A blokklánc-technológia (blockchain technology) egy módszer, amelynek alkalmazásával lehetővé válik különböző értékek és adatok egyszerű cseréje. E technológia segítségével létre lehet hozni digitális fizetőeszközt, így a bitcoin és más kriptodevizák mögött is a blokklánc technológia, ez a virtuális és hamisíthatatlan rendszer áll.
Hszi Csin-ping kínai elnök múlt csütörtökön kijelentette, hogy Kínának ki kell használnia a blokklánc technológia nyújtotta lehetőségeket.
A blokkláncot úgy kell felfognunk, mint fontos áttörést független innovációkra a kulcsfontosságú technológiák területén. Konkretizálnunk kell a fejlesztés fő irányvonalát, növelnünk kell a befektetéseket és a legfontosabb alaptechnológiákra kell összpontosítanunk, valamint gyorsítani kell a blokklánc technológia és az ipari innovációk fejlesztését - mondta a kínai államfő.
Kilőtt az árfolyam
A kínai elnök szavaira a világ legismertebb kriptodevizája, a bitcoin árfolyama pénteken és szombaton 24 százalékkal emelkedett, de a többi kriptodeviza is jelentősen drágult. A luxembourgi székhelyű Bitstamp kriptodeviza kereskedelmi platformon pénteken 10 350 dollárt is adtak a bitcoinért, jóllehet a hét közepén még csak 7300 dolláron állt az árfolyam. A jelentős emelkedés dacára a bitcoin értéke továbbra is messze áll idei csúcsától, a júniusban elért 12 920 dollártól.
A kínai hatóságok 2017 őszén betiltották a kriptodeviza-kereskedelmet és a kriptodeviza kibocsátásával történő tőkegyűjtést. Kínai magánszemélyek azonban továbbra is tudnak kereskedni kriptodevizákkal, általában mobiltelefonos applikációk segítségével vagy külföldön bejegyzett kriptodevizatőzsdék révén.
A kínai elnök mostani kijelentéseit a piacok úgy értelmezték, hogy Peking enyhíthet a szigorú szabályozáson. Egyes elemzők szerint a kínai államfő a blokklánc technológia nyilvános támogatásával elősegítheti azt is, hogy más országokban jobban elfogadják a kriptodevizákat.
A CCTV kínai állami televízió beszámolója szerint október 26-án elfogadták a kriptográfiai rendszerekről szóló új törvényt, amely január 1-jén lép hatályba.
