Nincs jó bőrben a forint, úgy tűnik, hogy pénteken a lélektani 330-as szintet is átlépi a magyar fizetőeszköz az euróval szemben. Értelemszerűen ez új negatív történelmi rekord a magyar fizetőeszköz kurzusában. (Update: a forint felszúrt a 330-as szint fölé, a rekord immár 330,179)
Vélhetőleg nem tett jót az árfolyamnak, hogy a folyamatok kapcsán a kormány és az MNB sincs egy hullámhosszon. Csütörtök délelőtt Kovács Zoltán kormányszóvivő még azt mondta, hogy akár spekulatív folyamatok is állhatnak a gyengülés mögött. Délután viszont az MNB közleményében már nem állítottak ilyet, persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy mással sem indokolták a folyamatokat.
A magyar államadósság-állományban történelmi alacsony szintű a deviza aránya. A tartozás kb. ötödét tartják most nyilván valutában, míg négyötöde forintalapú. A gyengébb forint és az infláció miatt könnyebben fizeti vissza Magyarország a forintban számított tartozását. Noha a befektetők a negatív reálhozam miatt hosszabb távon nem járnak túl jól, hazánk könnyebben kinövi, úgymond elinflálja adósságát.
Persze a másik oldalon ez okoz némi inflációs nyomást, hiszen a drágábban vásárolt importtermékek árába beépül a magasabb beszerzési ár. Klasszikusan ilyen tétel az üzemanyag, ami minden mást is drágíthat, de kisebb mértékű, a gazdaságnak is jót tevő áremelkedést be fog vállalni a hazai fiskális és monetáris politika – véli Horváth István, a Sberbank Treasury vezetője.
Nemzetközi összevetésben a forint még mindig jól áll, a kamatszinteket tekintve egyenesen alulteljesít például Csehországhoz képest, de már a jóval népszerűbb USA-kötvények is magasabb megtérülést biztosítanak a befektetőknek, mint a forintkötvények. Hazai szemmel nézve azonban amíg sikerül a reálhozamokat a negatív tartományban tartani, az államnak kedvező marad a helyzet, hiszen olcsón finanszírozhatja a működését. Mindezek miatt nem vár egyelőre MNB kamatemelést a Sberbank szakértője.
A mozgás hátterét magyarázva Holger Zschäpitz német tőkepiaci és közgazdasági szakértő arra a következtetésre jutott, hogy nem a spekulánsok, hanem a világpolitikában bekövetkezett fordulat miatt gyengül a forint. A magyar gazdaság jelen állapotában nem sebezhető spekulánsok szemszögéből, annál is kevésbé, merthogy a magyar gazdaság az EU védőernyőjét élvezi, meghatározóan az EU gazdasági helyzetétől függ. Viszont a legfontosabb magyarországi GDP-t kreáló gazdasági szektorok, mint például az autógyári kapacitások olyannyira ki vannak szolgáltatva az összeurópai, mindenekelőtt a német gazdasági helyzetnek, hogy egy ilyen kicsi gazdaság esetében a tőkepiaci befektetők jobban aggódnak a kialakuló amerikai–német kereskedelmi háború negatív következményei miatt, mint a nagyobb gazdaságok esetében. Holger Zschäpitz szerint a tőkepiacok főszereplői már látják az esélyét annak, hogy Magyarország relatíve többet fog veszíteni a nagy kereskedelmi háborúban, mint a nagyobbak.
Ha a fundamentumok mellett a forint grafikonját is megnézzük, akkor egyébként kifejezetten elkeserítő a kép. Nem igazán látni, hogy rövid távon mely szint lehetne az, ami komoly ellenállást jelentene az árfolyamban. Nagyobb időhorizonton viszont a 400 forintos szint az ami megfoghatja az eurót, ezt a szintet viszont már csak az elszálló energiaárak miatt sem lenne jó megtapasztalni.
