A kormány jövő februártól durva illetéket szabna ki a belterületbe sorolt ingatlanok után. Gulyás Gergely miniszter jegyzi a javaslatot, aki elárult néhány érdekes részletet lapunknak a brutális közteherről a legutóbbi Kormányinfón.
A javaslat lényege, hogy azon külterületi ingatlanok után, amelyeket belterületbe sorolnak át, egy új adót - pontosabban illetéket - vetnek ki 2020. február elsejétől. Brutális jelzővel illettük a mértéket, és nem túloztunk: az illeték mértéke az illeték alapjának 90 százaléka.
A törvényjavaslat indoklása szerint ezen ügyletek kizárólag spekulációs célokat szolgálnak, ezért kell a kétféle érték különbözete után kivetni az említett mértékű közterhet. Nyilvánvaló, hogy az adott ingatlan a belterületbe vonás után felértékelődik, ezt a profitot pedig be lehet zsebelni, ha a tulajdonos az átsorolás után értékesíti a területet. Annyi könnyebbséget engedne a szabályozás, hogy csak azon ingatlanok kerülnének az illetéket szabályozó törvény hatálya alá, amelyeket az értékesítést megelőző 10 éven belül vontak belterületbe. Továbbá értelemszerűen csak azok az ingatlanok, amelyeknél a belterületbe vonásra jövő január után kerül sor.
Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki Kormányinfón az elmúlt évek elképesztő értéknövekedésével magyarázta a szabályozás szükségességét. Mint mondta, ötvenszeres az árkülönbség a szántóföldek és a 2018-as építési telek eladási árát nézve. A kormány ennek kíván gátat vetni az új adó bevezetésével. Hozzátette, hogy 2002 és 2019 között 3169 hektárral nőtt a belterületbe vont földterületek nagysága.
Adódik azonban a kérdés, hogy miért pont most, 2019 novemberében jött el az ideje a nyereséget szinte teljesen lefölöző illeték kiszabásának? Miért nem évekkel ezelőtt, amikor ugyanígy szárnyalt az ingatlanpiac?
A miniszter válasza erre az volt, hogy a kormányfő, Orbán Viktor már nagyon régen szerette volna bevezetni, de "valami mindig közbejött".
"Jobb később, mint soha. Miniszterelnök úr azt említette az egyik kormányülésen, ami az ilyen jellegű visszaélések megakadályozásával foglalkozott, hogy neki ez régi terve volt, és különböző okokból mindig akadályokba ütközött. Elsősorban azért, mert az adó mértékével kapcsolatos vita majd most ki fog nyílni, tehát, hogy ez büntetőadó vagy nem. De az igazságügyi miniszter asszony kidolgoztatta ezt a módosítást, a kormány pedig vállalja az ezzel kapcsolatos vitákat - mondta érdeklődésünkre a miniszter."
Azt nem részletezte, hogy milyen akadályokba ütközött eddig az illeték kiszabása ezekre az ügyletekre, de talán nem lényegtelen megemlíteni, hogy az önkormányzati vagyongazdálkodás egyik fontos eleme a földterületek kezelése. Adott esetben egy üzem létesítése múlhat azon, hogy milyen kondíciókkal lehet ingatlanhoz juttatni a befektetőt. Az elmúlt években számos példa volt arra, hogy az adott önkormányzat ilyen ügylet révén tudta biztosítani a befektetés megszületését.
Most viszont annyiban új helyzet van, hogy megszűnt a Fidesz hegemóniája az önkormányzatoknál, mintegy hárommillió magyar olyan településen él, ahol nem a kormánypártok adják a városvezetést.
Azt is megkérdeztük Gulyás Gergelytől, hogy amennyiben az árkülönbség már nem tenné indokolttá az illeték kiszabását, mert úgy alakul a piac, akkor visszacsinálja-e a kormány jogszabályt. Erre azt válaszolta a miniszter, hogy ma ötezerszeres a különbség az árakban, és ez nem fog alapvetően megváltozni. Az elmúlt években nőtt ez a különbség, az építési telkek ára többszörösére emelkedett.
"Legyünk őszinték, a külterületből belterületbe vonás szerintem a mi életünkben - legyen az bármilyen hosszú - hatalmas értéknövekedést fog eredményezni minden esetben - közölte."
