13 százalékkal zuhantak szerda délelőtt a Bayer részvényei, amellyel nem csak a német, de a nagy európai piacokon is a nap vesztese címének aspiránsai lettek. A nap végére ugyan kicsit kozmetikázták a számokat, ám így is közel 10 százalékos lett a mínusz. Az erőteljes csökkenés nem véletlen, egyre nagyobb a kockázat, hogy a németeknek a gatyája is rámehet a kártérítési perekre. Igaz, ezek egy részét még nem is a Bayer ellen indították, hanem a Monsantót fogták perbe.
Az amerikai vállalat, amely sokak szerint a világ leggyűlöltebb cége, számos, az agráriumban és az élelmiszeriparban használt vegyszert állít elő. Ezek közül a glifozát alapúak kapcsán a közelmúltban komoly vita volt, egyes kutatások szerint ezek rákkeltőek, ennek ellenére az EU mégsem tiltotta be ezeket a szereket. Tavaly egy amerikai bíróság – első fokon - azonban már kimondta, hogy bizonyítható a kapcsolat a glifozát, amely az egyik legnépszerűbb gyomirtójuk, a Roundup alapanyaga és a használók által elszenvedett betegségek között.
Kedden pedig újabb precedens szintű ítélet született, ugyanis egy másik amerikai bíróság is megállapította, hogy rákkeltő a német Bayer vegyipari óriás által forgalmazott Roundup nevű gyomirtó. A döntés ezúttal is San Franciscóban született, számolt be az esetről az MTI.
Ítéletében a bíróság megállapította: a pert indító amerikai férfi rákbetegségének kialakulásához jelentős mértékben hozzájárult a glifozátot tartalmazó Roundup, amelynek használati utasításában a gyártó nem tüntette fel a kártékony hatásokat. A gyártó cég a Monsanto, amelyet tavaly vásárolt fel a német Bayer.
Érdemes megjegyezni, hogy a felvásárlás megítélése már akkor sem volt egyértelmű. Sok elemző logikus lépésnek tartotta, hogy az agrárterületen már korábban is érdekelt Bayer itt terjeszkedik tovább, és egy olyan hatalmas piacon, mint az amerikai lesz piacvezető. A versenyjogi szabályok miatt ugyanakkor ezt a vállalat szándékainál csak lassabban tehette meg, ugyanis a túlzott piaci erőfölényt megelőzendő arra kötelezték a német vállalatot, hogy a meglévő hasonló részlegétől váljon meg. Ezt akkor a BASF-nek adták el, és így kapták meg az uniós versenyhivatali engedélyeket a Monsanto megszerzéséhez.
A pesszimista hangok ugyanakkor már a tavalyi felvásárláskor azt emlegették fel, hogy az amerikai vállalat nem véletlenül számít a világ (egyik) leggyűlöltebb cégének. A rossz imázsukon túl jogi kockázatot is jelent a termékportfóliójuk.
Ez most beigazolódni látszik, hiszen a keddi döntés során a szövetségi kerületi bíróság - ahol hat esküdt hozta meg a döntést - leszögezte: a 70 éves Edwin Hardeman panaszos bizonyítani tudta, hogy limfómájának kiváltója a Roundup, amelyet 26 éven keresztül rendszeresen használt. A döntés után Hardeman két ügyvédje elégedettségének adott hangot. A Bayer jogi képviselője viszont változatlanul azt hangoztatta, hogy a Roundup legfőbb összetevője, a glifozát biztonságos vegyület.
A vállalat kérésére a pert két részletben tárgyalják. Először a Roundup káros hatásainak tudományos vizsgálatára, illetve ennek bizonyítási eljárására került sor, ennek ügyében született döntés kedden. Szerdától pedig - a per második szakaszában - azt vizsgálják, milyen mértékben volt tisztában a Monsanto (Bayer) a forgalmazott gyomirtó kockázataival, és ezeket vajon szándékosan hallgatta-e el, ha pedig igen, akkor mekkora kártérítést kell fizetnie a felperesnek.
Az óriásvállalat tavaly nyáron már pert veszített egy másik, hasonló ügyben. Akkor a szintén non-Hodgkin limfómában megbetegedett Dewayne Johnson kertész nyert pert ellenük. A vállalat a fellebbezésből is vesztesen került ki, de a kártérítés összegét a fellebbviteli bíróság az eredetileg megítélt 289 millió dollárról 78,5 millió dollárra csökkentette.
Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) nemzetközi rákkutató ügynöksége 2015-ben a glifozátot emberre káros és nagy valószínűséggel rákkeltő hatású vegyszernek minősítette. Német adatokra hivatkozó amerikai sajtójelentések szerint 2019. január végéig összesen 11 200 amerikai, köztük számos farmer, kertész és tájrendező indított pert a Bayer ellen a glifozátot tartalmazó termékei miatt.
Tavaly a Bayer 63 milliárd dollárért szerezte meg a Monsantót, míg a már említett versenyjogi aggályok miatt 9 milliárd értékben adott el eszközöket. A németek egyébként vélhetőleg érezték, hogy milyen súlyos terhet vesznek a nyakukba, hiszen a felvásárláskor bejelentették, hogy "A Bayer marad a vállalat neve. A Monsantót, mint vállalati nevet, nem tartjuk meg". A német cégnél akkor azt is hozzátették, hogy a Monsanto által gyártott termékmárkák továbbra is megmaradnak.
