És valójában ez így is történt egy ideig, a válság első fázisában. A mellékelt képen ennek ábrázolására a lengyel zloty forinthoz viszonyított árfolyamát mutatom, és az első fázist 1. -el jelölöm, ekkor a zloty gyengült a forinthoz képest, tehát a forint régiós viszonylatban erősödött. És ekkor jött a 2. számú fázis, amikor a forint hirtelen mindenhez képest összeomlott. Ennek valós gazdasági magyarázata nincs, csupán politikai.
A nemzetközi sajtó tele van a felhatalmazási törvénnyel, és úgy tekintenek erre, mint amikor Palpatine szenátor a klón-háborús válságot kihasználva magához ragadta a hatalmat. A narratíva szerint Orbán Viktor a vírusválságot kihasználva örökkétartó diktatúrává változtatja Magyarországot - napok óta tele van ezzel a világsajtó. Habár a parlamenti kétharmad birtokában eddig is azt tett, amit akart, tehát szerintem ennek sok alapja nincs, de ez lényegtelen. A piaci árfolyamokat nem az objektív valóság, hanem a valóságról alkotott kép, a percepció, vagy még inkább annak változása vezérli. És ha hirtelen sok külföldi befektető gondolja azt, hogy Magyarországon diktatórikus rendszernek ágyaznak meg a válság örve alatt, akkor e szerint fognak cselekedni, és elkezdik kivonni a tőkét, ami elkerülhetetlenül a forint gyengüléséhez vezet.
Amennyiben a fentiek igazak, akkor viszont a kamatok mai följebb peckelése ezen tartósan nem biztos, hogy segíteni fog. Amíg a befektetők palpatinizálódástól tartanak, addig félni fognak, és ha félnek, akkor pakolnak, és mennek. Emiatt könnyen lehet, hogy a mini-forintválság valódi megoldását nem a jegybanktól, hanem a kormányzati kommunikációtól, és változásoktól lehet csak várni...
