A hazai meddőségi csúcsintézmény körül legyeskedő tanácsadókról szóló január 10-i cikkünkben tettük fel a kérdést, vajon mi lett a sorsa a Humánreprodukciós Intézetnek (más nevén Versys Klinikának) tervezett 60 millió forintos kártalanítás sorsa? Hiszen a magán meddőségi klinikák közül mindössze a Humánreprodukciós Intézetet és a Reprosys Termékenységi Központot nem vásárolta fel az állam, ezért, miután lombikkezelési eljárásaikra szóló engedélyüket bevonta, kártalanításra váltak jogosulttá.
Másfél hete megkérdeztük Nagy Márton minisztériumát, végül mi lett a sorsa a kompenzációnak.
Visszajelzést ugyan nem kaptunk, ám a január 19-i Magyar Közlönyben mintha épp a lapunknak válaszolt volna a tárcavezető.
Érdekes egybeesés ugyanis, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumnak küldött kérdésünkre a tavaly (!) társadalmi vitára bocsátott, mondhatni, kissé feledésbe merült kérdésre most született meg az a miniszteri rendelet, mely szerint a Humánreprodukciós Intézet valóban megkapja a közel 60 milliós kártérítési összeget. De mi a helyzet a Reprosyssal, a másik klinikával?
„A Nemzetgazdasági Minisztérium azóta sem jelentkezett nálunk a kártalanítással kapcsolatban. Rendelettervezetet sem kaptunk, ami társadalmi egyeztetésre került volna, amire reagálhattunk volna. Ebből kifolyólag rendelet sem született a kártalanításunkról” – mondja Biczó Dezső, a Reprosys Termékenységi Központ egykori adminisztratív vezetője.
Hozzáteszi:
„Azzal az algoritmussal, amivel a törvénymódosítás szerint számolni kell, a kártalanítás összege esetünkben negatív számot eredményezne. Emiatt a kártalanítási rendelkezés nem alkalmas a céljának betöltésére. Ugyanis esetünkben messze nem azért lenne negatív ez az összeg, mert az intézetet fenntartó gazdasági társaság rosszul vagy hanyagul gazdálkodott volna. Ellenkezőleg, az érintett években mind szakmailag, mind üzletileg eredményesen tevékenykedett, aminek a transzparens adatokból bárki utánajárhat”.
Ha ugyanis a vonatkozó rendelkezés alapján a kártalanítás összegének meghatározása pusztán a mérlegfőösszegek alapján történik, és ha a gazdasági társaságnak a folyamatosan növekvő árbevétele mellett a befektetett eszközállománya is folyamatosan növekszik, a végösszeg eredményezhet nullát vagy negatív számot is. Ez történt a Reprosys esetében is.
A Reprosys egykori munkatársa szerint a kártalanítási rendelkezésnek sikerült figyelmen kívül hagynia azt a körülményt is, hogy az érintett gazdasági társaságok esetében a befektetett eszközállomány szinte kizárólag az asszisztált reprodukciós tevékenység végzését szolgálta, az intézetek szinte teljes árbevétele az asszisztált reprodukció végzéséből származott, továbbá, hogy a működési engedély visszavonásának végső kárvallottjai az intézetet fenntartó gazdasági társaság tulajdonosai lettek.
„Így a jogalkotó részéről egy olyan rendelkezés született, ami alkalmatlan céljának elérésére, nevezetesen egy reprodukciós tevékenységre adott működési engedély visszavonásával elszenvedett sérelmek kompenzálására. Másrészt a jogalkalmazói oldalon is mulasztás történt, hiszen azóta sem jelentkeztek, hogy végre szeretnék hajtani a rájuk vonatkozó kötelezettséget, mindenekelőtt a kártalanítás mértékének meghatározását. Még ha a számszerűsített eredmény a nullával egyenlő is, erről rendelkezniük kellett volna” – teszi hozzá Biczó Dezső.
Szakmai körökben méltánytalan történetként emlegetik az esetet, miszerint ugyanazon jogszabály keretei között az asszisztált reprodukciós intézetek állami felvásárlása esetén a cégérték, és a vételár meghatározása, valamint a felvásárlás elmaradása és a működési engedélyek visszavonása esetén a kártalanítás mértékének a meghatározása más-más szabályok szerint történik, és így akár több száz millió, vagy több milliárd forint értékű cég esetében is lehet a kártalanítás csekély, nulla vagy negatív összegű. Már csak azért is érdekes ez, mert amikor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy tb-finanszírozási visszaélések miatt államosítják a magán meddőségi klinikákat, épp azoknak, amelyeket végül nem vásároltak fel, a Reprosysnek és a Versysnek nem volt szerződése a tb-vel.
2019-ben egyébként a Reprosys tulajdonosait is megkeresték az állam képviselői, ám akkor az egyeztetésnek nem lett folytatása, így a tulajdonosok és a cégvezetés a sajtóból értesült az őket ellehetetlenítő törvénymódosításról. 2022-ben a tárgyalások újraindultak, átvilágították a céget és független szakértő bevonásával megállapították az értékét, mellyel azonos vételáron a tulajdonosok felajánlották a gazdasági társaság üzletrészeit megvásárlásra a magyar államnak, végül a kormány úgy döntött, hogy úgymond nem áll érdekében a cég felvásárlása.
Ezek után a tulajdonosok több pert is indítottak a magyar állam ellen.
Biczó Dezső szerint korai lenne beszámolni ezen bírósági ügyek állásáról, csak annyit árult el, hogy azok mennek a maguk útján, és több fórumot is meg fognak járni még. Hozzátette, hogy nem kívánják vitatni a kormányzati döntéseket, a szándékok lehettek akár helyesek is, és a célok akár lehettek jók is, de a végrehajtásba becsúszott nyilvánvaló jogalkotói hibák és jogalkalmazói mulasztások fényében, a kialakult helyzet rendezésére a tárgyalás és megegyezés lenne a legcélravezetőbb.
Természetesen az ügyben ismét küldtünk kérdést Nagy Márton minisztériumának, amint érkezik válasz, frissítjük a cikkünket.
