Magyarul az EU-s támogató megoldással minden egyes európai család éves 100-200 eurót befizet, és ebből támogatják - nem az országokat - hanem a FELELŐTLEN BEFEKTETŐKET. Ők azok, akik hajlandóak voltak minden különbségtétel nélkül odaadni például az évek óta ismerten hazudozó görög kormánynak a pénzt, remélve, hogy úgyis kimentik őket, és valóban egyelőre ez is történik. A hitelezési kockázat pont azt jelentené, hogyha egy hitelező rosszul méri fel a kölcsönvevő lehetőségeit, fizetési képességét vagy egyszerűen nincs szerencséje, akkor kevesebb pénzt kap vissza, mint amit kölcsönadott. Ez lenne most is a normális.
Ehelyett minden egyes európai állampolgártól vesznek el pénzt, csak azért, hogy kimentsék ezeket a felelőtlen befektetőket. Az országok (görög, portugál, ír) nem járnak jobban, mintha csőd lenne, sőt rosszabbul, mert úgy legalább maguk mögött tudnák ezt az egészet és a nagy crash után megkezdődhetne a növekedés, így meg éveken át szenvedhetnek az értelmetlen megszorítás-adóbevételvisszaesés-újabb megszorítás spirálban. Az EU, aki ezt a kimentést végzi felelőtlen, növeli az erkölcsi kockázatot (moral hazard), és jutalmazza a butaságot. Ez nem szolidaritás, hanem felháborító és botrányos viselkedés!
Minden európai család 100-200 euróval támogatja évente a felelőtlen befektetőket
Gondolkodtam ezeken az európai segélycsomagokon, hogy mi is történik itt valójában. Kiosztanak vagy 2-300 milliárd euró kedvezményes hitelt, amelyet minimum 3-4-5%ponttal olcsóbban adnak, mint a piaci ár lenne, azaz éves 6-15 milliárd euróval támogatják, szubvencionálják ezeket az országokat (pontosan nem adtam össze a számokat, de ez nem is annyira lényeges, mint az elv). Az alternatíva az adósságátstrukturálás lenne.