A 2008-as válság kapcsán mindenki egyetértett abban, hogy Greenspan ultralassú kamatemelése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Lehman-válság néven emlegetett pénz és tőkepiaci összeomlás kialakult, melyet egy erőteljes világgazdasági recesszió követett. Hol tartunk most?
Az amerikai lakásárak sok helyen már átlépték a 2008 előtti szinteket, de nem csak ott, hanem Londonban, Kínában, Indonéziában, Hamburgban és még lehetne sorolni. Egyre nagyobb mértékben vesznek fel a vevők hiteleket is, hiszen a megfizethetőség rohamosan leromlott az elmúlt 12 hónapban az áremelkedések, az emelkedő kamatok és a stagnáló bérek következtében.
Az amerikai autóeladások szintén a 2008-as szinteken vannak (persze zárójelben megjegyzem, hogy a lízingre vásárolt autók eladása rekord szinteket döntöget, és rekord szintű az ún. subprime autóhitel is, melyet olyan tulajdonosok fizetései fedeznek, akik fizetési morálja igen kétséges).
A vállalatok rekord mértékű részvény visszavásárlásokat folytatnak (ld. Microsoft), mely a részvénypiaci rally egyik lényeges meghatározója. Szintén megemlítendő még, hogy számos vállalat soha nem látott mértékű kötvénnyel finanszírozott felvásárlásokat indít (Verizon kontra Vodafone/Verizon Wireless) úgy, hogy például a hivatkozott Verizon annak érdekében, hogy közel rekord 50 milliárd dollár értékben bocsáthasson ki kötvényt, hajlandó volt arra, hogy évente 300 millió dollárral több kamatot fizessen összesen ezekre a papírokra. Összefoglalóan, a vállalatok egyre jobban eladósodnak kihasználva a jelenlegi alacsony kamatokat. Az eladósodás világszerte (kivéve az eurozóna déli államai) ismét beindult, azonban most nem csak a fejlett világban: a feltörekvő országokban szinte mindenhol 30-50 százalékos hitelnövekedés volt évente az elmúlt 4-5 évben.
A Fed és a többi nemzeti bank fújja a lufit mindenhol. Ha egyszer leviszik a kamatszintet nulla közelébe és ilyen mértékű likviditást nyomnak a piacba nem tesznek mást, mint a projektek alternatív költségét lecsökkentik: egyre több, a magasabb kamatszinteknél nem profitábilis projekt válik profitábilissá, ezzel támogatva a gazdasági növekedést, foglalkoztatottságot (ez folyik Magyarországon is a 2 százalékos kamattal). Hátulütője: ha a kamatszint megemelkedik, egyre több projekt, hitel válik nemfizetővé. Egy ilyen körből igen nehéz kikerülni, és ez a Fed dilemmája is. Mint azt az elmúlt hónapokban láttuk az USA állampapírhozamok emelkedésével: a feltörekvő országokban rohamosan gyengültek a valuták, megemelkedtek a kamatszintek, veszélyeztetve a gazdasági növekedést. Az USA-ban lelassult valamelyest a lakáspiac, felemelkedtek a jelzálogkamatok, potenciális vevőket zárva ki a piacról (nézzük meg, miként viselkedtek a házépítő vállalatok részvényei az USA-ban az emelkedő állampapírhozamok árnyékában). Az Eurózónában is emelkedésnek indultak a rövid távú hozamok, veszélyeztetve az ECB politikáját (Draghi kénytelen volt már verbálisan is interveniálni, és a piacokat megnyugtatni).
A FED most is válaszút előtt áll (mint Greenspan is anno): elkezdi visszavonni az ultraenyhe monetáris politikát ezzel egy világszintű gazdasági enyhülést kockáztat (mondjuk ha meglépi a 10 millirádot, azzal tutira nem), vagy még kivár. És a FED kivár, a keze beremegett, és öngólt rúgott. Miért is? Mert most a piac már beárazott egy kisebb csökkentést, ennek ellenére a részvénypiac ismét rekord közelében volt, a hozamok megnyugodtak (2,8 százalék körül a 10 éves USA hozam) és a feltörekvő országok részvény és kötvénypiacai is stabilizálódtak. A befektetők lassan hozzászoktak az új kamatszinthez: aki akart már eladott. A FED nyugodtan megléphette volna a 10 milliárdot, ami nem jelentene mást, mint hogy 85 milliárd helyett "CSAK" 75 milliárdot kötvényt vesz, mely még mindig óriási, figyelembe véve az európai, japán és magyar (smile) gazdaságélénkítés hatását is. A kivárással csak a lufit fújja tovább és megkérdőjelezi a jegybanki kommunikáció kiszámíthatóságát is.
Vagy egyszerűn csak az történt, hogy Bernanke meghagyja a hamarosan helyét elfoglaló új jegybankelnöknek azt a kiváltságot, hogy ő döntheti el, mikor indítja a monetáris szigorítást? Ami késik, nem múlik és a lufikkal a FED is egyre inkább tisztában van.
VP
