Az Alaszkapox egy orthopox vírus, amelyet 2015-ben fedeztek fel Alaszka Fairbanks területén. Ezidáig mindössze hat emberi fertőzés volt ismert, amelyek mindegyike enyhe megbetegedéssel járt, bőrkiütések, nyirokcsomóduzzanat és némi láz volt jellemző rá.
2023 szeptember közepén a férfi, aki az alaszkai Anchorage városától délre fekvő Kenai-félszigeten lakott, és rákellenes gyógyszeres kezelése miatt legyengült immunrendszerrel élt, egy érzékeny vörös kiütést vett észre – egyfajta bőrelváltozást – a jobb hónaljában.
Érthető, hogy megijedt, és úgy döntött, azonnal orvoshoz megy. A következő hat hét során többször is ellátogatott a helyi egészségügyi szakrendelőbe. Az eset nem volt egyszerű. Nem reagált az antibiotikum-kezelésre, a biopszia pedig nem mutatott ki rosszindulatú daganatot vagy bakteriális fertőzést. Az egészségügyisek értetlenül álltak. A helyzet súlyosbodása után a férfit az anchorage-i kórházba szállították. Végül az orvosok kiterjedt tesztsorozatot végeztek el rajta, és mintát küldtek a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központnak, amely megállapította, hogy Alaszkapox-a van.
Azonnal kezelték a vírus miatt, de már késő volt, január végén meghalt. A boncolás megerősítette, hogy a halál oka az Alaszkapox volt.
Honnan származnak az olyan vírusok, mint az Alaskapox?
Jelenleg több mint 10 ezer vírusfajt ismer a Vírusok Taxonómiájának Nemzetközi Bizottsága, melyek közül körülbelül 270 fertőzheti meg az embereket – magyarázta Raúl Rivas González, a spanyol Salamancai Egyetem mikrobiológusa.
E vírusok némelyike évszázadok óta ismert, mint például a gyermekbénulást és a himlőt okozó, míg mások, mint például az Alaszkapox, csak nemrégiben jelentek meg. (Bár egyes szakemberek szerint az alaszkai himlő vírusa már több száz vagy akár több ezer éve is velünk lehet). Valójában a vírusok az összes új emberi kórokozó körülbelül kétharmadát teszik ki. Ám ezeknek az új vírusoknak az emberi egészségre gyakorolt kockázata nagymértékben különbözik, a Menangle-vírus által okozott ritka és enyhe betegségtől a Covid-19-et okozó vírus pusztító közegészségügyi hatásáig.
Az embert megfertőző vírusok körülbelül 80 százaléka a természetben fordul elő a nem emberi gazdaszervezetekben, elsősorban emlősökben és madarakban, valamint kisebb mértékben ízeltlábúakban és más vadon élő állatokban.
Becslések szerint az ismert emberi kórokozók körülbelül 60 százalékát, a feltörekvő emberi kórokozók 75 százalékát az állatokról emberre átterjedt fertőző ágensek teszik ki. Sajnos nem áll rendelkezésre elegendő tudás azokról a vadon élő állatokról, amelyek több ezer ismeretlen vírusfajt rejthetnek még, amelyek emberi kórokozókká válhatnak.
Az eddigi bizonyítékok azt mutatják, hogy az Alaszkapox vírusa számos kisemlősfajban jelen van, leginkább a cickányokban és a vöröshátú pockokban. Tehát az Alaszkapox a legújabb példa arra, hogy egy fertőző betegség állatról emberre ugrálhat. Ez a folyamat zoonózisként ismert. Bár a rendelkezésre álló adatok azt sugallják, hogy az Alaszkapox népegészségügyi hatása korlátozott, valószínűleg már széles körben elterjedt Alaszka kisemlős-populációiban, még ha más fertőzéseket az emberekben egyelőre nem is diagnosztizáltak.
Jelenleg nincs dokumentálva, hogyan történt az Alaszkapox embere történő átjutása. Mivel azonban az orthopox vírusok bizonyos típusai a bőrelváltozásokkal való közvetlen érintkezés útján is fertőzhetnek, ezért a feltehetően Alaszkapox által okozott sebeket ésszerű kötéssel lefedni.
Milyen orthopox vírusok jelentenek kockázatot?
Az Alaszkapox víruson kívül a közelmúltban más orthopox vírusokat is felismertek, mint például az Akhmeta vírust és/vagy az Abatino vírust, amelyek rávilágítanak a zoonózis potenciállal rendelkező ismeretlen vírusok jelenlétére.
Más orthopox vírusok, mint például a Mpox vagy a tehénhimlő vírus, egyre gyakrabban oka az emberi megbetegedéseknek. Valójában a 2022 májusában kezdődött és azóta is zajló himlőjárvány több, mint 93 000 esetet és 177 ezer halálesetet eredményezett.
Ezt a helyzetet az is előidézhette, hogy a szépen felszámolt emberi himlő elleni rutin vakcinázást sok helyen abbahagyták, pedig ez az oltás bizonyos fokú immunitást eredményez más orthopox vírusokkal szemben.
A fentieken kívül egyébként sok más orthopox vírus is megfertőzi az emlősöket. Példa erre az Ectromelia vírus, amely egérhimlőt, tevehimlőt, mosómedvehimlőt, és bűzös borzhimlőt okoz, vagy a Vaccinia vírus egyes alvonalai, amelyek a nyúlhimlőért és a bivalyhimlőért felelős.
A himlővírusok a gazdaszervezetek széles spektrumát fertőzik meg, beleértve a rovarokat, madarakat, hüllőket és emlősöket. A zoonózisos vírusok, köztük az új orthopox vírusok széles gazdaköre, világszintű elterjedése és egyre globálisabb megjelenése olyan átfogó egészségügyi fenyegetést jelent, amely szoros megfigyelést és megfelelő megelőző intézkedéseket igényel.
A mikrobiológus úgy véli, ebben a helyzetben a legmegfontoltabb, ha minél előbb elfogadjuk azt a tényt, hogy az emberek, az állatok és a növények egészsége, valamint a tágabb környezet összefügg egymással, ami alátámasztja azt a törekvést, hogy az emberi egészségre nem lehet hatásunk anélkül, hogy az állatokkal ne foglalkoznánk.
