TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
	


	
	

A mezőgazdaságban viszont inkább pünkösdtől jöhet el az igazság órája, a világjárvány miatt ugyanis megnehezülhet a „békeidőben” alapvetően külföldről érkező idénymunkások foglalkoztatása. Összegyűjtöttük, milyen hatások érték és érhetik a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart.

Néhány napnál, maximum egy hétnél hosszabb időre nemigen lehet előrejelezni, mi történhet – jellemezte a koronavírus-járvány miatti helyzetet lapunk megkeresésére Éder Tamás, a Bonafarm Csoport PR- és vállalati kapcsolatok igazgatója. Véleménye azért fontos, mert az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor közvetett tulajdonában lévő Bonafarm Magyarország egyik meghatározó élelmiszergazdasági vállalatcsoportja, amely stratégiai partnereivel együtt több mint 8600 alkalmazottat foglalkoztat, árbevétele pedig 2018-ban 266 milliárd forintot tett ki.

Roham után, roham előtt? Fotó: depositphotos.com Roham után, roham előtt? Fotó: depositphotos.com

Már a koronavírus miatti eddigi két nagy vásárlási boom is nagy kihívás elé állította az élelmiszeripari cégeket. Az első hullámban, március elejétől a tartósabb termékek – így például az UHT-tej, a liszt, a cukor és az olaj – iránt volt nagy kereslet. Majd miután március 13-án Orbán Viktor bejelentette az iskolák ideiglenes bezárását, 4-5 napon keresztül a húsokból – mindenekelőtt a sertésből és a baromfiból – fogyott brutális mennyiség. Ezt az egyes kereskedő partnereknél a szokásosnál 40-50 százalékkal magasabb keresletet képtelenség volt azonnal kielégíteni – ahogy azt akkor boltba járóként mindannyian megtapasztalhattuk –, a cégek emiatt átszervezésekre kényszerültek.

Az elmúlt héten – vagyis március 23-29. között – már alacsonyabb volt a kereslet az élelmiszerek iránt, ami összefüggésben lehet a hó végével, amikor hagyományosan vékonyabbak a pénztárcák, sokan már a fizetésükre várnak.

De mi lesz húsvét után?

Előttünk a húsvét, erre az idén a jövő hét végén, április 12-13-án kerül sor. „Békeidőben” ilyenkor hagyományosan sokan betáraznak. Csakhogy most a koronavírus miatt különleges a helyzet, ezért nem tudjuk megmondani, hogyan alakulhat az élelmiszer-összfogyasztás – hangsúlyozta Éder Tamás. Nagyszombaton, azaz április 11-én jár le a március 28-án bevezetett kijárási korlátozás, s Orbán Viktor péntek reggeli rádiós interjúja szerint a kormány jövő szerdán dönt annak sorsáról. Most úgy tűnik, az a tény, hogy a koronavírus miatt a szokásos nagycsaládos összejövetelek elmaradnak – ahogy a főleg vidéken szokásos locsolkodásoknak is úgy tűnik, lőttek –, a keresletre mérséklően hathat.

Ami a válság hatásait illeti, két markáns tényezőt már most meg kell megemlíteni. Az egyik a vendéglátóipari – szakberkekben használatos angol nevén: HORECA (azaz Hotels, Restaurants, Cafés) – szektor teljes leállása, a másik a felső- és közoktatási intézmények bezárása miatti közétkeztetés felfüggesztődése. Ezek következtében az az élelmiszeripari árumennyiség, amely eddig e két szegmenst látta el közvetlenül, vagy a nagykereskedőkön keresztül, most piac nélkül maradt. Ennek elsősorban azok a mikro-, kis- és középvállalkozások a legnagyobb vesztesei, amelyek – már csak a helyismeret okán – a beszállítói voltak a kisebb-nagyobb éttermeknek, közétkeztetőknek, szállásadóknak. Ezzel szemben ennek az átrendeződésnek a nagyobb cégek, így köztük – ismerte el Éder Tamás – a Bonafarm is a nyertesei voltak az elmúlt hetekben, hiszen a HORECA-szektorban el nem fogyasztott termékek egy részét a vásárlók a nagy kiskereskedelmi láncok üzleteiből helyettesítették.

De hosszabb távon az a nagy kérdés, mi lesz húsvét után.

E tekintetben nagy a bizonytalanság. Elképzelhető, hogy az emberek elkezdenek takarékoskodni, amiatt, hogy már eddig is sokan veszítették el a munkahelyeiket, vagy ugyan egyelőre még csak fizetés nélküli szabadságra küldték őket, de félnek attól, hogy a végén az ő talpukra is útilaput kötnek. A szakértők szerint nem tudni, a nadrágszíj-megszorítás mely termékek, szolgáltatások iránti keresletet vetheti vissza: az élelmiszerekét, hogy a neten továbbra is tudjanak vásárolni műszaki cikkeket, ruhákat stb., vagy éppen ellenkezőleg, a létfenntartás élvez majd elsőbbséget, ami az étel-, italfogyasztást legalább szinten tarthatja. Ám ez utóbbi verzió valószínűbbnek tűnik.

Külföldről leselkedő veszélyek

Makrogazdasági szintre emelve a koronavírus hatásait, a hazai élelmiszeripari cégekre külföldről is veszély leselkedik, sőt, ez már több is annál. Már vannak jelei ugyanis annak, hogy azok a nyugat-európai, továbbá a régiónkból a lengyelországi cégek, amelyek a HORECA-szektornak is beszállítottak, most a piacaik határain túl próbálják értékesíteni a nyakukon maradt termékeiket. Márpedig Magyarország a múltban már többször is a végcélja volt e törekvéseknek, lásd a tartós tejek irreálisan alacsony áron való megjelenését. Már most is találkozni olyan helyeken például cseh, német, osztrák hússal, ahol korábban ez nem volt jellemző – hívta fel a figyelmet Éder Tamás. Hozzátéve: sajnos ebben az alacsony áron történő – szakzsargonnal – készletlikvidációban a hazai élelmiszerláncok gyakran voltak partnerek a múltban. Bár a forint nagymértékű gyengülése elvileg megdrágíthatná az importot, a külföldiek inkább bevállalják a jelentősebb diszkontot, csak hogy a termékeiknek vevőt találjanak és ne a saját hagyományos piacaikon verjék le az árakat.

A hazai élelmiszeripart fenyegető veszélyt érzékelve Nagy István agrárminiszter a Mediaworks által kiadott kormánypárti lapokban arra buzdított, hogy „a magyar mezőgazdasági termelők és élelmiszer-feldolgozók védelme, a hazai munkahelyek megőrzése érdekében, a szolidaritás jegyében fonják szorosabbra együttműködésüket a hazai agrár- és élelmiszeripari beszállítókkal, segítve ezzel a magyar lakosság minőségi magyar áruval történő ellátását". Kérte továbbá, hogy „a rendelkezésükre álló eszközökkel tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a magyar termékek elérhetőségét biztosítsák és fogyasztásukat ösztönözzék, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a hazai élelmiszer-gazdaság szereplői, vállalkozásaink, munkavállalóink és gazdálkodóink számára megteremtsük az esélyét a gazdasági életben maradásra ezekben a nehéz időkben. A magyar élelmiszer-termelés biztonságának fenntartása és a munkahelyek megőrzése érdekében kérem, hogy a hazai beszállítókkal történő együttműködésüket a fentiek szellemében alakítsák, és ezzel is segítsék a magyar agrár- és élelmiszeripari ágazat talpon maradását” –fogalmazott az agrárminiszter.

Diszkontárakkal már csak azért is lehet ma eredményt elérni, mivel az élelmiszerek az utóbbi időben jelentősen megdrágultak – ahogy arra a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentésében is felhívta a figyelmet. A Kínában felbukkant afrikai sertéspestis miatt az ázsiai ország az elmúlt egy évben külföldről, mindenekelőtt Európából szerezte be a szükségleteit, ez áll a hazai élősertések elmúlt egy évi közel 50 százalékos drágulása mögött, de a tőkehúsok ára is 25-30, míg a húskészítményeké 20 százalék körüli mértékben ment fel. Hogy merre mehetnek tovább az árak, azt ugyanúgy nem lehet még csak hozzávetőlegesen sem előrejelezni, mint a kereslet alakulását – jelentette ki a Bonafarm igazgatója.

A legtöbb tőkehús esetében a kiskereskedelemben tapasztalható drágulást nem a termelői árak emelkedése indokolja – mutatott rá lapunk megkeresésére Mezei Dávid, a Takarékbank agrár- és uniós kapcsolatok ügyvezető igazgatója. Az exportpiaci kilátások a sertés és baromfi esetében is kedvezőek, ugyanakkor a szezonális húsvéti bárány ára a szállítási nehézségek és a legjelentősebb olaszországi piac keresleti gondjai miatt 15 százalékot esett. Meg kell említeni, hogy az állatvédő szervezetek – tekintet nélkül a jelenlegi nehéz helyzetre – továbbra is intenzív kampányt folytatnak az élőállat-szállítások ellen, sőt, a határokon megnövekedett várható várakozási időt arra használják fel, hogy újabb támadásokat indítsanak. Jelenleg az állatvédelmi előírások betartása is nehezíti a szállításokat. Az itthon maradó bárányok esetén az ágazat ehhez részben úgy tud alkalmazkodni, hogy tovább tartják az állatokat, azonban így nagy valószínűséggel kisebb jövedelmet lehet elérni. A hazai fogyasztás növelését célzó promóciónak egyelőre csak minimális felszívó hatása lehet.

A baromfi- és tojásállomány beállítása és beszállítása koordináltan történik. A termelői árak stabilak, a feldolgozói árakban is csak 10 százalék alatti árnövekedés tapasztalható. A baromfiágazat termelése folyamatos, viszonylag kevés munkaerőre van szükség. Az étkezési tojás piacán kiemelt időszaknak számít a húsvét, amelyre az ágazat már felkészült, itt a Takarékbank nem számít ellátási zavarra.

Ugyanakkor a koronavírusnál jelentősebb hatással lehet az ágazatra az ismét felbukkanó és rohamosan terjedő madárinfluenza (jelenleg a víziszárnyasok az érintettek). A madárinfluenza március 25-ei kitörése óta csaknem 40 gazdaságban jelent meg a betegség Bács-Kiskun és Csongrád megyében.

Egyelőre nincs gond a földmunkáknál, de májustól lehet

A mi cégeinknél egyelőre nem érződik a koronavírus hatása, eddig azokat a munkákat, amelyeket időarányosan erre az évre elterveztünk, el is tudtuk végezni – tájékoztatta lapunkat Raskó György, az Antall-kormány földművelésügyi minisztériumi államtitkára. Akinek érdekeltségei közül kiemelkedik a családi vállalkozása, a Lajoskomáromi Győzelem Mezőgazdasági Kft., de jelen van a tokaji borvidéken és Veszprém megyében is. A falvakban még nincs jelen a járvány, és ha jön is, lassan fog terjedni, mert az emberek nem tömegközlekedéssel járnak dolgozni, hanem motorral vagy biciklivel – különösen most, hogy már jobb az idő –, s munka után, de még a hétvégén sem igazán hagyják el a falujukat, így kisebb a valószínűsége annak, hogy elkapják a vírust. De ugyanez a helyzet Európa koronavírus által leginkább érintett más mezőgazdasági régióiban is. A Spanyolország mellett legjobban sújtott Olaszországban a fertőzés a városokban tombol, ez a falvakban, tanyákon kevésbé probléma – osztották meg tapasztalataikat Raskóval az itáliai üzleti partnerei.

Romolhat azonban a helyzet májusban, júniusban, amikor az idényjellegű munkák elvégzéséhez, mindenekelőtt az eper és a spárga, valamint a primőr zöldségek betakarításához idénymunkásokat kell felvenniük a termelőknek. Raskóék cégei általában 40-50 idénymunkást/napszámost foglalkoztatnak május és október között. Jönnek Kárpátaljáról, Erdélyből és Békés megyéből is. Alkalmazásuk nagyon megnehezül, ha a koronavírus nem vonul le addig, s a munkavállalók nem jöhetnek át majd a határon – márpedig a dolgok mostani állása szerint ennek nagy az esélye.

Eperszedők (a kép illusztráció). Fotó: depositphotos.com Eperszedők (a kép illusztráció). Fotó: depositphotos.com

Jól jönne az adminisztrációs könnyítés

Hogy az emiatt kieső munkaerőt belföldről lehessen pótolni, kormányzati intézkedésekre van szükség – mondja Raskó György. Mindenekelőtt arra, hogy az idénymunkások foglalkoztatása utáni közterheket mérsékeljék, vagy töröljék el. Emellett az is nagy segítség lenne – igaz, ez független a koronavírustól –, ha könnyítenének a mezőgazdasági vállalkozások adminisztrációs terhein. Például változtatnának azon a gyakorlaton, hogy mindennap reggel be kell jelenteni az aznap foglalkoztatott idénymunkásokat, méghozzá online.  A rendkívüli helyzet ideje alatt függessze fel az állam az összes adminisztratív kötelezettséget az idénymunkások foglalkoztatásával kapcsolatban – szólított fel Raskó. Mondván, „az államnak is jobb, ha felszedik a spárgát, epret, mintha ott rohad a földön. Ez utóbbi az igazi veszteség”.

Miközben az importált élelmiszerek kiskereskedelmi árának emelkedését a gyenge forint táplálja, addig ilyen hatás a mezőgazdasági terményeknél csak minimális. Éppen ellenkezőleg: a kőolajár padlózása miatt esnek a gabona-, az olajos magvak- és a cukorárak, ami közvetlen hatással van a bioüzemanyagok, így a biodízelen, az etanolon keresztül a repce és a kukorica árára is. A hazai hatást felerősíti, hogy a megtermelt kukoricát Magyarországon kiugróan magas arányban, több mint 30 százalékban az ipar hasznosítja, jelesül az etanol- és az izoglukóz-gyártás.

Igaz, a bioetanolgyártók komoly gondokkal küzdenek az USA-ban és Európában is – teszi hozzá Mezei Dávid. A kiszámíthatatlan logisztikai problémák – vagyis az, hogy nem tudni, Brazília, Argentína mennyire zökkenőmentesen fogja tudni lebonyolítani a kukoricaexportját – miatt  alacsonyabb árszinten erős volatilitás alakulhat ki. Az európai árakat megtámaszthatja ugyanakkor, hogy az Ukrajnából érkező jelentések szerint az ottani raktárak kiürültek, a szűkülő kínálat ugyanis a kereslet változatlansága mellett dráguláshoz vezethet.

Minél tovább marad alacsony a kőolaj világpiaci ára, az azokat az ágazatokat érintheti kedvezően, amelyek intenzíven használnak üzemanyagot és műtrágyát. A Takarékbank előrejelzése szerint a búza és a repce műtrágya-, illetve gépköltsége 20-20, a kukoricáé 15-20, a napraforgóé 13-24, az ipari zöldségeké (csemegekukorica, zöldborsó) 12-30 százalékkal csökkenhet.

Regionális hatások

A gabona- és az olajnövények hazai piacán egyébként rövid távon felerősödtek a regionális hatások – hívta fel a figyelmet Mezei Dávid. Ennek köszönhetően annak ellenére, hogy a repce meghatározó európai tőzsdei jegyzése az elmúlt hétig az olajárral összefüggésben jelentősen esett – miután az európai repcetermés 70 százalékát bioüzemanyagként használták, viszont a biodízel ára és az iránta való kereslet a kőolajéval együtt lefelé mozog –, addig a hazai termelői árakra ez nem gyakorolt hatást. A még raktárakban lévő ótermés értékesítési kilátásait a gyengülő forintárfolyam és az üzemanyagárak csökkenése is segíti, bár a közúti szállítás nehézségei itt is jelentkeznek.

A búza az európai árutőzsdéken az elmúlt egy év legnagyobb egy héten belüli ármozgását produkálta, március utolsó hetében 14 százalékkal ugrott meg az ellenértéke. Ennek oka egyrészt a kritikusan alacsony önellátottsági szintű észak-afrikai importőrök „pánikvásárlásai”, másrészt a nagy exportőrök részéről tapasztalható bizonytalanság (Argentínát is elérte a koronavírus, az ország „bezárult”, Oroszország pedig a rubel árfolyamgyengülése miatt attól tartott, hogy túl sok búza áramlik ki az országból, ezért június 30-áig exportkvótát vezetett be, azaz 7 millió tonnában maximalizálta a kivihető búza mennyiségét). Mindezek a hatások ugyanakkor egyszerinek tűnnek, hosszú távon nem várható tartós többletkereslet, így a búzánál a Takarékbank elemzői erősödő volatilitásra számítanak.

A bor piacán is jelentősen csökkentek a HORECA-eladások, viszont a kiskereskedelmi kereslet növekedése ez részben kompenzálta. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a hazai fogyasztást támogató marketingprogramot szorgalmaz a válság elmúltával. Az alkoholok tágabb piacán az égetett szeszek kiskereskedelmi forgalmának növekedésről számoltak be a kiskereskedők.

A tej esetében az okozott izgalmakat, hogy a nyerstej jelentős részét (300-400 millió kilogrammot, a termelés 15-20 százalékát) exportáljuk, különösen Olaszországba. Úgy tűnik azonban, hogy a február vége és március közepe között tapasztalat piaci zavarok után az árak 15 százalékos csökkenést követően stabilizálódtak. A tejágazat esetében kisebb zökkenőkre került sor (import csomagolóanyagok, takarmánykiegészítők ellátási nehézségei), elsősorban a feldolgozott tejtermékek esetében. Hosszabb távon a jól tárolható termékek – sajt, tejpor, UHT tej – gyártásának fokozása lehet üdvözítő.

A zöldség- és gyümölcságazatban a primőr termékeknél vannak a legnagyobb problémák, különösen az olyan szezonális és jelentős arányban külföldi idénymunkásokra támaszkodó ágazatoknál, mint a spárga. Nagy kérdés, hogy a HORECA-szektorból kieső munkavállalókat fel tudja-e szívni e terület. A március 16-ai hét elején még jellemzően emelkedtek az árak a nagybani és a fogyasztói piacokon is, az elmúlt héten azonban a nagybanin már megfordult a trend és különösen a paradicsomárak jelentősen csökkentek. Most az tapasztalható, hogy a fogyasztói piacokon egyrészt az átlagosnál jelentősebb különbségek alakultak ki az egyes piacok között, másrészt a nagybani árai sem mindenütt csökkentek.

Segítsen nekünk véleményével, és mi féléves előfizetéssel ajándékozzuk meg!

Rendszeresen olvassa cikkeinket, és lenne kedve részt venni a stratégiánk alakításában? Vegyen részt fókuszcsoportos kutatásunkban, és mi féléves előfizetéssel háláljuk meg segítségét, amely a Privátbankár.hu és az Mfor.hu hamarosan induló prémium szolgáltatására érvényes!

Kérjük, töltse ki az alábbi linken található kérdőívet, amely alapján a kutatást végző szakemberek összeállítják a fókuszcsoportokat. A kutatásba beválogatott jelentkezőket legkésőbb december 7-én értesítjük!

Jelentkezés

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.