Többségében kedvezőtlen adatok láttak napvilágot a világgazdasággal kapcsolatosan az elmúlt héten, amelyek hatására a befektetők kezdik átértékelni korábbi növekedési elképzeléseiket. Az amerikai lakáspiacon a múlt hét után talán kevésbé volt meglepő, mégis sokkoló látvány volt a havi szinten 30 százalékkal visszaeső értékesítési aktivitás (folyamatban lévő lakáseladások), de a feldolgozóipari konjunktúra legfontosabb indikátora, az ISM-index csökkenés 59,7 pontról 56 pontra is csalódást keltő. Hó elejéhez méltón amúgy szinte mindenhol közzétették a beszerzési menedzserindexeket, melyek összesítéséből a JP Morgan készít globális indexet. Ez júniusban 55 pontra csökkent a májusi 57-ről, egyértelmű jelét adva egy lassulva bővülő világgazdaságnak.
Valami hasonlót mutatott péntek délután az amerikai munkaerőpiaci jelentés is, igaz nagyon vegyes képet mutatnak a számok. A foglalkoztatottság 125 ezer fővel csökkent - az első mérséklődés öt hónapja -, de magángazdaság 83 ezer állást teremtett. A munkanélküliség pedig 9,5 százalékra esett, de ez sem mondja el a teljes képet, miután sokan kiestek a munkaerő statisztikából.
A részszámokból összességében szintén egy javuló munkaerőpiac bogozható ki, de a kilábalás dinamikája romlik. A pontot az "i"-re a gyáripari megrendelések tették fel, melyek közel háromszor olyan gyorsan mérséklődtek, mit az várható volt. Európai oldalon a bankrendszeri hírek okoztak némi izgalmat a héten, az európai bankoknak gigantikus tételt, 442 milliárd eurót kellett törleszteniük, ám ezt az EKB végül több, néhol 100 milliárd eurót meghaladó kerettel támogatta.
A lezárt héttel kontrasztban az előttünk lévő napok kevéssé lesznek sűrűk érdekes makrogazdasági hírekben. Talán csak a kamatdöntések lehetnek érdemesek figyelemre.
Csendesen telnek a napok a hazai környezetben, különösebben nem bolygatja hír a piacokat. Rendkívül alacsony a befektetői aktivitás (legfőképp a belföldi), jól "láthatóak" a kereskedésben a meccsek. És a foci-vb végéhez közeledve nehezen várható a felpörgés. A kormány-program részleteiről továbbra sincs sok hivatalos információ, hiszen az e hét szerdájára ígért bejelentéseket végül elhalasztották a kormányzati politikusok, haladékot adva a kereskedelmi bankoknak. A politikusi híresztelések szerint a pénzügyi intézmények az IMF-nél próbálkoznak. A Nemzetközi Valutaalap emberei a jövő hét elején kezdenek tárgyalásokat a kormánnyal, de nehezen tudjuk elképzelni, hogy ennek a hiánycél felpuhítása lenne az eredménye.
A héten kedvező makrogazdasági hír volt, hogy az állástalanok aránya váratlanul gyorsan csökkent májusban (11,4 százalékra az április 11,8 százalékról). Úgy tűnik, a munkanélküliség tetőzött a második negyedévben, más adatokból is hasonló kép bontakozik ki. Az ÁFSZ számai szerint főként a feldolgozóiparban pörögtek fel a felvételek. Arra számítunk, hogy ez a javulás az év második felében lassulni fog ahogy a világgazdasági kilátások romlanak, és végigsöpör Európán a megszorítási hullám. Ha minden igaz, jövő héten végre kiderülnek az adómódosítások egy részének részletei, emellett a költségvetési számok és a legutóbbi jegybanki ülés rövidített jegyzőkönyve lehet érdekes. Mindazonáltal továbbra sem várható túlzott aktivitás.
Tovább estek a tőzsdék a héten, miután folytatódott a kedvezőtlen makroadatok sorozata hasonlóan az előző hetekhez. A mögöttünk álló hét volt a legfontosabb makroadatok tekintetében a négyhetes ciklusban, amely tehát erről az oldalról megadta a kedvezőtlen alaphangot a folytatáshoz. Tovább fokozódtak egyértelműen az aggodalmak, hogy az egyszeri stimulus hatások kifutásával kifullad a gazdasági javulás, amely pedig jelentősen növeli a veszélyét annak, hogy mind a második féléves GDP előrejelzések és ezzel párhuzamosan a vállalati eredmény előrejelzések nem fogják tudni hozni a várakozásokat. Ez nem azt jelenti, hogy újra recesszióba süllyednek a vezető gazdaságok, mindössze azt, hogy a javulás mértéke jelentősen elmaradhat a korábbi várakozásoknál, ha egyáltalán lesz bővülés. Erre reagál a piac. A jövő héten alig-alig várható bármely impulzus, a továbbiakban az a kérdés, hogy a július 12-én induló USA gyorsjelentési szezon tud-e változtatni ezen a képen. Természtesen itt is elsősorban majd a cégvezetők által megfogalmazott kilátások lehetnek főszerepben.
A korábbi lokális mélypontokat elérte a piac (S&P 1040) a várakozásoknak megfelelően, sőt jelenleg már alatta jár. Jelen pillanatban nem jelenthető ki, hogy véglegesen letörtek ezek a szintek, a vezető piacok azonban pengeélen táncolnak, ha jelen szintek is elesnek igen jelentős tér nyílhat meg lefelé technikai szempontból, amelynek súlyos következményei lehetnek a kockázatvállalási hajlandóságra is. A Raiffeisen elemzői úgy vélik, abban az esetben beszélhetünk újabb letörésről, ha az S&P-ben a 1010 körüli szintek is elesnének, amely után mélyebben is benézhetünk az 1000-es szintek alá (min. 950). Ez lehetne az az esemény, amelyre érdemes lehetne markánsabb short pozíciót nyitni ismét (korábbi ajánlásunk zárásra került). Optimizmusra pedig semmilyen ok nincsen addig, amíg ismét nem tud legalább 1040 fölé emelkedni az index. Ennek megfelelően az esés megvételével próbálkozni nem ajánlott jelenleg, sőt érdemes lehet akár némi short pozíciót fenntartani a korábbi pozícióból.
A hazai piac tartósabb alulteljesítés után a héten felülteljesítő tudott lenni. Az OTP a héten gyakorlatilag tesztelte korábbi lokális mélypontjait, melyek szilárdnak bizonyultak. Ezzel a 4400 megerősített támasz, ennek elesésére maximum akkor lehet számítani, ha kint is elesik a 1010, felfelé a korábbról jól ismert 5200-5300 lehet a határ. A chart alapvetően jobban néz ki az eheti fordulat után, de ilyen nemzetközi hangulatban nem ajánlható ennek megjátszása. A bankadóról nap mint nap látnak új kommentárok napvilágot, olyan érdemi új információ azonban nem került napvilágra, amely alapján változtatnánk múlt héten vázolt várakozásainkon. Várhatóan a piac sem fog már érdemben reagálni hírekre, ha egyáltalán lesz a következő héten megállapodás.
Erős teljesítményt mutatott a Mol is. Áttörni látszik 19000 körüli ellenállásait, amellyel elvileg 20500-21000-ig nyílik a tér, a probléma azonban ugyanaz, mint az OTP esetében. Amennyiben legalább néhány napra kedvezőbb lenne a piaci hangulat, ez a két papír jobban teljesíthetne tesztelve az említett felső ellenállásokat.
A Richterben, miután elesett a 42000 körüli támasz reálisan a 39000-42000-es kereskedési sáv lehetne irányadó, de nem lenne meglepő, ha ismét vissza tudna kúszni e fölé. Jelenleg semleges pozíció ajánlott, akárcsak a szektortárs Egisben, amely egy szűkebb sávba van beszorulva. Mindkettő esetében elmúlt az esély még korábban egy felfelé való kitörésre, amely jelentősebb momentumot adhatott volna, és bár nincsenek messze kedvező beszállási pontok, egyelőre még érdemes lehet kivárni. Az MTelekom továbbra is a 625-650 között mozog, az alsó támasz elesésére reálisan itt is akkor kell számítani, ha kinti piacok egy újabbat reccsennek.
Menedzsment Fórum