Azt reméltem, hogy szövetségest találok a kormányban adócsökkentés területén, kezdte hozzászólását Varga Mihály. Most azonban inkább adóemelésről beszélhetünk, bár még valójában alig egy-két hete van hivatalban az új Bajnai-kormány, és mint tudjuk, minden kezdet nehéz, tette hozzá.
1300 milliárdos adócsökkentés
Oszkó Péter pénzügyminiszter válaszában elmondta: a Reformszövetség programjából indul ki, amely februárban készült, és akkor három százalékos visszaeséssel számoltak. Ma már nyilvánvaló, hogy a GDP zuhanása ennél nagyobb lesz. Ennek ellenére a radikális adócsökkentési terveket nem írták át, és a válságkezelő kormány továbbra is azt tervezi, hogy 12 hónap alatt mintegy 1300 milliárd forintos adócsökkentést hajt végre. Ez egyébként jóval gyorsabb tempó, mint amivel a Reformszövetség számolt. Azt viszont elismerte a pénzügyminiszter, hogy konkrét számok még nincsenek, mert egy hetes hivatali ideje ezeknek a számításoknak az elvégzésére még kevés volt.
Oszkó mindenesetre megerősítette, hogy már idén öt százalékkal csökkennek a járulékok, és a személyi jövedelemadó sávhatárait is kitolják. Jövőre pedig ennél lényegesen nagyobb járulékcsökkentés várható, és már nem csak a minimálbér kétszereséig. Az elképzelések szerint a minimálbér estén nyolc, az átlagbérnél hat százalékkal, az ennél magasabb kategóriában viszont ennél valamivel kisebb mértékben csökkennének a terhek.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a minisztérium idei évre vonatkozó „nullszaldós” adóátrendezési terve csökkenti a jövedelemadót, valamint a foglalkoztatást terhelő járulékokat. Így azoknak a vállalkozásoknak mérséklődnek a terhei, amelyek foglalkoztatnak, illetve a saját maguk által megtermelt jövedelemből élnek. Tehát az a cég, amely a megkeresett pénzéből költ, érzi majd az adócsökkentést. Amely pedig vagyonát éli fel, összességében adóemelkedéssel számolhat, foglalta össze címszavakban a változásokat Oszkó Péter.
Varga: ősszel újabb csomag kell
Varga Mihály szerint a háztartások zöme nincs kisegítve azzal, hogy öt százalékkal csökkennek a munkára rakodó terhek. Az adóátrendezés olyan intézkedésekkel jár, mint a távhő- és a gázártámogatás megszüntetése, a családi pótlék befagyasztása.
Ezek a lépések nem megkönnyítik, hanem éppen megnehezítik a családok életét. Emiatt a kormány intézkedéseinek negatív hatásuk lesz, mert a kereslet csökkenése miatt a gazdasági válság még mélyebb lesz. Ennek nyomán elmaradnak olyan bevételek, amelyeket a kormány betervezett, és ismét lyukak keletkeznek a költségvetésben. Varga Mihály szerint ezért ősszel egy újabb csomagra lesz szükség, amely az így keletkezett hiányt lesz hivatott betömni.
A Fidesz radikálisabb adócsökkentést szorgalmaz
A Fidesz adócsökkentési terveit egyébként nem áfa-emelésből finanszírozná, hanem uniós forrásokból. Ezeket a pénzeket az eddiginél sokkal hatékonyabban használnák fel, és néhány területre koncentrálnák. Kiemelt szerepet kapna az idegenforgalom és a lakásépítés, amelyet egyébként a jelenlegi kormány a szocpol megvonásával éppen hátrányos helyzetbe hoz. Az ellenzéki párt a mostaninál sokkal nagyobb mértékben mérsékelné a járulékokat, hogy a cégek ne meneküljenek a feketegazdaságba, hanem rendesen fizessenek adót.
Arra a kérdésre, hogy ha a Fidesz kerül kormányra, visszaadja-e a 13. havi nyugdíjat, Varga Mihály kitérő választ adott. Szerinte a nyugdíjasoknak az a jó, ha 12 hónap alatt olyan nyugdíjat kapnak, amely tartja reálértékét. Ez sokkal jobb annál, mintha 13 hónap alatt olyan szintű járandóságban részesülnek, amely nem tartja meg vásárlóerejét. Egyébként is, az MSZP vezette be a 13. havi nyugdíjat, tehát az ő dolguk ennek megszüntetése, fűzte hozzá.
Mindenesetre a fideszes politikus - kormányra kerülésük esetén - kilátásba helyezte a szociális kiadások felülvizsgálatát, szorgalmazta a mielőbbi fiskális konszolidációt és a mielőbbi csatlakozást az eurózónához.
Offshore és ingatlanadó
Oszkó Péter arra a kérdésre is kitért, hogy a magyar gazdaságot kettőség jellemzi: van egy viszonylag modern és versenyképes nagyvállalati szektor, míg a kkv-szektor hatékonysága romániai szinten van. Politikájának egyik célja, hogy ezt a szektort megerősítse és hatékonyabbá tegye.
A pénzügyminiszter azt is elmondta, hogy a tervezett ingatlanadóból mintegy száz-százhúsz milliárd forintos bevételt remél a kormány. Ezt adó- és járulékcsökkentésre fordítják majd, ám - minden híresztelés ellenére - nincsenek még kidolgozva az újragondolt ingatlanadó bevezetésének részletei.
Oszkó Péter a beszélgetés során kifejtette, hogy egyes vélemények szerint mintegy ezermilliárd forint fekszik magyar tulajdonú külföldi offshore cégekben, amelyeket megfelelő intézkedésekkel akár Magyarországra is lehetne csábítani.
