Az SNB szerdai beszámolója szerint az első hat hónapot 4 milliárd frank mínusszal zárták. A nemzeti fizetőeszköz védelmében kezdett devizapiaci intervenció során 104,9 milliárd eurót vásároltak, az ebből fakadó veszteséget viszont részben ellensúlyozta a más devizákkal, például a japán jennel elért nyereség, és az arany drágulása, ami felértékelte az SNB aranykészletét.
Várhatóan az UBS bankház stabilizálását szolgáló alap is nyereséget ért el, ami tovább javítja a mérleget. A végleges első félévi beszámolót augusztus 13-án teszik közzé.
A görög válság hatására megindult eurógyengülés nyomán a frank erősödni kezdett az euróval szemben, mire az SNB a hazai gazdaság számára előnytelen felértékelődéstől tartva masszív piaci intervencióba kezdett, hatalmas tételekben vásárolt eurót frankért. Devizatartalékai így az év elejétől számítva 132 milliárd franknak megfelelő összeggel nőttek, rekord nagyságúra, 225,75 milliárd frankra, a tartalékon belül pedig az euró részaránya 70,5 százalékra emelkedett.
A beavatkozás ellenére az euróövezeti államadósság-válság rekord mélységbe, 1,3074 frankra nyomta le az euró árfolyamát. Korábban az SNB nem hivatalos álláspontja az volt, hogy 1,40 franknál kell beavatkozni a piaci folyamatokba a frank védelmében. Az SNB tehát nem tudta megállítani, vagy visszafordítani a folyamatot, csak lassítani és tompítani, a svájci gazdaságnak azonban így is nagy szolgálatot tett, hiszen minden 2 frankból egyet a külfölddel folytatott kapcsolatok révén keresnek meg a svájci cégek, az euróövezet részaránya a külgazdasági kapcsolatokban pedig 60 százalékos.
Az SNB júniusban jelentette be, hogy felfüggeszti a piaci intervenciókat, a hivatalos indoklás szerint azért, mert csökkent a defláció veszélye. Elemzők azonban a hatalmasra duzzadt devizatartalékból fakadó kockázatok miatti aggodalmaknak tulajdonítják a lépést.
MTI/Menedzsment Fórum
