Nemrégiben újabb tragikus eset történt Magyarországon iskolai bullying miatt. A Telex a TV2 hírműsorában elhangzottak alapján arról számolt be, hogy egy általános iskolás lány hipót ivott és felvágta az ereit, mert társai verbálisan bántalmazták. A gyors szülői közbelépésnek és az orvosi segítségnek köszönhetően túlélte az öngyilkossági kísérletet, ám kérdés, hogy a fizikai sérülésekkel járó fájdalom mellé milyen be nem gyógyuló lelki sebek társulnak.
Egy közösség – legyen szó iskolai osztályról, munkahelyi kollektíváról vagy akár sportcsapatról – sérülékeny tagjainak verbális vagy tettleges bántalmazása nem újkeletű probléma. Csak néhány évtizede még nem bullyingnak hívták, és akkoriban még nem szenteltek ekkora figyelmet a problémának. Ma már viszont egyre több szülő szembesül vele, hogy gyermeke verbális vagy tettleges iskolai bántalmazás áldozata lett. Akad, aki időben tudomást szerez róla, így van lehetősége segítséget kérni és megakadályozni gyermeke további zaklatását. Azok a szülők viszont, akik nem tudnak a bullyingról – vagy mert gyermekük félelmében, esetleg szégyenében nem mer mesélni az átélt traumáról, vagy mert nem veszik észre az esetleges bántalmazásra utaló jeleket, vagy ha észre is veszik, nem tulajdonítanak ezeknek különösebb jelentőséget – gyakran túl későn próbálnak közbelépni.
A bullying lélektana
A megfélemlítés, gyötrés, zaklatás szinonímájaként használt bullying kifejezés mára általánosan elterjedt. Sőt, jelentése olyannyira kibővült, hogy sokan tévesen bosszantásként, heccelésként is értelmezik. A rossz szándékú ugratás, gonoszkodás és a bullying között húzódó határ valóban nagyon keskeny lehet, de nem ugyanazt a problémát takarják. Utóbbinak ugyanis vannak olyan ismérvei, amelyek alapján bekategorizálható.
Bullyingnak nevezhető minden szándékos, erőfitogtatás céljából elkövetett ismétlődő, vagyis hosszabb ideig tartó testi vagy lelki zaklatás, bántalmazás. Utóbbi meglehetősen sokféle lehet: ide tartozik az áldozat kigúnyolása, kiközösítése, a közös tevékenységekből való kizárása, sőt, az is, ha valótlan információt terjesztenek róla. A bullying nem kölcsönösségen alapul: van egy áldozat és legalább egy bántalmazó.
Az UNICEF Magyarország – a világ legnagyobb gyermekjogi képviselőjének hazai szervezete – önkéntes, online megkérdezésen alapuló felméréséből az derült ki, hogy a szervezetnek nyilatkozó diákok 66 százalékát tanulmányai során érte már valamilyen fizikai, lelki vagy verbális erőszak. Az kutatásban részt vevő fiúk nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fizikai bántalmazást, míg a lányok nagyobb valószínűséggel voltak kitéve pszichés zaklatásnak.
Fotó: Depositphotos
Ennél némileg árnyaltabb képet festett az Egészségügyi Világszervezet 2021-2022-es adatokon alapuló, 44 országra kiterjedő felmérése (Health Behaviour in School-aged Children – HBSC). Eszerint a 11-15 évesek körülbelül tizenegy százaléka tapasztalta meg az iskolai bullying valamely formáját, harminc százalékuk pedig időnkénti bántalmazásról számolt be. Az eredmények jól érzékeltetik a probléma súlyosságát.
Árulkodó jelek: így ismerhetjük fel a bullyingot
A bullying nem marad észrevétlen: a tartós kitettség hatására az áldozatok viselkedése, magatartása előbb-utóbb érzékelhetően változni kezd. Ám mivel ennek hátterében az életkori sajátosságoktól kezdve a családi-, baráti kapcsolatok alakulásán át az aktuális élethelyzetekből adódó problémákig számos egyéb tényező is állhat, a bullying beazonosításakor sem az érintettel napi kapcsolatban álló tanárok, barátok, sem a szülők, családtagok nincsenek könnyű helyzetben. Mert nincsenek kizárólag a bullyingra utaló specifikus jelek – nyilatkozta az Mfornak Jármi Éva bullying szakértő, a megelőzéssel és megoldáskereséssel is foglalkozó Hol a helyem Iskolapszichológiai Tanácsadó Központ alapítója és szakmai vezetője.
„Árulkodó lehet, ha a gyerek keveset mesél az iskolai dolgairól, az osztálytársairól, a társas kapcsolatairól, arról, hogy mit csinál a többiekkel a tanórákon kívül” – sorolta Jármi Éva a gyanúra okot adó jeleket. „Ha nem érzi jól magát a közösségben, kevés időt tölt a kortársaival, nincsenek jóbarátai, akkor előfordulhat, hogy bántják is” – tette hozzá.
A már felsorolt jelek mellé társulhatnak általános vészjelzések is – azért általánosak, mert nem kizárólag iskolai bántalmazásra utalhatnak, hanem számos egyéb problémára. Ilyen például az, ha a gyerek kifordul önmagából; ha a korábbihoz képest érzékelhetően megváltozik a viselkedése vagy a hangulata. Ha jellemzően levert, láthatóan alábbhagy a kezdeményezőkészsége, esetleg pszichoszomatikus tüneteket is mutat – alvászavarokkal, étvágytalansággal, fájdalommal, emésztőrendszeri tünetekkel küzd –, romlik a teljesítménye, változik az iskolával kapcsolatos attitűdje, esetleg kerüli az iskolát, az mind mind jelzésértékű – hangsúlyozta a szakember.
Az iskolai bullying elkövetője nem feltétlenül problémás családi hátterű, hátrányos helyzetű vagy viselkedészavaros. Sőt, sokszor a jól szituált, rendezett családi körülmények között élő, népszerű és sokak által irigyelt gyerekek azok, akik hatalomvágyból, esetleg szórakozásból terrorizálják egy vagy több társukat. De az is előfordul, hogy a zaklató felnőtt: a gyerekek környezetében lévő nevelő, tanár, esetleg más iskolai dolgozó, aki visszaél pozíciójából vagy rangjából adódó erejével, hatalmával.
Amikor a közösség több tagja is felsorakozik a zaklató mögé
A bullying nem csak egyetlen embert, a kipécézett és módszeresen zaklatott áldozatot érintheti, hanem az egész közösséget. Ha a bullying elkövetője akkora lelki vagy fizikai erőfölényre tesz szert, hogy mások is csatlakoznak hozzá félelmükben – azért, hogy őket ne bántsa –, vagy hatalomvágyból, és együtt bántalmazzák a legelesettebbet, azok is sérülhetnek, akik az erőszak minden formájától ódzkodnak és a partvonalról szemlélik az eseményeket.
A kérdésre, hogy fel lehet-e készíteni egy gyereket arra, hogy esetleg ő is célponttá válhat, Jármi Éva azt felelte: a leghatásosabb és hosszú távon legműködőképesebb megoldás, ha a gyerekekkel sikerül megértetni, hogyan működik a bullying. Ehhez sokat és őszintén kell beszélgetni velük az emberi kapcsolatokról, a csoportdinamikáról, a közösségről, és az ott betöltött szerepükről. Látniuk kell, hogy a környezetükben tartózkodóknak milyen motivációjuk lehet, hogy ki mit érezhet egy bizonyos helyzetben, és mi lehet a viselkedésének a célja. „Ez nagyon sokat tud segíteni, mert így később is felismerik ezeket a helyzeteket. Szülőként akkor tudunk a legtöbbet segíteni a gyerekünknek, ha alkalmassá tesszük rá, hogy megtalálja a saját stratégiáit éles helyzetben” – mondta. A bullying megelőzésében és felismerésében azonban nem csak a szülőnek jut szerep, hanem a közösség tagjainak is: egy iskolás osztály esetében például a pedagógusnak, aki ismeri a gyerekek családi hátterét, viselkedését, egymáshoz való kapcsolódását.
Fotó: Depositphotos
A bullying alattomos és mélyreható probléma
Kevés áldozat mer beszélni a bántalmazásról, ami az elkövetőknek kedvez, így kedvükre folytathatják kiszemeltjük módszeres gyötrését. Amennyiben a zaklatás hosszú ideig fennáll, olyan súlyos fizikai és lelki traumákat okozhat, amelyek gyakran egész életen át elkísérik az elszenvedőket.
„A teher, hogy piszkálják, egyre inkább beépülhet a gyerek énképébe. Egy idő után elhiszi, hogy értéktelen, hogy ő ezt a bánásmódot érdemli, és már nem is fog küzdeni ellene.
Elindul egy negatív spirál: egyre rosszabbakat gondol magáról, és a végén nem tud vagy már nem is akar támogató kapcsolatokat (barátokat) találni. Az pedig, hogy teljesen elmagányosodik, a bullyingnak való kitettséget még inkább növeli. Mert ha egy gyereknek nincs támogatója, barátja, aki kiállna mellette, könnyű piszkálni” – vázolta az iskolai bullying lehetséges következményeit Jármi Éva. Hozzátette: ha az áldozat nem kap segítséget, érzelmi támogatást sem otthon, sem máshol; senkitől, a bullyingnak tragikus kimenetele is lehet.
„Magyarországon nem egy öngyilkosságról tudunk, ami a bullyinghoz köthető. Ha nincs más megtartó (támogató) közege a gyereknek, csak gyűjti a sérelmeket, és a felhalmozódott dühöt egészséges módon nem tudja levezetni, egy idő után maga vagy mások ellen fordulhat” – összegezte a szakember.
Mikor lehet jó megoldás az iskolaváltás?
Jármi Éva szerint mérlegelni kell, mivel és mikor tehetjünk a legjobbat a bántalmazott gyereknek. „Elsődlegesen arra törekszünk, hogy meg tudjon gyógyulni az adott közösségben, ezért megpróbáljuk elrendezni körülötte a dolgokat. Hogy legyenek barátai, akik megvédik, akikkel jól tud kapcsolódni. Ha ez nem működik, és nincs esély rá, hogy egészséges közösségi élményei legyenek és jó társas kapcsolatai, akkor megoldás lehet, ha kivesszük ebből a közegből” – mondta. Vagyis jöhet az új iskola, az új sportcsapat. De a környezet- és közösségváltás önmagában nem feltétlenül elég. Elő kell segíteni a lelki gyógyulást is annak érdekében, hogy a gyerek sikeresen beilleszkedhessen az új közösségbe, ami lelki traumák nélkül is nehéz. Ellenkező esetben könnyebben találhatja magát ismét egy bullyingot elkövető célkeresztjében.
