2018. június 20. 13:19

Egyelőre kevésbé érthető az a lépés, amit jövőre tervez a kormány a munkaerőpiaci kedvezmények egy részét illetően. Már csak azért is, mert az érvelés hagy némi kivetnivalót maga után.

A válság hatására elszálló munkanélküliséget a kormány több eszközzel is próbálta csökkenteni. A közfoglalkoztatási programok felpörgetése mellett bevezette a munkahelyvédelmi akciótervet, mely az új munkaerő felvétele mellett a meglévő állások megtartását volt hivatott szolgálni. Noha ma már sokkal inkább a munkaerőhiány okoz gondokat Magyarországon - legalábbis az egyik felében -, a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmények még ilyen körülmények között is segítik a foglalkoztatást. Főleg, ha olyan nehezen foglalkoztatható csoportokról van szó, mint például a tartósan munkanélküliek, a fiatalok, vagy épp az 55 év felettiek.

Utóbbiak esetében azonban lényeges változás lehet jövőre, hiszen a kormány rájuk vonatkozóan megszünteti a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményt a tervek szerint. Vagyis a munkaadó számára már nem lesz előnyösebb egy nyugdíj előtt álló, 55 évnél idősebb személy alkalmazása, mint egy 10 vagy akár 20 évvel fiatalabbé.

A kedvezményt - a kormány indoklása szerint - azért sem szükséges fenntartani, mert többek között a nyugdíjasok foglalkoztatása jövőre még kedvezőbb lesz, ugyanis egyáltalán nem kell szochót fizetnie a munkáltatónak.

Az érvelés logikájában nem kis űr tátong. A jelenlegi nyugdíjkorhatár ugyanis 65 év, tehát felmerül a kérdés: mi lesz a dolgozni vágyó 55 és 65 év közötti magyarokkal. A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmény megszüntetésével az amúgy is nehéz elhelyezkedés csak még problémásabb lehet az érintett korcsoportnak. Főleg Magyarország azon megyéiben, ahol a munkanélküliség még nagyobb gondot okoz a munkaerőhiánynál.

Fotó: Pixabay Fotó: Pixabay

Ráadásul nem is elhanyagolható létszámú csoportról van szó. A Központi Statisztikai Hivatal első negyedévre vonatkozó adatai szerint az 55-59 és a 60-64 évesek körében valamivel 17 ezer fölött volt a munkanélküliek száma. Mivel a statisztika önbevalláson alapul és azokat veszi munkanélkülinek, akinek a vonatkozó héten nem dolgoztak, megnéztük a valósághoz ennél némileg közelebb álló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikáját. Eszerint májusban a munkaügyi hivataloknál a nyilvántartott álláskeresők negyede, 60,2 ezer fő 55 év feletti.

Az elmúlt egy év adatai alátámasztják a nehéz foglalkoztathatóságra tett kijelentésünket is. A korcsoportba tartozó állástalanok száma ugyanis szinte egész évben 67 és 62 ezer fő között mozog. Két, a sorból kilógó adatot találtunk: a mostani 60 ezres és a tavalyi áprilisi 70 ezres létszámot. Ennyien vannak tehát, akik biztosan szeretnének elhelyezkedni és munkát találni - még úgy is, hogy jelenleg még él az esetükben érvényesíthető szochó-kedvezmény.

Nem mindenki regisztrál azonban a munkaügyi hivataloknál és nem mindenki tűnik fel a munkaerőpiacon az aktívak között. Ezért megnéztük, hány inaktívat tart nyilván a statisztika. A KSH adatai szerint összesen az 55-65 év közötti korcsoportba 583 ezren tartoztak, viszont csak egy részük lehet az, aki szeretne is dolgozni és nem egészségügyi vagy családi okok miatt marad távol a munkaerőpiactól.

Mivel korcsoportokra lebontva nem áll rendelkezésre adat, a teljes inaktív népességre vonatkozó 8,68 százalékos arányt vettük figyelembe az 55-65 év közöttiek esetében is. Így tehát, ha elfogadjuk, hogy a korcsoportban dolgozni vágyók aránya megegyezik az inaktív népességre kimutatottal, akkor közöttük 51 ezren lehetnek azok, akik tudnának és szeretnének is dolgozni.

Az álláskeresőkkel együtt tehát nagyjából 111 ezer magyar munkaerőpiaci szerepvállalása válhat nehezebbé, amennyiben eltörlik az esetükben érvényesíthető kedvezményt.

Igaz, a nők egy fokkal könnyebb helyzetben vannak, hiszen 40 év munkavállalás után nyugdíjba tudnak menni. A nyugdíj melletti munka támogatása pedig a kormány egyik kiemelt célja.