Úgy tűnik, hogy a kormány tényleg dolgozik a 14. havi nyugdíj bevezetésén, aminek azonban kétséges, hogy meglenne-e a fedezete a jelenlegi költségvetési helyzetben. Az ötlet nem újkeletű, hiszen korábban már Medgyessy Péter kormányzása, és a 13. havi nyugdíj bevezetése kapcsán is felmerült.
A szakértők szerint már a 13. havi juttatás kifizetése is nagyrészt a költségvetés terhére megy, idén összesen több mint 5000 milliárd forint értékben. A jelenlegi demográfiai folyamatokat látva pedig egyre kevésbé valószínű, hogy a munkavállalók járulékaiból lehetne fedezni ezt a pluszjuttatást. Kollégánk a Trend FM hétfői műsorában elmondta, hogy valószínűleg a 14. havi nyugdíjat is csak lépcsőzetesen, akár négy év alatt lehetne bevezetni. Bár Lengyelországban van példa hasonlóra, a rendszer ott mégis más, és jobban segíti a kisnyugdíjasok felzárkózását a magasabb juttatásban részesülőkhöz.
Imre Lőrinc a beszélgetésben arra is kitért, hogy milyen fő vonalak mentén térnek el egymástól a Tisza és a kormány elképzelései a nyugdíjakat illetően. De szóba került az is, hogy a mostani, 242 327 forintos öregségi átlagnyugdíj valójában nagyon sok egyenlőtlenséget elfed, amit még a kormányzat is elismer. Bár az átlagnyugdíj 2016-hoz képest duplázódott, az inflációs sokk idején a fogyasztóiár-emelkedés is jobban sújtotta a szépkorúakat, ami árnyalja a teljes képet.
A nyugdíjhelyzetről a műsor második felében, 7:27-től beszélgettünk, míg az elsőben a törékeny forinterősödés volt a téma. A teljes interjút az alábbi linken hallgathatják meg – a riporter M. Szűcs Péter volt.
