14p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A mezőgazdaságban viszont inkább pünkösdtől jöhet el az igazság órája, a világjárvány miatt ugyanis megnehezülhet a „békeidőben” alapvetően külföldről érkező idénymunkások foglalkoztatása. Összegyűjtöttük, milyen hatások érték és érhetik a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart.

Néhány napnál, maximum egy hétnél hosszabb időre nemigen lehet előrejelezni, mi történhet – jellemezte a koronavírus-járvány miatti helyzetet lapunk megkeresésére Éder Tamás, a Bonafarm Csoport PR- és vállalati kapcsolatok igazgatója. Véleménye azért fontos, mert az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor közvetett tulajdonában lévő Bonafarm Magyarország egyik meghatározó élelmiszergazdasági vállalatcsoportja, amely stratégiai partnereivel együtt több mint 8600 alkalmazottat foglalkoztat, árbevétele pedig 2018-ban 266 milliárd forintot tett ki.

Roham után, roham előtt? Fotó: depositphotos.com
Roham után, roham előtt? Fotó: depositphotos.com

Már a koronavírus miatti eddigi két nagy vásárlási boom is nagy kihívás elé állította az élelmiszeripari cégeket. Az első hullámban, március elejétől a tartósabb termékek – így például az UHT-tej, a liszt, a cukor és az olaj – iránt volt nagy kereslet. Majd miután március 13-án Orbán Viktor bejelentette az iskolák ideiglenes bezárását, 4-5 napon keresztül a húsokból – mindenekelőtt a sertésből és a baromfiból – fogyott brutális mennyiség. Ezt az egyes kereskedő partnereknél a szokásosnál 40-50 százalékkal magasabb keresletet képtelenség volt azonnal kielégíteni – ahogy azt akkor boltba járóként mindannyian megtapasztalhattuk –, a cégek emiatt átszervezésekre kényszerültek.

Az elmúlt héten – vagyis március 23-29. között – már alacsonyabb volt a kereslet az élelmiszerek iránt, ami összefüggésben lehet a hó végével, amikor hagyományosan vékonyabbak a pénztárcák, sokan már a fizetésükre várnak.

De mi lesz húsvét után?

Előttünk a húsvét, erre az idén a jövő hét végén, április 12-13-án kerül sor. „Békeidőben” ilyenkor hagyományosan sokan betáraznak. Csakhogy most a koronavírus miatt különleges a helyzet, ezért nem tudjuk megmondani, hogyan alakulhat az élelmiszer-összfogyasztás – hangsúlyozta Éder Tamás. Nagyszombaton, azaz április 11-én jár le a március 28-án bevezetett kijárási korlátozás, s Orbán Viktor péntek reggeli rádiós interjúja szerint a kormány jövő szerdán dönt annak sorsáról. Most úgy tűnik, az a tény, hogy a koronavírus miatt a szokásos nagycsaládos összejövetelek elmaradnak – ahogy a főleg vidéken szokásos locsolkodásoknak is úgy tűnik, lőttek –, a keresletre mérséklően hathat.

Ami a válság hatásait illeti, két markáns tényezőt már most meg kell megemlíteni. Az egyik a vendéglátóipari – szakberkekben használatos angol nevén: HORECA (azaz Hotels, Restaurants, Cafés) – szektor teljes leállása, a másik a felső- és közoktatási intézmények bezárása miatti közétkeztetés felfüggesztődése. Ezek következtében az az élelmiszeripari árumennyiség, amely eddig e két szegmenst látta el közvetlenül, vagy a nagykereskedőkön keresztül, most piac nélkül maradt. Ennek elsősorban azok a mikro-, kis- és középvállalkozások a legnagyobb vesztesei, amelyek – már csak a helyismeret okán – a beszállítói voltak a kisebb-nagyobb éttermeknek, közétkeztetőknek, szállásadóknak. Ezzel szemben ennek az átrendeződésnek a nagyobb cégek, így köztük – ismerte el Éder Tamás – a Bonafarm is a nyertesei voltak az elmúlt hetekben, hiszen a HORECA-szektorban el nem fogyasztott termékek egy részét a vásárlók a nagy kiskereskedelmi láncok üzleteiből helyettesítették.

De hosszabb távon az a nagy kérdés, mi lesz húsvét után.

E tekintetben nagy a bizonytalanság. Elképzelhető, hogy az emberek elkezdenek takarékoskodni, amiatt, hogy már eddig is sokan veszítették el a munkahelyeiket, vagy ugyan egyelőre még csak fizetés nélküli szabadságra küldték őket, de félnek attól, hogy a végén az ő talpukra is útilaput kötnek. A szakértők szerint nem tudni, a nadrágszíj-megszorítás mely termékek, szolgáltatások iránti keresletet vetheti vissza: az élelmiszerekét, hogy a neten továbbra is tudjanak vásárolni műszaki cikkeket, ruhákat stb., vagy éppen ellenkezőleg, a létfenntartás élvez majd elsőbbséget, ami az étel-, italfogyasztást legalább szinten tarthatja. Ám ez utóbbi verzió valószínűbbnek tűnik.

Külföldről leselkedő veszélyek

Makrogazdasági szintre emelve a koronavírus hatásait, a hazai élelmiszeripari cégekre külföldről is veszély leselkedik, sőt, ez már több is annál. Már vannak jelei ugyanis annak, hogy azok a nyugat-európai, továbbá a régiónkból a lengyelországi cégek, amelyek a HORECA-szektornak is beszállítottak, most a piacaik határain túl próbálják értékesíteni a nyakukon maradt termékeiket. Márpedig Magyarország a múltban már többször is a végcélja volt e törekvéseknek, lásd a tartós tejek irreálisan alacsony áron való megjelenését. Már most is találkozni olyan helyeken például cseh, német, osztrák hússal, ahol korábban ez nem volt jellemző – hívta fel a figyelmet Éder Tamás. Hozzátéve: sajnos ebben az alacsony áron történő – szakzsargonnal – készletlikvidációban a hazai élelmiszerláncok gyakran voltak partnerek a múltban. Bár a forint nagymértékű gyengülése elvileg megdrágíthatná az importot, a külföldiek inkább bevállalják a jelentősebb diszkontot, csak hogy a termékeiknek vevőt találjanak és ne a saját hagyományos piacaikon verjék le az árakat.

A hazai élelmiszeripart fenyegető veszélyt érzékelve Nagy István agrárminiszter a Mediaworks által kiadott kormánypárti lapokban arra buzdított, hogy „a magyar mezőgazdasági termelők és élelmiszer-feldolgozók védelme, a hazai munkahelyek megőrzése érdekében, a szolidaritás jegyében fonják szorosabbra együttműködésüket a hazai agrár- és élelmiszeripari beszállítókkal, segítve ezzel a magyar lakosság minőségi magyar áruval történő ellátását". Kérte továbbá, hogy „a rendelkezésükre álló eszközökkel tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a magyar termékek elérhetőségét biztosítsák és fogyasztásukat ösztönözzék, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a hazai élelmiszer-gazdaság szereplői, vállalkozásaink, munkavállalóink és gazdálkodóink számára megteremtsük az esélyét a gazdasági életben maradásra ezekben a nehéz időkben. A magyar élelmiszer-termelés biztonságának fenntartása és a munkahelyek megőrzése érdekében kérem, hogy a hazai beszállítókkal történő együttműködésüket a fentiek szellemében alakítsák, és ezzel is segítsék a magyar agrár- és élelmiszeripari ágazat talpon maradását” –fogalmazott az agrárminiszter.

Diszkontárakkal már csak azért is lehet ma eredményt elérni, mivel az élelmiszerek az utóbbi időben jelentősen megdrágultak – ahogy arra a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentésében is felhívta a figyelmet. A Kínában felbukkant afrikai sertéspestis miatt az ázsiai ország az elmúlt egy évben külföldről, mindenekelőtt Európából szerezte be a szükségleteit, ez áll a hazai élősertések elmúlt egy évi közel 50 százalékos drágulása mögött, de a tőkehúsok ára is 25-30, míg a húskészítményeké 20 százalék körüli mértékben ment fel. Hogy merre mehetnek tovább az árak, azt ugyanúgy nem lehet még csak hozzávetőlegesen sem előrejelezni, mint a kereslet alakulását – jelentette ki a Bonafarm igazgatója.

A legtöbb tőkehús esetében a kiskereskedelemben tapasztalható drágulást nem a termelői árak emelkedése indokolja – mutatott rá lapunk megkeresésére Mezei Dávid, a Takarékbank agrár- és uniós kapcsolatok ügyvezető igazgatója. Az exportpiaci kilátások a sertés és baromfi esetében is kedvezőek, ugyanakkor a szezonális húsvéti bárány ára a szállítási nehézségek és a legjelentősebb olaszországi piac keresleti gondjai miatt 15 százalékot esett. Meg kell említeni, hogy az állatvédő szervezetek – tekintet nélkül a jelenlegi nehéz helyzetre – továbbra is intenzív kampányt folytatnak az élőállat-szállítások ellen, sőt, a határokon megnövekedett várható várakozási időt arra használják fel, hogy újabb támadásokat indítsanak. Jelenleg az állatvédelmi előírások betartása is nehezíti a szállításokat. Az itthon maradó bárányok esetén az ágazat ehhez részben úgy tud alkalmazkodni, hogy tovább tartják az állatokat, azonban így nagy valószínűséggel kisebb jövedelmet lehet elérni. A hazai fogyasztás növelését célzó promóciónak egyelőre csak minimális felszívó hatása lehet.

A baromfi- és tojásállomány beállítása és beszállítása koordináltan történik. A termelői árak stabilak, a feldolgozói árakban is csak 10 százalék alatti árnövekedés tapasztalható. A baromfiágazat termelése folyamatos, viszonylag kevés munkaerőre van szükség. Az étkezési tojás piacán kiemelt időszaknak számít a húsvét, amelyre az ágazat már felkészült, itt a Takarékbank nem számít ellátási zavarra.

Ugyanakkor a koronavírusnál jelentősebb hatással lehet az ágazatra az ismét felbukkanó és rohamosan terjedő madárinfluenza (jelenleg a víziszárnyasok az érintettek). A madárinfluenza március 25-ei kitörése óta csaknem 40 gazdaságban jelent meg a betegség Bács-Kiskun és Csongrád megyében.

Egyelőre nincs gond a földmunkáknál, de májustól lehet

A mi cégeinknél egyelőre nem érződik a koronavírus hatása, eddig azokat a munkákat, amelyeket időarányosan erre az évre elterveztünk, el is tudtuk végezni – tájékoztatta lapunkat Raskó György, az Antall-kormány földművelésügyi minisztériumi államtitkára. Akinek érdekeltségei közül kiemelkedik a családi vállalkozása, a Lajoskomáromi Győzelem Mezőgazdasági Kft., de jelen van a tokaji borvidéken és Veszprém megyében is. A falvakban még nincs jelen a járvány, és ha jön is, lassan fog terjedni, mert az emberek nem tömegközlekedéssel járnak dolgozni, hanem motorral vagy biciklivel – különösen most, hogy már jobb az idő –, s munka után, de még a hétvégén sem igazán hagyják el a falujukat, így kisebb a valószínűsége annak, hogy elkapják a vírust. De ugyanez a helyzet Európa koronavírus által leginkább érintett más mezőgazdasági régióiban is. A Spanyolország mellett legjobban sújtott Olaszországban a fertőzés a városokban tombol, ez a falvakban, tanyákon kevésbé probléma – osztották meg tapasztalataikat Raskóval az itáliai üzleti partnerei.

Romolhat azonban a helyzet májusban, júniusban, amikor az idényjellegű munkák elvégzéséhez, mindenekelőtt az eper és a spárga, valamint a primőr zöldségek betakarításához idénymunkásokat kell felvenniük a termelőknek. Raskóék cégei általában 40-50 idénymunkást/napszámost foglalkoztatnak május és október között. Jönnek Kárpátaljáról, Erdélyből és Békés megyéből is. Alkalmazásuk nagyon megnehezül, ha a koronavírus nem vonul le addig, s a munkavállalók nem jöhetnek át majd a határon – márpedig a dolgok mostani állása szerint ennek nagy az esélye.

Eperszedők (a kép illusztráció). Fotó: depositphotos.com
Eperszedők (a kép illusztráció). Fotó: depositphotos.com

Jól jönne az adminisztrációs könnyítés

Hogy az emiatt kieső munkaerőt belföldről lehessen pótolni, kormányzati intézkedésekre van szükség – mondja Raskó György. Mindenekelőtt arra, hogy az idénymunkások foglalkoztatása utáni közterheket mérsékeljék, vagy töröljék el. Emellett az is nagy segítség lenne – igaz, ez független a koronavírustól –, ha könnyítenének a mezőgazdasági vállalkozások adminisztrációs terhein. Például változtatnának azon a gyakorlaton, hogy mindennap reggel be kell jelenteni az aznap foglalkoztatott idénymunkásokat, méghozzá online.  A rendkívüli helyzet ideje alatt függessze fel az állam az összes adminisztratív kötelezettséget az idénymunkások foglalkoztatásával kapcsolatban – szólított fel Raskó. Mondván, „az államnak is jobb, ha felszedik a spárgát, epret, mintha ott rohad a földön. Ez utóbbi az igazi veszteség”.

Miközben az importált élelmiszerek kiskereskedelmi árának emelkedését a gyenge forint táplálja, addig ilyen hatás a mezőgazdasági terményeknél csak minimális. Éppen ellenkezőleg: a kőolajár padlózása miatt esnek a gabona-, az olajos magvak- és a cukorárak, ami közvetlen hatással van a bioüzemanyagok, így a biodízelen, az etanolon keresztül a repce és a kukorica árára is. A hazai hatást felerősíti, hogy a megtermelt kukoricát Magyarországon kiugróan magas arányban, több mint 30 százalékban az ipar hasznosítja, jelesül az etanol- és az izoglukóz-gyártás.

Igaz, a bioetanolgyártók komoly gondokkal küzdenek az USA-ban és Európában is – teszi hozzá Mezei Dávid. A kiszámíthatatlan logisztikai problémák – vagyis az, hogy nem tudni, Brazília, Argentína mennyire zökkenőmentesen fogja tudni lebonyolítani a kukoricaexportját – miatt  alacsonyabb árszinten erős volatilitás alakulhat ki. Az európai árakat megtámaszthatja ugyanakkor, hogy az Ukrajnából érkező jelentések szerint az ottani raktárak kiürültek, a szűkülő kínálat ugyanis a kereslet változatlansága mellett dráguláshoz vezethet.

Minél tovább marad alacsony a kőolaj világpiaci ára, az azokat az ágazatokat érintheti kedvezően, amelyek intenzíven használnak üzemanyagot és műtrágyát. A Takarékbank előrejelzése szerint a búza és a repce műtrágya-, illetve gépköltsége 20-20, a kukoricáé 15-20, a napraforgóé 13-24, az ipari zöldségeké (csemegekukorica, zöldborsó) 12-30 százalékkal csökkenhet.

Regionális hatások

A gabona- és az olajnövények hazai piacán egyébként rövid távon felerősödtek a regionális hatások – hívta fel a figyelmet Mezei Dávid. Ennek köszönhetően annak ellenére, hogy a repce meghatározó európai tőzsdei jegyzése az elmúlt hétig az olajárral összefüggésben jelentősen esett – miután az európai repcetermés 70 százalékát bioüzemanyagként használták, viszont a biodízel ára és az iránta való kereslet a kőolajéval együtt lefelé mozog –, addig a hazai termelői árakra ez nem gyakorolt hatást. A még raktárakban lévő ótermés értékesítési kilátásait a gyengülő forintárfolyam és az üzemanyagárak csökkenése is segíti, bár a közúti szállítás nehézségei itt is jelentkeznek.

A búza az európai árutőzsdéken az elmúlt egy év legnagyobb egy héten belüli ármozgását produkálta, március utolsó hetében 14 százalékkal ugrott meg az ellenértéke. Ennek oka egyrészt a kritikusan alacsony önellátottsági szintű észak-afrikai importőrök „pánikvásárlásai”, másrészt a nagy exportőrök részéről tapasztalható bizonytalanság (Argentínát is elérte a koronavírus, az ország „bezárult”, Oroszország pedig a rubel árfolyamgyengülése miatt attól tartott, hogy túl sok búza áramlik ki az országból, ezért június 30-áig exportkvótát vezetett be, azaz 7 millió tonnában maximalizálta a kivihető búza mennyiségét). Mindezek a hatások ugyanakkor egyszerinek tűnnek, hosszú távon nem várható tartós többletkereslet, így a búzánál a Takarékbank elemzői erősödő volatilitásra számítanak.

A bor piacán is jelentősen csökkentek a HORECA-eladások, viszont a kiskereskedelmi kereslet növekedése ez részben kompenzálta. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a hazai fogyasztást támogató marketingprogramot szorgalmaz a válság elmúltával. Az alkoholok tágabb piacán az égetett szeszek kiskereskedelmi forgalmának növekedésről számoltak be a kiskereskedők.

A tej esetében az okozott izgalmakat, hogy a nyerstej jelentős részét (300-400 millió kilogrammot, a termelés 15-20 százalékát) exportáljuk, különösen Olaszországba. Úgy tűnik azonban, hogy a február vége és március közepe között tapasztalat piaci zavarok után az árak 15 százalékos csökkenést követően stabilizálódtak. A tejágazat esetében kisebb zökkenőkre került sor (import csomagolóanyagok, takarmánykiegészítők ellátási nehézségei), elsősorban a feldolgozott tejtermékek esetében. Hosszabb távon a jól tárolható termékek – sajt, tejpor, UHT tej – gyártásának fokozása lehet üdvözítő.

A zöldség- és gyümölcságazatban a primőr termékeknél vannak a legnagyobb problémák, különösen az olyan szezonális és jelentős arányban külföldi idénymunkásokra támaszkodó ágazatoknál, mint a spárga. Nagy kérdés, hogy a HORECA-szektorból kieső munkavállalókat fel tudja-e szívni e terület. A március 16-ai hét elején még jellemzően emelkedtek az árak a nagybani és a fogyasztói piacokon is, az elmúlt héten azonban a nagybanin már megfordult a trend és különösen a paradicsomárak jelentősen csökkentek. Most az tapasztalható, hogy a fogyasztói piacokon egyrészt az átlagosnál jelentősebb különbségek alakultak ki az egyes piacok között, másrészt a nagybani árai sem mindenütt csökkentek.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!