Az amerikai elnök, Donald Trump szinte naponta bejelent valami csodálatos sikert az Iránnal folytatott háborúban, de valójában egyelőre nagyon nem látszik a vége. Iránnak van mersze folyton visszalőni, és némelyik találata igen fájdalmas volt. A Hormuzi-szoros változatlanul zárva, az amerikaiak pedig békekötésről beszélnek ugyan, de közben csapatösszevonásokat hajtanak végre a térségben.
A hírekben általában az olajárat szokták emlegetni, mint a háború eszkalációjának és deeszkalációjának lázmérőjét. Ám az európaiak számára legalább olyan fontos a földgáz tőzsdei árfolyama is. Hiszen az orosz gázról való leválás jegyében kontinensünk nagyobb LNG-, azaz cseppfolyósított gázmennyiséget próbált az utóbbi években beszerezni a Közel-Keletről, és főleg az Egyesült Államokból.
Most az USA-tól függ Európa
Európa ugyan megszabadult az orosz gázfüggőségtől az utóbbi években, de ezzel párhuzamosan az amerikai LNG-től vált függővé, ami újfajta politikai kiszolgáltatottságot eredményezett. Washington nyíltan használja az „LNG-fegyvert” gazdasági nyomásgyakorlásra – az energiaellátás egyre inkább a kereskedelmi kapcsolatokban való engedelmesség és a politikai igazodás feltételévé válik. Az EU vezetése ezt a problémát továbbra is alábecsüli – írta az Oilprice.com szakértője.
A globális gázpiacot súlyos helyzetbe hozta a Hormuzi-szoros lezárása és a katari Ras Laffan központ elleni támadások, amelyek 12-13 millió tonna/év LNG-kapacitást érintenek. Más szűk keresztmetszetek további 5-10 százaléknyi tényleges kínálatot vesznek ki a rendszerből. Eközben az európai gáztárolók a szezonális igényekhez képest alacsony szinten állnak, így az egyes politikusok által hangoztatott „puffer”, tartalék valójában nem létezik. Egy akár részleges amerikai szállítás-visszafogás vagy átárazás is azonnali válságot okozhat kontinensünkön – írja a szerző.
(Magyarország, amely jelenleg még döntően orosz vezetékről kapja a gázt /Török Áramlat/, eközben fokozatosan építi ki az LNG-alapú diverzifikációt a Nyugat felé is. A cikk logikája szerint tehát egy kettős kitettség alakul ki nála, az egyszerre politikailag sérülékeny Oroszország szállításai és a potenciálisan feltételekhez köthető amerikai-nyugati LNG irányába.)
A háborús helyzet – meg az amerikai elnöki porhintés – néha szinte óráról órára változik, az árfolyamok is fel-alá csapkodnak, szakszóval hatalmas a volatilitás az energiahordozók piacán, miközben a részvénypiacok is eléggé zaklatottak. Mit tehet egy ilyen bizonytalan és veszélyes helyzetben az átlagos kisbefektető?
További részletek a szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Privátbankár.hu cikkében »»»»
A Menedzsment Fórum Kft. (mfor.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. Az mfor.hu honlaptartalma („Honlaptartalom”) a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek az mfor.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az mfor.hu felelősséget nem vállal. A Menedzsment Fórum Kft, mint az mfor.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Menedzsment Fórum Kft. (mfor.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
