Belátható időn belül a magyar állampolgárok harmada nyugdíjasként fogja élni életét. Az előrejelzések szerint már 2050 táján közel járunk ehhez, akkor a 65 éves és idősebb népesség aránya 28,2 százalék lesz a teljes népességhez viszonyítva. Rá egy évtizedre pedig már 29,6 százalékot jeleznek előre a kormányzati szakértők. Majd 2070-re 29,1 százalékra „szelídül” ez az arány.
Vagyis nagyjából harminc-negyven év múlva a magyar népesség csaknem minden harmadik tagja nyugdíjas korú lesz. Jelenleg 19 százalék környékén járunk, 2020-ra jutunk el 20,3 százalékig. A nagyon közeli időben, két év múlva is el lehet már mondani annyit, hogy minden ötödik magyar betöltötte, vagy hamar be fogja tölteni a nyugdíjkorhatárt. Ami fokozatosan emelkedik 65 évre 2022-ig.
A magyar kormány azonban nem aggódik emiatt. Mint a konvergencia programban leírták, a társadalom öregedése valóban létező probléma, de a nyugdíjrendszer területén végrehajtott intézkedések következtében a nyugdíjkiadások jelentősen lassúbb növekedése várható hosszútávon. Az Európai Bizottság és az EU Gazdaságpolitikai Bizottsága által jóváhagyott legfrissebb számítások alapján a nyugdíjkiadások a 2016-os 9,7 százalékról 2070-re 11,2 százalékra növekednek a GDP arányában. Ami a program készítőinek megállapítása szerint átlagos eredmény az Európai Unióban.
Azt ugyanakkor nem tagadják el, hogy a helyzet kezelésre szorul, hosszútávon kihívások jelentkeznek. Számos olyan parametrikus változtatás történt a nyugdíjrendszerben, amelyek nagymértékben csökkentették a hosszútávon felmerülő nyugdíj és egyéb időskorú ellátásokból eredő terhet.
Ilyen a korhatár előtti nyugdíj megszüntetése, a rokkantnyugdíjazási rendszer átalakítása. Ugyanakkor a nők40 program épp az ellenkező hatást váltotta ki, már ami az államháztartási kiadásokat illeti. Mint ahogy a járulékplafon eltörlése is növeli a kiadásokat, ma már előfordulnak 1 millió forint feletti nyugdíjak is, miközben az átlagnyugdíj 124 ezer forint.
Mindezekkel együtt az nyilvánvaló, hogy egyre kevesebb aktív korúnak kell a jövőben eltartania egyre több nyugdíjast, így az öngondoskodás kulcsfontosságú tényezővé válik a következő évtizedekben. Ezzel lehet biztosítani, hogy az államtól származó nyugdíj mellett legyen egy olyan plusz jövedelemforrás idős korban, ami már megfelelő életszínvonalat képest biztosítani.
Megoldás lehet még a születésszám növekedése, ami a negyedik Orbán-kormány programjának sarkalatos része. A demográfiai folyamatok megfordítása érdekében egy sor intézkedésre készül a miniszterelnök, melyek közt anyagi jellegű, illetve a fiatal anyák foglalkoztatását segítő megoldások (részmunkaidő, otthoni munkavégzés) is helyet kaphatnak.
