2009 legfontosabb dátumai között szerepel mindenekelőtt február 28., eddig kell ugyanis benyújtaniuk hozamráta-adataikat a Stabilitás Pénztárszövetséghez az egyes pénztáraknak, míg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felé március 15-ig kell teljesíteniük ugyanezt a kötelezettséget.
Kötelező a tíz éves hozamráta közlése
Az egyéni számlakivonatok elküldésének határideje június 30., mutatott rá egy hétfői sajtótájékoztatón Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. Hozzátette, hogy a könnyebb tájékozódás, az olyan homályosnak tűnő fogalmak, mint például a virtuális veszteség vagy egység alapú elszámolás tisztázása érdekében féléves kommunikációs kampány indítását tervezi a Szövetség, amelynek keretében havonta tájékoztatnák az érdekelteket egy-egy témáról, a 2008-as év értékeléséről pedig Évkönyv készül.
Szintén az ügyfelek felvilágosítását segítik a pénztárak székhelyein, illetve telephelyein működtetett ügyfélszolgálatok is. "A tavalyi évet rózsaszínre festeni nem lehet, de fontos, hogy mindenki tisztában legyen a pénztárak helyzetével” – hangsúlyozta a főtitkár.
Lényeges változás január 1-től, hogy az egyes pénztáraknak mind a vagyonnövekedési mutatót, mind az előző 10 naptári év hozamrátáját is fel kell tüntetniük – az eddigi öt év helyett, a korrektebb tájékoztatás érdekében. Ennek célja, hogy ne csupán a legsikeresebb éveket ragadják ki, hanem hosszabb távú időszakról is tájékoztassanak.
Kötelező ezenkívül a hazai magánnyugdíjpénztáraknak 2009-től a unit-linked – azaz egység alapú elszámolás – közzététele, valamint azoknál, amelyek korábban még nem éltek vele, a választható portfóliók rendszerének bevezetése. A parlament a tavalyi törvénymódosítással az adott portfóliók kapcsán előírt részvényhányad elérését 2011. június 30-ig meghosszabbította ugyan, de a rendszer bevezetése minden nyugdíjpénztárra kötelező.
Az egység alapú elszámolás segítségével akár naponta figyelemmel kísérhetjük mind a PSZÁF, mind az egyes pénztárak honlapján egyéni számlaköveteléseink értékét.
Némileg kevesebb pénzt fordíthatnak a pénztárak saját működésükre, az eddigi 5,5 helyett 4,5 százalékot költhetnek erre a célra.
Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás dolgozónként a minimálbér 30 százalékáig adómentes. Ez 2009-ben 21 450 forint, csak úgy mint az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárba fizetett munkaadói hozzájárulás. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás pedig dolgozónként a minimálbér 50 százalékáig adómentes, vagyis 2009-ben 35 750 forintig.
A tagoknak kedvező hír, hogy az átlépésnél az eddigi 4000 ezer forint helyett 3000 forin plusz átutalási költséget kell fizetniük januártól.
Az egészségpénztárakkal kapcsolatos változtatások között Juhász Istvánné kiemelte, hogy számos szolgáltatóval megszűnik a szerződéskötési kötelezettség. Ez vonatkozik például a gyógymasszőri tevékenységre, a gyógytornára, valamint a sport- és rekreációs üdülésre.
Nagy Csaba, a Szövetség elnöke arról számolt be, hogy készülőben van az a jogszabály, amely a magánnyugdíjpénztárak tulajdonosi hátterét hivatott rendezni.
"Megtakarítani mindig érdemes, válsághelyzetben pedig egyenesen kötelező" - hangsúlyozta Ludvai Judit, a szövetséghez újonnan csatlakozó Aegon pénztárakat működtető Aegon Pénztárszolgáltató vezérigazgatója. Hozzátette, hogy az a pénztár, amelyik feladja a tagság hosszú távú érdekeinek követését, rendkívül felelőtlenül jár el.
Nem feltétlenül okoz veszteséget a portfólióváltás
A magyar nyugdíjpénztárak még hosszú ideig felhalmozási szakaszban lesznek, minimális a nyugdíjszolgáltatás, így nem merülhetnek fel likviditási gondok - hangsúlyozta a szakember. Tehát a mostani nehéz időszakot is türelemmel átvészelhetik. "A szabályozást természetesen lehet finomítani, érdemes lehet például elgondolkodni az egyes választható portfóliókba történő besorolás kritériumain" - tette hozzá Ludvai Judit.
Tornyos Csaba, a Generali nyugdíjpénztárak ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy még olyan nyugdíjrendszerekben is - például az Egyesült Államokban – jelentős, mintegy 15-20 százalék körüli veszteségek keletkeztek, amelyeknél a magánpillér a magyarországinál lényegesen régebben működik. Sőt, nem elképzelhetetlen az állami beavatkozás szükségessége sem. "A pénztárváltás nem feltétlenül okoz plusz veszteséget egy pénztártagnak, feltéve, hogy hasonló profilú portfólióba kerülnek át megtakarításai. Viszont most konzervatívabb portfóliót választani biztosan hiba" – tette hozzá a szakember.
"Ha a tagok nem veszik fel a tízéves türelmi idő leteltével nyugdíjpénztári megtakarításukat, akkor az aktuális várható élettartamokat és tagdíjbefizetéseket alapul véve harmincévnyi takarékoskodással akár 40-80 százalékkal megnövelhetik a kifizetett nyugdíj összegét" - mondta el Rudas Vera, a Chinoin nyugdíjpénztár ügyvezetője. A tapasztalatok szerint ráadásul a már sok éve vagy évtizede megtakarító pénztártagokat kevésbé viseli meg egy rövid távú visszaesés.
Simon Rita
