Tovább gyarapodott a háztartások pénzügyi vagyona az első negyedévben. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adatai szerint március végén 113 801,8 milliárd forintjuk volt a háztartásoknak pénzügyi eszközökben, 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az első negyedévben 1182 milliárd forintnyi árfolyamnyereséget értek el a kisbefektetők, emellett 1345 milliárd forintnyi friss megtakarításuk is lett pénzügyi eszközökben.
Utóbbi adat 20 százalékkal elmarad a tavalyi első negyedévitől, és ez nem meglepő, hiszen az év első hónapjaiban az ingatlan lett a sláger a befektetési piacon, sokan döntöttek úgy, hogy értékpapírok helyett ezúttal inkább lakást vásárolnak. Az ingatlanvagyon pedig nem szerepel a pénzügyi vagyont bemutató statisztikákban.
Geopolitikai sakkjátszmák és ingadozó tőkepiacok – Hogyan pozícionáljuk befektetéseinket?
A témában a Klasszis Média május 27-én 17 órától geopolitikai szakértők, gazdasági elemzők, befektetési szakemberek részvételével tart rendezvényt.Vegyen részt Ön is! Klasszis Befektetői Klub - részletek és jelentkezés >>
Az 113,8 ezer milliárdos háztartási vagyon azt is jelenti egyúttal, hogy átlagosan egy háztartásnak az adatok alapján már 28 millió forintja van pénzügyi eszközökben, ebben nincsenek benne az olyan ingóságok sem, mint az autók, műszaki cikkek vagy műkincsek. Az, hogy az átlagos vagyon ennyire jön ki, nem jelenti persze azt, hogy az „átlagos” családoknak ennyi pénzük van a bankszámláikon, értékpapírszámláikon. Az egyes háztartások vagyonában óriási eltérések vannak, a magas átlag főleg az átlagosnál jóval gazdagabb családoknak köszönhető.
Fotó: Pixabay
Ismét megehet ezer milliárdot az infláció
Az első negyedévben tovább nőtt a háztartásoknál lévő készpénz mennyisége, és átlépte a 7 ezer milliárd forintos lélektani határt. A bankbetétek volumene is nőtt, 16 615 milliárd forintra. Ennek a hatalmas pénzösszegnek csaknem a háromnegyede folyószámlabetét volt a jegybank adatai szerint, ezek a betétek viszont jellemzően nem kamatoznak. Magyarán a magyar háztartások több mint 19 ezer milliárd forintot tartottak március végén készpénzben és olyan bankbetétben, amelyik nem fizet kamatot. Az idei inflációs várakozások tükrében akár 1000 milliárd forintot is bukhatnak ezzel.
Az év elején tapasztalt forinterősödést sokan kihasználhatták, hiszen 2025 első napjaiban 415 forint körül járt az euró ára, márciusban viszont már 400 forint alatt is volt az árfolyam. A jegybank adatai szerint ebben az időszakban több mint 182 milliárd forintnyi friss háztartási vagyon áramlott devizabetétbe, ami 2022 harmadik negyedéve – akkor volt történelmi mélyponton a forint – a legmagasabb összeg. Az az idő már elmúlt, amikor készpénzben spekuláltak a magyarok a forint árfolyamára, az idei első negyedévben mindössze 3,2 milliárd forint friss pénzért vásároltak külföldi valutát.
A külföldi bankbetét ugyanakkor népszerű maradt, csaknem 28 milliárd forint friss megtakarítást helyeztek el a magyarok külföldi bankoknál. Összesen 2162 milliárd forintot tart a magyar lakosság most más országokban lévő hitelintézeteknél, ami történelmi csúcshoz közeli összeg.
Megjött a kamateső, de nem az állampapír-piacra hullott vissza
Az első negyedév nagy vesztese az állampapírpiac volt. 2025-ben 1700 milliárd forintnyi kamatot fizetnek az inflációt követő kamatozású Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP), ennek nagyobb részét már az első negyedévben megkapták a befektetők. A most elérhető lakossági állampapírok azonban már korántsem fizetnek olyan vonzó kamatot, mint a PMÁP-ok, emiatt sokan nem forgatták vissza a kamatokat új állampapírokba, sőt lehettek olyanok is, akik a tőkét is más megtakarításba tették át.
A jegybank adatai szerint a háztartások esetében csaknem 700 milliárd forint áramlott ki az állampapírpiacról, ebből 650 milliárd a hosszú lejáratú államkötvényekből – ezek közé tartozik a PMÁP is. A kisbefektetőknél így március végére 13 235,5 milliárd forintnyi magyar állampapír maradt.
A magyar állam által kibocsátott hitelpapíroknál jóval népszerűbbek voltak az első negyedévben a bankok kötvényei és a külföldi kötvények, előbbiek több mint 32 milliárd, az utóbbiak bő 90 milliárd forintnyi friss megtakarítást vonzottak. A külföldi kötvények állománya a magyar háztartások értékpapírszámláin ezért a történelem során először átlépte az ezer milliárd forintos lélektani határt.
A kamateső legnagyobb része a befektetési alapokba hullott. Az alapok 692,5 milliárd forintnyi friss megtakarítást vonzottak az első negyedévben, ami nagyságrendileg megegyezik az állampapírpiacról kivont összeggel. Befektetési jegyekben így már 14 124 milliárd forintjuk volt a kisbefektetőknek, vagyis hosszú évek után ismét az alapok vezetnek az állampapírokkal szemben a legnépszerűbb lakossági megtakarítások versenyében.
A kisbefektetőknél lévő tőzsdei részvények állománya is történelmi csúcson volt március végén, 3150 milliárd forint fölött, ami részben a vásárlásoknak, részben az árfolyamnövekedésnek volt köszönhető.
Nem lett lakás a nyugdíjpénzekből
Bár január 1-től az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat fel lehet használni lakáscélokra is, ez a lehetőség a jegybank első negyedéves adatai szerint keveseket mozgatott meg. A nyugdíjpénztári díjtartalékok tovább nőttek, március végén 2944 milliárd forint fölött jártak. Ebből 338,7 milliárd forint volt a megmaradt 50 ezer magánnyugdíjpénztári tag megtakarítása, a többi több mint 2600 milliárd forint az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona volt. Ezekbe az intézményekbe 12,1 milliárd forintnyi új megtakarítás érkezett. Ez ugyan alig több mint a fele a 2024-es első negyedévinek, de azt jelzi, hogy a tagok többsége nem nyúlt hozzá a nyugdíjcélú megtakarításához annak érdekében, hogy lakáscélra költse.
Az öngondoskodás egyébként is rendkívül fontossá vált a családok számára az idén. Az első negyedévben rekord összeg, 115 milliárd forint került életbiztosításokba, az életbiztosítási díjtartalékok így történelmi csúcson járnak, megközelítette az összeg a 2950 milliárd forintot.
A jegybank – érdekes módon – a háztartások vagyonaként nyilvántartja a 14 évvel ezelőtt államosított magánnyugdíjpénztárakból származó követelést is. Ez az összeg még mindig több mint 2600 milliárd forint, de arra, hogy ehhez a pénzhez a háztartások a gyakorlatban hozzáférjenek, nyilvánvalóan nincs esély.
A hitelállomány is rekordot döntött
Miközben a családok egy része csak hizlalja a vagyonát, egy másik részük adóssággal küzd. A háztartások kötelezettségeinek állománya 16 818 milliárd forintos történelmi csúcson volt az első negyedév végén, a nettó pénzügyi vagyon 96 983,8 milliárd forint lett. A lakosság az első negyedévben 330 milliárd forinttal vett fel több hitelt annál, mint amennyi tőkét törlesztett, így a hitelállományuk 14 170 milliárd forintra hízott.
Fontos azt is megjegyezni, hogy ezek a hitelek nem mind banki tartozások, a bankoknak 11 547 milliárd forinttal tartoznak a háztartások, a pénzügyi vállalkozásoknak (például lízingcégeknek) 955 milliárddal. Vannak emellett a családoknak nem pénzügyi vállalatoktól kapott hiteleik is, például dolgozói hitelek, az államháztartástól kapott és külföldi hiteleik is.
