, de öt évnél kevesebb időre szól, akkor az adókulcs az adott jövedelemre jellemző adómérték (általában 20 százalék) helyett 10 százalékos lesz. Fontos tudni, hogy ez a könnyítés akkor jár, ha a minimálisan befektetett összeg 25 ezer forint, ami annyira alacsony összeg, hogy általában még a bankbetét minimális induló összege is több ennél.
Marad a NYESZ
A NYESZ kapcsán igényelhető adóvisszatérítés rendszerének fennmaradása továbbra is komoly ösztönző, ami a számlára befizetett összeg 30 százalékának, de legfeljebb 100 000 forintnak, mint előtakarékossági támogatásnak az évenkénti számlára utalását jelenti, amennyiben a számlatulajdonos az év során új befizetéssel növelte a számlaegyenlegét.
„A változatlan formában tovább működő NYESZ további támogatása ösztönzi a hosszú távú, több évtizedre szóló előtakarékosságot és a lakossági befektetőknek is kedvező lehetőséget jelent. ” - hangsúlyozta Szalai Sándor a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) elnöke.
A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) olyan speciális értékpapírszámla, amely az öngondoskodás államilag támogatott lehetőségét teremtette meg 3 évvel ezelőtt. Ebben a konstrukcióban az előtakarékoskodó a nyugdíjba vonuláskor veheti fel a választott befektetés tőkéjét, annak hozamait, valamint az ehhez kapcsolódó állami előtakarékossági támogatások összegeit azok hozamaival is kiegészítve.
A nyugdíj-előtakarékossági számlák bevezetése a magyarországi nyugdíjrendszer kiegészítő pilléreként a nyugdíjas évekre készülődést segíti elő, a magyar nyugdíjrendszer kötelező elemein az állami öregségi nyugdíjon, a magán nyugdíjpénztári befizetéseken és az önkéntes nyugdíjpénztári koncepción túlmutatva.
"Jelenleg körülbelül 60 ezer ilyen előtakarékossági számla van, melyekben körülbelül 100 milliárd forintnyi megtakarítást helyeztek el, azaz átlagosan 1,7 milliós összeg van rajtuk" – emelte ki még egy októberi sajtótájékoztatón Szalai Sándor. A NYESZ-számlákon a pénz 48 százaléka kötvényekben, 40 százaléka pedig befektetési jegyekben van, de ezek pontos összetétele nem ismert.
Mi dönthetünk, mibe fektessék nyugdíjunkat
A törvény megteremti az átjárás lehetőségét a NYESZ-ből a tartós befektetési számlára, ami gyengítheti a kifejezetten nyugdíjas korig szánt előtakarékosság intézményét. „Hiba volt engedélyezni az átjárást, mivel a megtakarítók a piacok átmeneti megingásakor elbizonytalanodhatnak és befektetéseik eladása, valamint részben történő felhasználása mellett dönthetnek. Ezzel pedig a rövidülhet a megtakarítási időszak, és csökkenhet a hosszú távú megtakarítások volumene" - magyarázta Szalai. Hozzátette: fontos tudni azt is, hogy aki vált, annak az utolsó két évben kapott adójóváírást 20 százalékkal növelt értéken kell visszafizetni.
Mindezek ellenére a NYESZ számla által nyújtott előnyök nem vesznek el, és a megoldás továbbra is fontos, megkülönböztetett szerepet tölthet be a hosszú távú megtakarítások rendszerében. A NYESZ-en elhelyezett, illetve a magán- vagy önkéntes pénztári megtakarítások között az a leglényegesebb különbség, hogy a NYESZ esetében a megtakarítási döntés teljes mértékben saját elhatározáson alapul. Az egyén szempontjából ez tekinthető a legértékesebb döntésnek, mivel itt a számlatulajdonos határoz arról, hogy a, rendelkezésre álló havi jövedelmének - amit a munkáltatója már eljuttatott hozzá - valamekkora részét nem költi el, hanem hosszú távra félre teszi.
A magánpénztárba a kötelező befizetések munkáltató oldaláról érkeznek - lehet egyéni kiegészítés is, de ez még azelőtt a pénztárba kerül, hogy a átfutna a pénztártag bankszámláján -, míg az önkéntes pénztárba elvileg érkezhetnének teljesen saját döntésen alapuló kiegészítő befizetések is, azonban ez jelenleg nem sokkal haladja meg az összes hozzájárulás 10 százalékát.
A NYESZ másik legfontosabb tulajdonsága, hogy az ügyfél maga döntheti el, mikor, mibe szeretné fektetné pénzét így befektetéseinek összetételét bármikor maga változtathatja. Ez természetesen nem jelent professzionális vagyonkezelési tevékenységet, mégis megadja a megtakarítónak a döntési szabadságot, hosszú távú megtakarításai saját kezelésének a lehetőségét és élményét, így a döntések felelősségének teljes vállalását.
Menedzsment Fórum
