Gyakori eset, hogy az ukrán menekült nők nehezen tudnak hozzáférni a jó minőségű szexuális és reproduktív egészségügyi ellátáshoz Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában - ez derül ki a kilenc emberi jogi szervezet által kiadott új tanulmány szerint.
Emiatt sokan ideiglenesen visszatérnek Ukrajnába, hogy hozzáférjenek az alapvető nőgyógyászati vagy reproduktív egészségügyi ellátáshoz, vagy a legális útvonalakon kívül jutnak hozzá az ellátáshoz, de az is előfordul, hogy végül a nélkülözhetetlen ellátás számukra nem érhető el.
80 nőt interjúvoltak meg, 2022 júliusa és 2023 áprilisa között az érintett négy országban. Ezekből egyértelműen látszik, hogy sok Ukrajnából menekült személy, aki egészségügyi ellátást, például fogamzásgátlást, abortuszellátást és szülészeti-nőgyógyászati ellátást keres, ki van téve a káros késedelemnek, szorongásnak és félelemnek, pénzügyi terheknek, intézményi rasszizmusnak, illetve nem megfelelő minőségű ellátásnak, ami közvetlen következményekkel jár az egészségére és jóllétére nézve.
„Az Európai Unió ígéretet tett arra, hogy menedéket és ellátást nyújt az Ukrajnából érkező menekülteknek. Mégis az Ukrajnából származó nők, akik most Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában vannak, egészen más valóságot tapasztalnak, amikor szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokra van szükségük. Az ellátás és védelem helyett a korlátozások, a zűrzavar, a megbélyegzés és a megkülönböztetés akadálypályájával kell szembenézniük" – mondta Leah Hoctor, a Center for Reproductive Rights európai regionális igazgatója.
Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia a szexuális és reproduktív egészség és jogok, valamint a nemi alapú erőszakot átélt személyeket támogató szolgáltatások tekintetében a legkorlátozottabb helyzetű országok közé tartoznak Európában.
Amint a jelentésből kiderül, az ukrán menekültek előtt álló nehézségek között szerepelnek jogi korlátozások, költségakadályok, információhiány, rossz minőségű ellátás és az alapvető szolgáltatások hiánya.
A jelentés foglalkozik azokkal a súlyos kihívásokkal is, amelyekkel – a már említett négy országban – az Ukrajnából érkező menekülteknek kritikus segítséget nyújtó civil szervezetek és női emberi jogi aktivisták szembesülnek. Sokan közülük súlyos fenyegetésekkel, megfélemlítéssel és zaklatással, valamint pénzügyi és működési bizonytalansággal küzdenek olyan környezetben, ahol a szexuális és reproduktív jogok nem számítanak az állam prioritásának.
A riport egy sor sürgős intézkedést vázol fel, amelyeket az Európai Uniónak, a nemzeti kormányoknak és a humanitárius szereplőknek most kell megtenniük, hogy kezeljék ezeket a problémákat.
„Az Ukrajnából érkező roma menekülteket előítéletekkel és kettős mércével kezelik, megtagadják tőlük az egyszerű sürgősségi szolgáltatásokat vagy az alapvető termékeket. A szexuális és reproduktív egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésre szoruló valamennyi nő által tapasztalt akadályokon túlmenően intézményes rasszizmussal, szexizmussal és osztályalapú megkülönböztetéssel is szembesülnek. Egyes menedékhelyeken elkülönítik őket, vagy lebeszélik őket arról, hogy szolgáltatásokat vegyenek igénybe" – mondta Carmen Gheorghe(E-Romnja, Románia).
„Szlovákia nem rendelkezik az Ukrajnából érkező nők igényeinek kielégítéséhez szükséges szolgáltatásokkal. Akár az abortuszellátásról, akár a fogamzásgátlási szolgáltatásokról, akár a nemi alapú erőszakot túlélők támogatásról van szó, nagyon sok minden hiányzik. Rengeteg akadály áll az útjukban" – mondta Adriana Mesochoritisova(Freedom of Choice, Szlovákia).
„Lengyelországban szinte teljes tilalom van érvényben az abortuszhoz való hozzáférés tekintetében.
A lengyel döntéshozók nemcsak a lengyel nőket, hanem az ukrán nőket is cserbenhagyták, akiknek legális abortuszellátásra van szükségük. Az a tény, hogy az Ukrajnából Lengyelországba menekülők kénytelenek visszatérni Ukrajnába abortuszkezelésért vagy Európa más részein igénybe venni az ellátást, a lengyel törvények és gyakorlat súlyos hibája" – mondta Krystyna Kacpura (Foundation for Women and Family Planning, Lengyelország).
„Az inváziót követően az emberi jogi szervezetek azonnal megmozdultak, hogy reagáljanak az Ukrajnából menekülők szükségleteire" – mondta Schmidt Erika (EMMA Egyesület, Magyarország). „Egy évvel később azonban még mindig jelentős jogi, pénzügyi és működési kihívásokba ütközünk, nem csak mi, hanem más, szexuális és reproduktív ellátást nyújtó szervezetek is, és ezek befolyásolják a menekültek ellátásához szükséges képességeinket."
„A humanitárius segítségnyújtás szereplői nem biztosítottak elegendő támogatást a román és más közép-európai országok frontvonalban lévő civil szervezeteinek erőfeszítéseihez, és továbbra is számos kihívással szembesülünk" – mondta Andrada Cilibiu(Filia Center, Románia).
