A kötvények kibocsátásához szükséges hitelminősítést a német Scope Ratings GmbH megadta. Indoklásában kitért a győri központú társaság "átlag feletti nyereségtermelő képességére és megfelelő likviditására".
A West Hungária Bau Kft. (WHB) a második Orbán-kormány 2010-es megalakulása óta számos állami és önkormányzati – több esetben uniós pénzből megvalósuló – építési közbeszerzéseken győzedelmeskedett. Október elején például 27 milliárd forintos ajánlatával elnyerte a szegedi kézilabdacsarnok építésének jogát. Tavaly 62,5 milliárd forint nettó árbevételt ért el, ez 26 százalékkal haladja meg az előző évit – derül ki a Scope értékeléséből. Rövid lejáratú, azaz egy éven belül esedékes adósságai 2019 végén 1,3 milliárd forintra rúghattak.
Az idei év első negyedében, 15 milliárd forint értékben kibocsátandó növekedési kötvények – amelyek felét az MNB lejegyezheti, majd további 20 százalékot vásárolhat a másodlagos forgalomban – lejárata várhatóan 10 év, kamata évi 3 százalék lesz. A papírok értékesítéséből befolyó pénz felét akvíziciókra és a bevásárlóközpontok felújítására fordítaná a West Hungária, a másik feléből zöldmezős logisztikai beruházásokat hajtana végre Nyugat-Magyarországion.
A cégnek 2018 végén négy tulajdonosa volt: közülük a Magyarország 29. leggazdagabb emberének tartott Paár Attila 80 százalékos hányaddal rendelkezett, míg Tóth Csaba és Mózes Zoltán 7,5-7,5, Dénes Balázs pedig 5 százalék felett diszponált. A Scope szerint tulajdonosainak a WHB 2019-re 3,5 milliárd, 2020-ra 3,4 milliárd, 2021-re 1,5 milliárd forint osztalék kifizetését tervezi.
Az MNB 2019. július 1-jével indította el Növekedési Kötvényprogramját, amelynek keretében legalább 1 milliárd forint értékben lehet papírokat kibocsátani, minimum 3, maximum 10 éves lejárattal, amelyek felét jegyezheti le a jegybank a kibocsátásukkor, további 20 százalékot pedig a másodlagos forgalomban, de úgy, hogy az egy vállalatcsoporttal szembeni kitettsége nem lehet több 20 milliárd fointnál.
Eddig kereken 30 hazai társaság kapta meg a hitelminősítést növekedési kötvények kibocsátásához. Közülük egy, a 4iG visszalépett, miután az a cél – a T-Systems Zrt. megvásárlása a Telekom-csoporttól –, amelyre bevonta volna a tervezett 30 milliárd forintos forrást, nem valósult meg. A programban szereplő többi cég együttesen 413 milliárd forint értékben jelentette be, hogy növekedési kötvényeket kíván kibocsátani, ezek több mint fele már megvalósult. A nagy érdeklődésre tekintettel az MNB a vételi keretét 300 milliárd forintról 2020., január 1-jétől 450 milliárdra emelte.
