A daganatos megbetegedések világszerte elkezdték átvenni a vezető halálok szerepét: az Egyesült Államokban már tíz halálesetből három mögött ez a megbetegedés-típus áll. Nem véletlen, hogy ilyen nehéz gyógyítani: a daganatok nem egyetlen mutáció következményei, hanem komplex genetikai rendszerek. A hagyományos klinikai kutatási módszerekkel pedig szinte lehetetlen minden variációt lefedni.
Dr. Peták István szóba hozta az egyik legismertebb jelenséget a rákbiológiában, a Peto-paradoxont: ennek lényege, hogy az embernél nagyobb emlősállatoknak több sejtjük van, a köreikben mégis alacsonyabb a daganatos megbetegedések aránya. Például az elefántnak százszor több sejtje van, mint egy embernek, az állat életében mégis csak 5 százalék az esélye egy daganatos megbetegedésnek – az embereknél viszont 50 százalék. Nem beszélve a krónikus betegségekről, amelyek a meghosszabbodott emberi élet velejárói.
Ennek oka, hogy az ember evolúciós szempontból nincs felkészülve erre a hosszú életre.
Az elefántnak 20-szor több van abból a p53-génből, ami megakadályozza a rákot okozó génhibák létrejöttét.
A személyre szabott, egyéni kezelés, a precíziós onkológia ezekhez a daganatot okozó genetikai eltéréshez rendel kezelést, ami logikus megoldás erre a betegségre. A kezelések kiválasztása ugyanakkor a beteg nagy részében egyelőre nem képes lépést tartani a daganatok valós biológiai komplexitásával. Ráadásul egy molekuláris szinten célzott gyógyszer éves költsége százezer dollár (32,3 millió forint) körül alakul, ami kevesek számára megfizethető.
Molekuláris diagnosztikai vizsgálatok segítségével 95 százalékban meg lehet mondani, miért alakult ki a daganat az adott betegben, de tartós terápiás eredményt csak a betegek 7 százalékánál tudnak elérni.
A rákkutató fontosnak tartotta kiemelni a bizonyítékon alapuló orvoslás fontosságát. „Az angol evidence-based medicine kifejezés populációs szintű bizonyítékot jelent. Ez azt jelenti, hogy homogén csoportokon megvizsgáljuk, amikor száz beteg megkapja az egyik gyógyszert, száz beteg a másikat, újabb százan pedig placebot kapnak, és a statisztikának hiszünk. A kihívást a személyre szabott orvoslás és a statisztikai bizonyíték alapú orvoslás ötvözése jelenti” – mondta.
Fotó: DepositPhotos.com
A gyógyító AI
A daganatos betegségek kezelésében a mesterséges intelligencia megjelenése hozhatja el a fordulópontot. Eddig több mint 200 célzott gyógyszer jelent meg, és további több mint ezerféle áll klinikai fejlesztés alatt. Az AI segítségével ma már napok alatt is kifejleszthetők új gyógyszerek: a kutató szerint ez óriási hullámát indíthatja el a terápiák változásának. Úgy látja, a következő lépés, hogy gyógyszerválasztó algoritmusokat is létrehozzanak, 2030 körül pedig a terápiaválasztás jelentős része már algoritmusokra épülhet.
„Megfelelő algoritmusok alkalmazásával sarokba szorítható, legyőzhető a rák: egy általunk végzett kutatásban, amit április 17-én mutattunk be az amerikai rákkutatók konferenciáján San Diego-ban, a számítógép javasolta kezelést kapó betegek 6 hónappal tovább éltek, mint a kontrollcsoport. A program az adott beteg egyedi genetikai profilja alapján rangsorolja a potenciális terápiákat” – mondta Peták.
Az új generációs rendszerek nem egyetlen biomarkert vizsgálnak, hanem a teljes genetikai hálózatot, és képesek több ezer paraméter egyidejű elemzésére. „A betegek egy részénél sakkot adunk a ráknak, a másik részénél már mattot is” – mondta. A Shiva01 nevű kísérlet során a párizsi Curie Intézet betegeinek molekuláris adatai alapján vizsgálták, tudnának-e javítani a kezelés eredményességén. Ennek a pontos eredményét is a San Diego-i konferenciát mutatták be.
A kutató szerint reális cél, hogy húsz éven belül minden daganatos beteg hozzáférhet számára megfelelő célzott terápiához. Az első, teljesen adatvezérelt módon engedélyezett kezelések pedig már tíz éven belül pedig megjelenhetnek.
