Az alapokból való tőkekiáramlás összefüggésbe hozható a Magyar Állampapír (MÁP) Plusz megjelenésével. Az annak debütálását követő júniusi, 882 milliárd forintos értékesítéssel párhuzamosan 179 milliárdnyi vagyon távozott a befektetetési alapokból. Júliusban már csak 44 milliárd, miközben a MÁP Pluszból 534 milliárd talált gazdára. Augusztusban 40 milliárddal lettek szegényebbek az alapok, míg a szuperállamkötvényben 309 milliárd landolt (ez volt az utóbbi eddigi leggyengébb hónapja). Szeptemberben a befektetők ismét fokozták a MÁP Plusz-vételeiket, azok 405 milliárdot tettek ki, vagyis csaknem 100 milliárdot többet az egy hónappal korábbinál, az alapokból mégis az augusztusinál kevesebb, 24,5 milliárdos tőke távozott – derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) legfrissebb adataiból.
Továbbra is az ingatlanalapok karcsúsodtak a legnagyobb mértékben, az év kilencedik hónapjában közel 26 milliárddal. Ami nem csoda annak ismeretében, hogy a Magyar Nemzeti Bank 180 napra növelte a nyíltvégű ingatlanalapok visszaváltásának idejét. A tőkekivonást a hozamok tompítani tudták, de megfordítani, kiküszöbölni nem, így az ingatlanalapok összvagyona 1 százalékkal lett alacsonyabb, 1528 milliárd forint szeptember végén, mint egy hónappal korábban.
A hosszú éveken át közkedvelt, de már egy ideje kevésbé vonzó abszolút hozamú alapokból közel 9 milliárdnyi tőke távozott. Pedig ezek hozamai is pozitívak lettek, amelyek hatására az összvagyonuk – ha csak fél százalékkal is, de – nőtt, 848 milliárdra.
A származtatott alapok esetében az elmúlt hónapban visszaváltást láthattunk (ami gyakorlatilag két megszűnt alapnak volt köszönhető),a csökkenés mértéke megközelítette a 6 milliárd forintot. A hozamok igen kedvezően alakultak, így a vagyon összességében 6 százalékkal, közel 159 milliárdra gyarapodott.
A kötvényalapokból 2,7 milliárd távozott, ezen belül a rövid futamidejűekből 5,8 milliárd, a szabad futamidejűekből 400 millió, míg a hosszú futamidejűekbe 3,5 milliárd érkezett. A hozamok semlegesíteni tudták a tőkekivonást, így a kötvényalapok vagyona az augusztusi 1314 milliárdon stagnált szeptemberben is.
A tőkevédett alapoknál 2,4 milliárd forint volt a pénzkivonás, ami egy megszűnt konstrukció számlájára írható. E mínuszt a hozamok nem tudták közömbösíteni, így a vagyon nagysága 1,4 százalékkal, közel 130,5 milliárdra csökkent.
A részvényalapokból 1,4 milliárd forint távozott, de az árfolyamok emelkedése miatt a hozamok kedvezően alakultak, így összességében a vagyonuk 3,4 százalékkal, 430 milliárdra emelkedett. A pénzpiaci alapokat pedig 1 milliárd forint hagyta el, így azokban már csak 74,5 milliárd szunnyadt.
Mindössze három alapfajta – a vegyes, az árupiaci és a zártkörű – tőkemérlege volt pozitív szeptemberben. Különösen a vegyes alapokba érkezett lényegesen több tőke, mint amennyi azokból távozott, a nettó növekmény 18 milliárd forintot tett ki. Ezen belül az óvatos vegyes alapoké 4,2 milliárdot, a kiegyensúlyozottaké 14,1 milliárdot. A dinamikus vegyes alapok 300 millióval lettek szegényebbek. Mivel a hozamok is kedvezően alakultak, a vegyes alapok vagyona 2,9 százalékkal, csaknem 1136 milliárdra ment fel.
Az árupiaci alapoknál 1 milliárdot tett ki a szeptemberi tőkebeáramlás, ráadásul a hozamok itt is kedvezően alakultak, így összvagyonuk 3,2 százalékkal emelkedett. Igaz, az még így is alig 47 milliárdot ért el – ez a legalacsonyabb összvagyon az alapfajták között.
Az elsősorban intézményi befektetők vagyonát kezelő zártkörű alapoknál is a tőkebeáramlás dominált az elmúlt hónapban, ami tulajdonképpen a kötvényalapoknak volt köszönhető. A hozamok tovább segítették a növekedést, így a vagyon nagysága 3,3 százalékkal, csaknem 523 milliárdra növekedett.