2019. január 29. 16:38
mfor.hu

Alacsony jövedelem, KHR, munkanélküliség - csak néhány, a megannyi ok közül, amiért a pénzintézetek elhajtják a hiteligénylőket. Ezeket kerüld el, ha kölcsönt akarsz felvenni a jövőben.

A kedvező kamatszintek, enyhülő feltételek és a dinamikus bérnövekedések hatására ma egyre többen fontolgatják a hitelfelvételt. Ugyanakkor hiába a hitelfelvételhez kedvező környezet, rengeteg esetben utasíthatja el a bank a hitelkérelmünket. Elkerülhető ez? Mire hivatkozhat a bank?

Nincs lehetetlen Nincs lehetetlen

A Bank360 segítségével jártuk körül a témát. A hitel-összehasonlítással is foglalkozó szakportálhoz naponta érkeznek a hitelkérelem elutasításával kapcsolatos kérdések, történetek, amelyekből kiderül, hogy melyek a leggyakoribb okok, amelyek miatt ajtót mutat a bank a hitelfelvétel előtt álló ügyfélnek.

Ha a fizetés nem elég

A Bank360 közlése alapján a legtöbb esetben az ügyfelek jövedelmével van probléma. A hiteligénylőnek igazolnia kell, hogy rendelkezik akkora rendszeres havi nettó jövedelemmel, amekkorát a bank előír ahhoz, hogy egyáltalán megvizsgálja a hitelfelvétel lehetőségét.

Ha a fizetés mértéke rendben van, még akkor sem biztos a hitel. A banknak meg kell felelnie az adósságfék szabályoknak, amelyek segítik elkerülni a túlzott eladósodottságot. Ezen szabályok egyike a JTM-szabály, azaz a jövedelemarányos törlesztési mutatóra vonatkozó szabályozás, ami meghatározza, hogy a fizetésünkhöz képest legfeljebb mekkora lehet a havi törlesztőrészletünk. Ha túl nagy hitelt akarunk felvenni, amelynek törlesztőrészlete mondjuk a fizetésünk 80 százalékát tenné ki a havonta, a bank nem engedélyezheti a hitel felvételét, még akkor sem, ha égre-földre megígérjük, hogy lesz miből visszafizetni a kölcsönt. A JTM szabályozás értelmében kamatperiódustól függően legfeljebb a fizetésünk 50 százalékát teheti ki havonta a törlesztőrészlet 400 000 forintos fizetés alatt.

A bank tehát a jövedelemvizsgálat során meggyőződik arról, hogy a bevételeinkhez képest az összes hiteltartozásunk mennyit tesz ki, és ha ezen felül marad még tér a törlesztőrészlet fizetésére, engedélyezheti a kérelmünket. Ennek tudatában érdemes belevágnunk a hiteligénylésbe, tudván, hogy a megfelelő jövedelem igazolására is szükség lesz, illetve legyen akkora, amekkora elég a JTM szerint engedélyezhető havi törlesztőrészletre.

Ki nem használt hitelek

Szintén a túl magas törlesztő problémakörébe tartoznak azok a kölcsönök, amelyeket az ügyfelek tetszőlegesen használhatnak fel. Az úgynevezett rulírozó hitelek jellemzően bankszámlák mellé járnak, ilyen például a folyószámlahitel, amely újra felhasználhatóvá válik, ha visszafizetjük az elhasznált kölcsönt. Akár használjuk, akár nem, a bank jellemzően a hitelösszeg 5 százalékát felelteti meg havi törlesztőrészletnek, azaz 2 millió forintos újrafelhasználható hitelkeret esetén ez 100 000 forint havi törlesztőrészletnek számít.

Ugyanígy esik latba egy hitelkártya is, azaz anélkül romolhat jelentősen a hitelképességünk, hogy egyáltalán használnánk a mindig rendelkezésre álló kölcsönöket. A probléma megoldása viszonylag egyszerű: amennyiben akadályozzák a hitelfelvételünket, fizessük vissza ezeket (már ha egyáltalán van mit) és szüntessük meg a szerződéseket.

KHR? Felejtsük el a hitelt

Szintén gyakori kérdés, főleg személyi kölcsönök esetén, hogy mi a helyzet a “BAR-listásokkal”, azaz újabb és pontosabb névvel élve azokkal, akik a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) negatív adóslistáján szerepelnek. Ők kitől kaphatnak hitelt?

A rossz hír az, hogy a bankok messze elkerülik azokat, akik egyszer valamiért felkerültek erre a listára, hiszen az arról árulkodik, hogy a hiteligénylő rossz adós, nem fizeti vissza a kölcsönt. A negatív listára akkor kerülhetünk fel, ha tartozásunk már meghaladja a minimálbért és 90 napja nem fizetünk. Érdemes észben tartani, hogy a hitelszerződésben szereplő hiteligénylők közül mindenki felkerül, tehát az adóstárs és a kezes is.

Mit tehet tehát az, aki KHR-es és így elesett a hitelektől? Szerencsére - bár nagyon nehezen - de le lehet kerülni a listáról, értelemszerűen azzal, ha rendezzük a tartozásunkat. Ezek után egy évig még passzív státuszban, a negatív KHR-esek között leszünk, ezt követően kerülünk le a listáról. Passzív KHR-esként már nagyobb eséllyel találunk olyan pénzintézetet, amelyik hajlandó nekünk hitelt adni, arra viszont érdemes felkészülnünk, hogy azt az átlagosnál sokkal rosszabb kondíciókkal kaphatjuk meg (például magasabb kamat), mivel kockázatos ügyfelek vagyunk a hitelintézet szemében.

Nincs munka? Nincs hitel!

Azoknak sem hiteleznek a bankok, akik nem tudnak rendszeres jövedelmet felmutatni. Érthető:  ez a szabályozás egyrészt a bankot védi, hiszen az szeretné viszontlátni a kihelyezett összeget, másrészt a hiteligénylőket is óvja az adósságspiráltól. A banki gyakorlat szerint az alkalmazottaknak legalább 3 hónapos munkaviszonyból származó jövedelem igazolására van szükségük. Nehezebb a helyzetük a vállalkozóknak, velük ugyanis legalább egy lezárt üzleti év után állnak szóba a bankok a NAV-tól származó jövedelemigazolás bemutatása után.

Mi a helyzet a nyugdíjasokkal?

Nem titok: a bankok azt is számon tartják, hogy milyen idős az igénylő. A hiteligénylés alsó korhatára 18 év, felső korhatárt pedig ugyan nem állapítanak meg a pénzintézetek, de előírhatják adóstárs kötelező bevonását, ha a futamidő lejárta előtt betöltjük a 70. vagy 75. életévünket. Azaz például egy lakáshitel igénylésnél a legjobb esetben 65 évesen vehetünk fel önállóan hitelt 10 évre. Öröm az ürömben, hogy legalább jövedelemigazolásra nem lesz szükség ennyi idősen, a bankoknak ugyanis megfelel a szintén elsődleges jövedelemforrásnak minősülő öregségi vagy rokkantsági nyugdíj igazolása is.

Cetelem MKB Cib Tov·bbi aj·nlatok