A magyar gazdaságra továbbra is a kedvező külső környezet hat. Az USA-ban egy stabil kielégítő ütemű növekedést láthatunk. Emellett Európában is megindult a növekedés, ráadásul ezt nem csak a centrum, hanem a korábban komoly problémákkal küzdő periféria is támogatja. A növekedés szerkezete is javult, immár nem csak a beruházás hajtja, hanem a belső fogyasztás is mindenhol kezd felpörögni. Kína növekedési üteme nem torpant meg. A fejlődő gazdaságok is jól teljesítenek, hiszen Oroszország és Brazília is kilábaltak a recesszióból. Az is pozitív hír, hogy a nyersanyag árak is rendeződtek.
(MTI)
Az egyetlen negatívum, hogy az inflációs célok továbbra is elmaradnak a jegybanki céloktól, ráadásul ez rövidtávon sem látszódik rendeződni. A nagyon alacsony kamatkörnyezet emiatt várhatóan megmarad globálisan, bár a briteknél felmerült a kamatemelés lehetősége, illetve Amerikában várható, hogy tovább emelik majd az alapkamatot. A jegybanki dilemma az, hogy hagyják extrém lazán a monetáris kondíciókat, és koncentráljanak az inflációra. Vagy kezdjenek el normalizálni és próbálják meg a kamatokat emelni, és a mérlegüket leépíteni. A Fed esetében az utóbbi teljesül inkább, míg az EKB némileg lemaradva továbbra is növeli a likviditást.
A magyar makrogazdasági adatok meglehetősen rózsásak, a növekedés minden motorja beindult. Az erős európai konjunktúra támogatja az ipart és a külkereskedelmet. A másik nagy potenciál, hogy ismét megnyíltak az EU források, ami szintén segítik a beruházásokat és a növekedéseket. A fiskális impulzus is segít mind a beruházások felpörgésében, mind pedig a belső fogyasztás növekedését. A növekvő jövedelem egy jelentős része egyelőre az ingatlanpiacon csapódik le, amelyet támogat a felpörgő hitelezés is. Ugyanakkor a CIB elemzői szerint hamarosan tovább bővülhet a fogyasztás.
A hazai infláció esetében a maginfláció az, ami stabilan növekszik, és kezdik megközelíteni a célokat. A CIB elemzői szerint vannak felfele mutató kockázatok, de ahogy Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője elmondta, a jegybank egyelőre nem tart ezektől. A forint erősödése ráadásul további jegybanki reakciókat hoz, így komoly erősödésre nem lehet számítani. A gyengülést viszont megakadályozza az, hogy erősek a fundamentumok. Így várhatóan továbbra is egy szűk sávban mozoghat a magyar fizetőeszköz az euróval szemben.
A CIB elemzői rövidtávon nem várnak változást a kamatokban. Rövidtávon maradhatnak a nulla körüli szintek. Hosszabb távon akkor lehet változás, ha a forint komolyan kezdene erősödik, vagy az infláció valamiért komolyan megugrana.
Kérdésre válaszolva Trippon Mariann elmondta, hogy néhány elemzővel szemben nem látják azt, hogy Olaszország bedöntené az EU-t, noha azt el kell ismerni, hogy a bankrendszernek viszonylag jelentős a rosszhitel állománya, illetve az olasz gazdaság növekedési potenciálja is gyenge. Az olasz államadósság jelentős része belföldi kézben van, ez számottevően csökkenti az ország sérülékenységét.
Magyarországon ugyan az EU pénzek lassabban áramlanak be, mint ahogy a pályázatokat kiírják és elbírálják, ám ennek pénzforgalmi szempontból van jelentősége. A hiány azonban stabilan 3 százalék alatt marad, a CIB elemzői az idei évre 2,4 százalékot várnak.
A részvénypiacokon pozitív folyamatokat látnak a CIB elemzői, véleményük szerint a jegybankok által biztosított hatalmas likviditás és a gazdasági fundamentumok is alátámasztják ezt. Igaz, vannak olyan piacok (pl. az USA), ahol a részvénypiac árazása nem számít olcsónak. Az elemzők szerint a feltörekvő piacok viszont tovább komoly növekedés előtt állhatnak.
mfor.hu
