A Privátbankár.hu oldalán megjelent interjúban Raskó György részletesen kifejti, hogy mely tényezők miatt működik a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar adottságai ellenére alacsony termelékenységgel. Az agrárközgazdász szerint ennek legfőbb oka, hogy az unió a földalapú támogatások révén az extenzív irányú termelést támogatja, a magyar kormány pedig a fölhasználatot – például a földtörvénnyel – szintén ilyen irányba tereli. Azaz elsősorban olyan tevékenységeket támogatnak, amelyek a legkisebb munkaerőt kötik le, és a legnagyobb területet foglalják el. Számokkal alátámasztva mutatja be, hogy mi hajtja ilyen irányba a magyarországi folyamatokat.
Az agrárközgazdász szerint ugyanakkor a természeti kincseivel ilyen pazarlóan bánó ország a világon nagyon kevés van.
Jó példa erre, hogy hazánk vízhasznosításban sereghajtó az unióban. Az öntözött területek radikális csökkenésében szerinte az a legszomorúbb, hogy még azokat a területeken sincs öntözés, amelyeknél az infrastruktúrát a rendszerváltás előtt teljesen kiépítették. Az idén pusztító aszály olyan területeken is lenullázta a termést, ahol végig kiépített csatornák vannak, melyeket azonban nem használnak. Az öntözés visszaszorulását az is erősítette, hogy az Orbán-kormány megszüntette a kötelező víztársulásokat, rövidtávú politikai haszon reményében.
A hazai rossz tendenciák megfordításához ezért Raskó György szerint a támogatási rendszer radikális újragondolására lenne szükség. Emellett az öntözést mindenképpen folytatni kellene, és akkor nem az aszálykárok enyhítésére menne el az adófizetők pénze.
Az interjúban emellett az is szóba kerül, hogy a második világháború óta az ország termőterülete hatalmas mértékben, 2,5 millió hektárral csökkent, míg az elmúlt 32 év során 1 millió 392 ezer hektár mezőgazdasági terület tűnt el.
A legrosszabb ebben, hogy a szőlő és a gyümölcsös is olyan minimálisra zsugorodott Magyarországon, hogy az összes termőterületnek csupán 1,5–2 százalékát teszi ki. Mindez jól mutatja, hogy Magyarországon milyen mértékben tolódott a mezőgazdasági termelés az intenzívebb felől, a kis hozzáadott értékű extenzív irányba. Hazánkban mindinkább szántóföldi gabonatermelés és olajosmag-termelés történik, ami meglehetősen extenzív mezőgazdasági tevékenység. Mindez jelentősen növeli más mezőgazdasági termékek behozatalát, a relatív hiány pedig felhajtja az árakat.
Az ukrán gabonaexport és olajosmag export kvótáit a háború miatt felfüggesztették, így onnan Magyarországra 200 ezer tonna gabona érkezik havonta, ez pedig a támogatások ellenére is nagyon nehéz helyzetbe hozza a magyar gabona- és olajosmag termelőket. Mivel várhatóan ez tartósan így marad, mindenképpen termelési szerkezetváltásra fogja kényszeríteni a gazdákat.
Mindezek mellett sok más érdekes témát mutat be igen plasztikus példákkal Raskó György, laptársunknál, a Privátbankár.hu oldalán megjelent interjúban.
