A döntést közhírré tevő Varga Mihály pénzügyminiszter kiemelte: a júniustól elérhető megtakarítási formával a lakosságnál lévő állampapír-állomány öt év alatt akár meg is duplázódhat, így 2023-ra elérheti a 11 ezer milliárd forintot. Az új konstrukcióval tovább erősödhet a belső megtakarítás és tovább csökkenhet a magyar gazdaság külső sérülékenysége.
A kormány elsődleges célja, hogy a kisbefektetők számára is vonzóbbá tegye az állampapírokat - jelentette ki Varga Mihály. Mint mondta: a konstrukcióval egy egyszerű és átlátható befektetési lehetőség jelenik a pénzügyi piacon, hiszen csak egyetlen számla szükséges hozzá, mely az ország bármely pontján könnyen elérhető a Magyar Államkincstár és a Magyar Posta kirendeltségein, a lakástakarék-hálózaton keresztül, valamint a kereskedelmi bankok fiókjaiban is.
A pénzügyminiszter rámutatott: az új konstrukcióval a már meglévő állampapírokhoz képest magasabb kamat érhető el, ami fél év után 3,5 százalék, az első év végén négy százalék, majd ezt követően évente további fél-fél százalékpontos emelkedéssel az ötéves futamidő lejártával hat százalékot jelent. Tehát elmondható, hogy az új állampapírral minden futamidőn nagyobb kamathoz jut a lakosság, mint amennyit az adott futamidőn jelenleg elérhető legjobb állampapír nyújt, ráadásul a nemrég elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően a kamat után adózni sem kell - mondta.
Varga Mihály hangsúlyozta: a lakosság szerepvállalásával még stabilabbá és biztonságosabbá válik az államadósság finanszírozása. A devizaarány a 2011. év végi 52 százalékról 2018-ra 23 százalékra csökkent, a kormány célja, hogy ezt az arányt még tovább mérsékelje. Azon túl, hogy a hazai lakosság az állam szempontjából megbízható befektető, az állampapírok után kifizetett kamat a magyar családok jövedelmét növeli és a hazai gazdaságot erősíti - tette hozzá a pénzügyminiszter.
Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
