Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató és Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is tanúvallomást tett kedden a Fővárosi Törvényszéken abban a perben, amelyet a K-Monitor indított a Belügyminisztérium ellen. A civil szervezet a tárca által 2020-ban a Boston Consulting Grouptól (BCG) megrendelt, majd tíz évre titkosított tanulmánynak, valamint az erről szóló szerződésnek a kiadását kéri – közadatra hivatkozva – bírósági úton a Belügyminisztériumtól - írja a 24.hu.
A K-Monitor szerint elfogadhatatlan, hogy a kabinet úgy próbál átalakítani egy teljes ágazatot, hogy az ezzel kapcsolatos terveit nem osztja meg sem az ágazati dolgozókkal, sem a lakossággal – azokkal, akik a befizetéseiken keresztül nemcsak az egészségügyi rendszer valódi fenntartói, de annak az igénybevevői is.
A 277 millió forintba került, ezeroldalas tanulmányt arra hivatkozva titkosította a kormány, hogy egy döntés-előkészítő anyagról van szó.
Jenei Zoltán vallomástételéről – attól tartva, hogy titkosított információk hangozhatnak el – kizárták a nyilvánosságot, vagyis a sajtó az országos kórház-főigazgató vallomása idején nem lehetett jelen a tárgyalóteremben. Kincses Gyula tanúvallomása azonban nyilvános volt.
A MOK elnöke nem ismeri a tanulmányt, annak részleteiről semmilyen információja sincs, de a kamara kifejezetten örült, hogy a BCG-t bízta meg a Belügyminisztérium azzal, hogy diagnózist állítson fel a magyar egészségügyről. Az, hogy milyen menetrendet követ a kormány az egészségügyi reform során, csupán Takács Péter államtitkár közléseiből rakható össze. Egy széles körben elérhető és vitatható anyag is kellene – fogalmazott Kincses Gyula, aki elismerte: bizonyos kérdésekben vannak információk, de például a közellátás és a magánegészségügy viszonyának kérdésében nincsenek.
Az elnök tanúvallomásából kiderült az is, hogy a MOK kereste a Belügyminisztériumot a BCG tanulmányának megismerhetőségét kérve, ám a tárca visszautasította a kamara kérését arra hivatkozva, hogy a kormány titkosította a dokumentumot. Pedig a MOK azt is elfogadta volna, hogy csak egy, az alapirányokat tartalmazó kivonatot kapjon a tárcától. Kincses a 2010-es Semmelweis-tervvel is érvelt, ami teljesen nyilvános, és vitatkozni lehetett róla.
A Belügyminisztérium ügyvédje azt hangsúlyozta, a BCG tanulmánya koherens egészet alkot, így nem lehet belőle kiválasztani és nyilvánosságra hozni részeket.
Döntés kedden még nem született. Az ítélethozatalt a bírónő október 31-re halasztotta: akkor derülhet ki, hogy a törvényszék feloldja-e a BCG-tanulmányt a titkosítás alól.
