Az első teljes hét már sok izgalommal szolgált a hazai gazdasági hírekben, olvasható a Raiffeisen heti hírlevelében, amely talán a legizgalmasabbat, a magyar Raiffeisenre tett felvásárlási ajánlatot, illetve annak elutasítását még nem is tartalmazza. Makroszinten azonban tényleg volt pörgés, a statisztikák szerint például a lakosság az utóbbi hónapokban alaposan felpörgette fogyasztását. Korábban a reál-jövedelem bővüléstől jócskán elmaradó növekedést lehetett csak látni a kiskereskedelemben, novemberre a KSH 4,9 százalékos éves bővülést regisztrált viszont. Ez a 2006-ben megindított gazdaságpolitikai konszolidáció óta a legnagyobb növekmény.
Ugyanakkor eközben úgy tűnik, tavaly is lelassított az év vége felé az ipar (bár talán nem olyan mértékben, ahogy 2012-ben). Az ipari termelés második hónapja csökkent novemberben (év/év alapon csak lelassult a növekedés), és az export is csak minimális növekedést regisztrált.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) pedig prezentálta az idei évre tervezett finanszírozási tervét. Ebben két fő irány emelendő ki: egyrészről a deviza kibocsátás visszafogása, hogy a devizaadósság részaránya csökkenjen, másrészről az államkötvények átlagos lejáratának hosszításának szándéka. Az államkötvények nettó kibocsátásának megemelkedése ambiciózussá teszi a tervet, de a Raiffeisen elemzői szerint összességében az irányok jók, és a várható piaci körülmények miatt megvalósíthatók.
A jövő héten az inflációs számok lesznek érdekesek. Miután a háztartási energia hatósági árcsökkentése decembertől már javarészt látszani fog a statisztikában, ezért az infláció újabb jelentős csökkenésére számíthatunk. Mi több, januárra a Raiffeisen várakozásai szerint már nem fog tudni inflációt kimutatni a statisztikai hivatal (azaz az éves inflációs mutató nem lesz több 0 százaléknál, egyébként ez abszolút összevág az mfor.hu december eleji kalkulációjával, lásd Decemberre tényleg eltűnhet a magyar infláció) .
Azonban a hatósági intézkedésektől megtisztítva is alacsony az infláció, miközben a tőkepiacok stabilak, így az MNB további lehetőséget lát a kamatok csökkentésére. Balog Ádám, MNB-alelnök csütörtöki kijelentése szerint 2,5%-ig látják most a teret a kamatok csökkentésére, és nem kizárt, hogy a január 21-i ülésen nem mérséklik 10 bázispontra a kamatcsökkentés mértékét.
Eközben Európában...
A héten az EKB ülése volt a leginkább várt esemény annak ellenére, hogy az 51 megkérdezett elemző közül egy sem várt kamatváltoztatást. A várakozásoknak megfelelően nem is változtattak az alapkamaton, ám a tanács kommunikációja megváltozott. Ebben hangsúlyosabbá vált, hogy a készen állnak a monetáris kondíciók lazítására, amennyiben annak szükségét látják. A döntést követő sajtótájékoztatón a jegybankelnök, Mario Draghi szavai arra utaltak, hogy a változás a szövegezésben a pénzpiaci kamatok utóbbi időszaki emelkedését próbálja orvosolni, ám ez egyelőre marginális hatással volt: az 1 hónapos Euribor például alig 1 bázispontot csökkent tegnap, és még mindig 10 bázisponttal magasabb, mint tavaly nyáron.
A héten több konjunktúra indikátort is közzétettek (többek közt a beszerzési menedzser indexeket, illetve az Európai Bizottság üzleti klíma jelentését). Az előbbiből a spanyol és az olasz konjunktúra élénkülése volt kiolvasható, míg az utóbbi egyik fontos megállapítása, hogy a periféria és a központ konjunktúrája közti különbség 2010 márciusa óta a legkisebb, azaz az első görög válság óta. Ez részben magyarázza is a periféria államkötvény piacainak kiváló teljesítményét az év eddigi részében (a görög 10 éves kötvények hozama például 7,67%-ra süllyedt, ami 2010 májusa óta a legalacsonyabb), mely hullámot az ír és a portugál állam is meglovagolta.
Az ír kötvény-kibocsátás az első volt azóta, hogy az ország kilépett a segélyprogramból, és 3,75 milliárd eurós ajánlatra 14 milliárdos érdeklődés érkezett, amivel az idei kibocsátási terv közel felét sikerült is már teljesíteni.
... és a BÉT-en
Kirobbanó formában kezdte az évet a hazai tőzsde. Két egymást követő heti emelkedésre augusztus óta nem volt példa, ráadásul az első teljes heti teljesítmény július vége óta példátlan erősségű. Tavaly négy hétig erősödött egyhuzamban, amikor is a majdani éves csúcsokig jutott. Az index heti maximumon zárt, amire június óta nem volt példa. Az index a héten már az 50 hetes mozgóátlag (18630) fölött nyitott, hogy meg se álljon a június óta nem látott szintekig. A forgalom is felerősödött az emelkedésben, de messze vannak még a novemberi és decemberi átlagok. Korai még megmondani, hogy sikerült-e ezzel elhagyni a 18000-es értékeket, mert megerősítésre van szükség és napi bontásban már erős túlvettség jelei mutatkoznak.
A legnagyobb súllyal rendelkező indextag szintén heti maximumon zárt és két egymást követő erősödő héten van túl. Az OTP a 100 hetes mozgóátlagot (4189) áttörve egészen 4400 forint közelébe emelkedett. A forgalom bővülése itt is alátámasztja a növekedést, mégha az enyhe túlvettség jeleit látjuk is. Legalább a 4450 forint fölé kell küzdenie magát, hogy a november óta tartó csökkenő trend megtörjön. Támaszt a 4300, majd a 4200 forint nyújt.
A Mol pesszimista hangulatát áthozta tavalyról. Az árfolyam négy héten keresztül próbálkozott a 14500 forinton található ellenállás megtörésével, de csak nem sikerült. Helyette egy 14200-14500 forint közötti sávban oldalazik az elmúlt négy hónap átlagától elmaradó forgalom mellett. Támaszt a sávon túl a 14000 forint nyújt, ami alatt már csak a tavalyi éves mélypontok következnek (13650). A 14500 forint leküzdése esetén megnyílik a tér 15000 forint felé. Azonban a végső cél még mindig a 16000 forint fölé kerülni.
A Richter a hét minden napján drágult, így 2011 októbere óta nem látott heti teljesítményt tudhat maga mögött. Ezzel az egy heti teljesítménnyel sikerült az elmúlt 4 hét csökkenését megfordítani. Heti maximumon zárt, 2010 novembere óta nem látott szinteken. Túlvettségről még nem beszélhetünk! A forgalom is erősödött, de elmaradt a negyedik negyedévi átlagtól. A 4600 forint leküzdésével megnyílik a tér 4750 forint felé. Azonban, ha nem sikerül megerősíteni a heti szereplést dupla csúccsal lehet dolgunk, ami visszaküldheti 4300 forint alá.
A Magyar Telekom a Molhoz hasonlóan gyengélkedett. Négy hét alatt nem sikerült meghódítani a 317 forintos szinteket, így lefelé vette az irányt. Áttörte a 310Ft-nál található támaszát, ami után a 305/300 forint állíthatja meg. A forgalom alig erősödött a héten. Ha sikerülne 310 forint fölé visszakapaszkodni lehetőség nyílna újrapróbálkozni a 317 forint áttörésével.
mfor.hu
