4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az amerikai jegybank lépése után a piac azt várta, hogy az EKB is hamarosan elkezd szigorítani. Emiatt a befektetők már

kényszerpályán látták az MNB-t is, a forintot pedig megint megütötték. Az EKB azonban nem áll le a pénznyomtatással.

Szerdán ülésezett az amerikai jegybank, a Fed, amely a várakozásoknak megfelelően 25 bázispontos kamatemelésről határoztak. A megjelent közleményben kiemelték, hogy a munkaerőpiaci folyamatok továbbra is erősek, a gazdasági növekedés stabil. A jegybank a teljes foglalkoztatottság és az árstabilitás elérésére törekszik, a kamatpolitika továbbra is alkalmazkodó lesz. Ugyanakkor emelkedett a kamatprognózis (Dot Plot) is, a márciusi 2,1 százalék helyett 2,4 százalékot várnak év végére, ami azt feltételezi, hogy akár még két kamatemelés is lehet az évben.

A fentiek és az EU-ban mért erősödő gazdasági növekedés miatt az elemzők arra számítottak, hogy az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntő ülésén be fogják jelenteni az eszközvásárlási program kivezetésének menetrendjét, erre több jegybankári nyilatkozat is utalt az elmúlt hetekben. Ennek megfelelően mindenki arra koncentrált, hogy mikor érhet véget a QE program, mely szeptember végéig havi 30 milliárd eurós keretösszeggel fut. Az utóbbi időben elsősorban a szigorítás párti jegybankárok nyilatkoztak, többek között Peter Praet, aki a múlt héten azt mondta, hogy a Kormányzótanácsnak értékelnie kell, hogy az eddig elért eredmények, amelyek elegendőek-e lehetnek a program megszüntetéséhez.

A többség tehát azt várta, hogy az EKB a QE program kivezetése mellett dönt, ez pedig akár lépéskényszerbe is hozhatta volna az MNB-t, amely egyelőre szintén ultralaza monetáris politikát folytat. Utóbbival eddig a piacnak sem volt gondja, ám az elmúlt hetekben átélt bizalmi válságok, legyen szó Törökországról, Argentínáról vagy éppen Olaszországról, arra ösztönözte a befektetőket, hogy az úgynevezett feltörekvő piacokról (ahová hazánkat is sorolják) csoportosítsanak át tőkét a fejlett régiókba, azon belül is elsősorban az USA-ba, ahol az emelkedő kamatpálya kezd határozottabban kirajzolódni. A késő délelőtti órákban emiatt jöhetett egy eladási hullám a forint piacán, amely az euróval szemben igencsak meglökte a kurzust, és 323,65-ig ugrott fel a keresztárfolyam.



Ám mielőtt a magyar fizetőeszközt teljesen összezúzták volna, megjelent az EKB döntése, amely nem igazán volt összhangban az előzetesen vártakkal. Mario Draghiék ugyanis nem akarják szeptemberben leállítani a pénznyomdát. Az EKB ugyan nincs könnyű helyzetben, hiszen egyensúlyoznia kell a stabilan teljesítő központi országok és a rendkívül sérülékeny mediterrán államok között. Elképzelhető, hogy az EKB elnökének hazájára, Olaszországra is tekintettel voltak, amikor a QE program meghosszabbításáról döntöttek, amely decemberig folytatódhat. Nem mintha ez megoldaná a komoly adóssággal és strukturális válsággal küzdő dél-európai országok helyzetét, de arra talán jó, hogy időt nyerjenek ezek az államok, hátha addig kitalálnak valami kevésbé fájdalmas megoldást a szakértők.

Az EKB döntés mindenesetre a földbe állította az eurót, amely reggel még az 1,184-es szintet közelítette meg, hogy aztán két óra után a deviza grafikonján egy meredek lefele tartó vonal jelezze a piac véleményét. A keresztárfolyam pillanatok alatt beszakadt, és a 1,166-os szintet vette célba. Mindez az euró-forint devizapáron is meglátszódott, hiszen a magyar fizetőeszköz is visszaerősödött a 321-es szintig. Más kérdés, hogy ezt nem sikerült áttörnie, hanem valamelyest visszapattant onnan, így a délutáni órákban ismét 322-es euróárfolyamról beszélhetünk. 



Látva a piaci volatilitás felerősödését, nem kell ahhoz nagy jóstehetség, hogy azt feltételezzük a devizapiaci mozgás továbbra is élénk lesz. Az elemzők véleménye ugyanakkor jelentősen eltér a jövőt illetően, van olyan szakértő, aki szerint akár tartósan is kialakulhat egy magasabb euró-forint szint, de olyan vélemény is napvilágot látott, hogy csak átmeneti gyengélkedést látunk, és ha megnyugszanak a kedélyek, akkor gyorsan 310 alá erősödhet a forint.

Az euró árfolyama a reggeli 320,91 forintról 322,96 forintra emelkedett este fél hétre. Napközben 320,50 és 323,36 forint között mozgott a jegyzés. Az euró utoljára 2015. január 15-én volt ilyen erős, akkor 328 forint közelében jegyezték.
A dollár jegyzése 271,86 forintról 277,71 forintra nőtt, a franké pedig 276,11 forintról 279,41 forintra erősödött. Ezzel a frank és a dollár május 29-ike óta a legerősebb a forinttal szemben.
Az euró is gyengült a dollárral szemben, jegyzése a reggeli 1,1807 dollárról 1,1632 dollárra változott este fél hétre.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!