Sokaknak okozott anyagi nehézséget a koronavírus-járvány, ám a pandémia egyúttal felhívta a figyelmet a takarékoskodás, ezen belül a hosszú távú megtakarítások fontosságára – derül ki a K&H biztos jövő indexének idei második negyedéves reprezentatív kutatásból, amely a 30-59 éves korosztály tagjainak megtakarítási szokásait is feltérképezte.
Kedvező eredménynek mondható a K&H szakemberei szerint, hogy a felmérés alapján a többség, vagyis a megkérdezettek 76 százaléka úgy gondolja, hogy fontos a hosszú távú pénzügyi tervezés. Idén is kisebbségben voltak azok, akik úgy vélekedtek, hogy a pandémia pont ellentétes hatást váltott ki: 24 százalékuk szerint ugyanis a hosszú távú tervezésnek nem sok értelme van, mivel bármikor jöhet egy hirtelen esemény, amely felborítja a megtakarítási terveket. A felsőfokú végzettségűek 86 százaléka tartja fontosnak azt, hogy pénzügyeiben több lépéssel előre gondolkodjon, a közepes jövedelműek körében 76, az alacsony jövedelműek között pedig 61 százalék volt az arány. Figyelemre méltó, hogy azok tartják igazán lényegesnek a hosszú távú pénzügyi tervezést, akiket személyesen is érintett a járvány.
A járvány okozta bizonytalanság miatt a felmérésben résztvevő korosztály 62 százaléka tolta későbbi időpontra a korábban tervezett nagyobb kiadását. 2020 második negyedévében még csak 48 százalékuk volt ezen a véleményen, vagyis most többen vannak azok, akik óvatosabban tekintenek a jövőbe. A megkérdezettek 57 százaléka azt mondta, inkább tartalékol, ahelyett, hogy költene – holott nem lenne feltétlenül rákényszerítve a spórolásra. A pandémia visszafogta a nem létszükségletű kiadásokat: a válaszadók 61 százaléka állította, hogy átgondolta a pénzügyeit és megszabadult pár felesleges kiadástól.
