2020. január 5. 18:05
mfor.hu

Hatalmas kiterjedésű területre telepíthetnek szélerőműveket a Szabadka közelében lévő Csantavér határában.

A cikk a BALK és a Privátbankár.hu/Mfor.hu együttműködésében jelenik meg.

A stadion mint mértékegység

Kevés embernek mond valamit, ha azt látja leírva, hogy egy földterület hány hektár, ezért a területmérésbe érdemes lenne bevezetni mértékegységként a stadiont.

Sokkal közérthetőbben lehetne ezáltal kifejezni egy szóban forgó terület nagyságát, amire rögtön itt is egy példa.

A Szabadka közelében épülő erőműpark nagysága 10 800 hektár, vagyis közérthetőbben mondva körülbelül 15 ezer focipálya, ami megközelítőleg ugyanennyi stadiont jelent szorosan egymás mellé helyezve. Ha olyan faltól-falig stadionra gondolkodunk, mint amilyen az MTK-é.

Szélkerekek. (Illusztráció. Forrás: Depositphotos) Szélkerekek. (Illusztráció. Forrás: Depositphotos)

A szerbiai Kevevára közelében nemrég nyitották meg az évi 160 MW előállítására képes szélerőmű farmot, ám a Csantavér közelében létesülő szélerőművek kapacitása ennek közel négyszerese lesz, hiszen 600 MW-ra tervezik.

Ez félmillió háztartás, vagyis mintegy kétmillió ember ellátására elegendő, ami körülbelül a Vajdaság nagyságának felel meg.

A beruházás 700 millió euróba kerül, és ez lesz a legnagyobb szerbiai beruházás a következő években, pedig ott sem fúj jobban a szél, mint Magyarországon.

A beruházás értéke tehát majdnem annyi, mint amennyit a most közzétett öt éves terv szerint Szerbia költ az egészségügyi dolgozók bérére.

A legnagyobb európai erőműfarm

A beruházást a szélerőművekre szakosodott belgrádi Maestrale Ring elnevezésű cég hajtja végre, amelynek alapítója a Fintel Energija részvénytársaság. Ennek hátterében az olasz Fintel Energia Group S.p.a. keresendő.

Tiziano Giovannetti, a Fintel Energija részvénytársaság vezérigazgatója 2019 februárjában úgy nyilatkozott, hogy ennek a projektnek köszönhetően Szerbia lehet az egyike azoknak az országoknak, amelyek a leggyorsabban állnak át a fosszilis energiáról a “tiszta energiára”.

A tervek szerint a legközelebbi szélerőművek egy kilométerre lesznek a lakott településektől, ami merően eltér a magyarországi szabályozástól.

Magyarországon a lakott területek határához legközelebb 12 kilométerre építhető szélerőmű.

Ezt gyakorlatilag lehetetlen teljesíteni, ezért itthon nincs előrelépés ebben az ügyben, pedig a szabályozás óta mind a szélturbinák, mind a hozzájuk kapcsolódó technológiák hatalmasat fejlődtek.

A magyar kormány hosszú távon nem is számol ezzel az energiaforrással, a jelenlegi tervek szerint tíz év múlva egyetlen szélerőmű sem fog üzemelni Magyarországon.

Szerbiai kifogások

A szerbiai ellenzéknek voltak kifogásai a szabadkai erőműfarmmal kapcsolatban, amely véleményük szerint túl közel lesz a lakott területekhez.

A másik kifogás az volt, hogy a szélerőművek termőterületeken “nőnek majd ki a földből”, nem pedig mezőgazdasági értelemben hasznot nem hozó vidékeken.

A szabadkai polgármester valahogy úgy fogalmazott, hogy ő nem kíván beleavatkozni a nagyok dolgába.

A szélerőművek megépítéséről magasabb szinteken döntöttek. Nekünk az a dolgunk, hogy hatékonyak legyünk, és készítsünk elő mindent annak érdekében, hogy ez a beruházás megvalósulhasson

– jelentette ki az üggyel kapcsolatban Bogdan Laban.

A szélerőműfarm kiépítését 39-4 arányban fogadták el a képviselők.

A gyanú árnyéka

A horvát Nacional 2018 tavaszán arról cikkezett, hogy Ana Brnabić szerb miniszterelnök a posztra történt kinevezése előtt szélerőművekben utazott.

A Nacional szerint Brnabić 2017-ben a Continental Wind Srbija igazgatójaként tisztában lehetett a szélenergia hasznosítására alakult szerbiai offshore struktúrák működésével.

Az “adóoptimalizálásra” hajtó cégek már annak idején 523 millió eurót szerettek volna kipumpálni a szerbiai áramszolgáltatóból, amire az elkövetkező tizenkét évben kerítettek volna sort.

Nem voltam érintett, és nincs semmi közöm a törvényhozási döntésekhez, amelyek a megújuló energiát illetik

– nyilatkozta az üggyel kapcsolatban a szerb miniszterelnök.

De ez egy másik történet része, és most csak azért került említésre, hogy gyanítani lehessen: honnan is fúj a szél valójában.

Csantavéren azonban örülnek

A subotica.com beszámolója szerint a szerb ellenzékkel ellentétben a csantavériek örülnek, hogy erőműfarm létesül a falu közvetlen közelében.

A faluban abban bíznak, hogy az Európa legnagyobb szélerőmű telepét megépítő cég jó pénzeket fizet a földek bérletéért.

Balassa Miklós csantavéri képviselő szerint az erőműfarm jót tesz a falunak és Szabadka városnak egyaránt.

75 kilométer kőutat ki fognak építeni, ami a nyári utakból lesz, tehát azt nem kell majd aszfaltozni. Azokat majd tudják ugyanúgy használni a földművesek és a kivitelezők is. Plusz még energiatakarékosság is lesz majd és gazdasági oldala is lesz az egész programnak

– mondta a csantavéri politikus.

Egyelőre azonban még csendes a csantavéri határ. A friss búzavetések éppen hogy kikeltek. Egy-két éven belül azonban gigantikus, három szirmú virágok jellemezhetik a tájat.

Varga Szilveszter, a BALK főszerkesztőjének írása. Az eredeti cikk itt érhető el.