A Hajdú-Bihar vármegyei másfél éves pilotprogramot követően az új ügyeleti rendszert 2023 februárjától Hajdú-Biharban, márciustól Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vezették be. Ez volt az indulás, és azóta már az egész országban, sőt, októbertől már Budapesten is a sokat kritizált új ügyeleti rendszer van érvényben.
Az Országos Mentőszolgálat alá került új ügyeleti rendszert hétköznap 16.00–22.00, hétvégén és ünnepnapokon 8.00–14.00 óra között a körzetekben dolgozó háziorvosok látják el. Este 10 után, hétvégén délutántól pedig a mentőszolgálat munkatársai: orvosok, mentőtisztek, mentőápolók, okleveles kiterjesztett hatáskörű ápolók.
A mentőszolgálat a projektre évi 26 milliárd forintot kap az új rendszer felállítására, amit az éves működési költségre fordítanak. És emellett van egy 9 milliárd forintos egyszeri beruházási költség, amelyből a defibrillátorokat, a gépjárműveket, az ágyakat, a telemedicina-eszközöket vásárolták meg. Úgy tűnik azonban, hogy a szakemberek megtartásához ez nem elég.
Fotó: Depositphotos
2023-ról 2024-re ugyanis drámai csökkenés történt a háziorvosi praxisok számában, ami 2024-ben csak folytatódott. Az ügyeleti reform bevezetése után ugyanis az addigi átlagos éves 20-40 megszűnő praxis helyett közel 200 praxissal lett kevesebb.
És a folyamat nem áll(t) meg. Míg 2023 januárjában, az új háziorvosi ügyeleti rendszer bevezetése előtti hónapban 681 betöltetlen háziorvosi praxis volt az országban, addig 2024 januárjában már 826 helyen hiányzott a háziorvos Magyarországon. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvános adatai szerint 2024 december 1-jéig pedig már 937 betöltetlen háziorvosi praxis áll árván.
Azaz két év alatt, az új ügyeleti rendszer fennállása óta 256 alapellátásban dolgozó orvos lépett ki a rendszerből (és még nem tudjuk, decemberben hányan hagyják ott praxisukat).
A friss, 2024. decemberi NEAK-adatok szerint vármegyénként a következőképpen alakulnak a betöltetlen háziorvosi praxisok száma (zárójelben a 2023-ban és 2024-ben, azaz az új ügyeleti rendszer alatt megüresedett praxisok számaival):
- Baranyában 27 (ebből 11 az utolsó két évben vált üressé)
- Bács-Kiskunban 47 (24)
- Békésben 61 (25)
- Borsod-Abaúj-Zemplénben 102 (35)
- Csongrád-Csanádban 18 (4)
- Fejérben 54 (28)
- Győr-Moson-Sopronban 34 (23)
- Hajdú-Biharban 30 (13)
- Hevesben 42 (10)
- Komárom-Esztergomban 31 (15)
- Nógrádban 31 (11)
- Pest megyében 81 (44)
- Somogyban 45 (20)
- Szabolcs-Szatmár-Beregben 32 (8)
- Jász-Nagykun-Szolnokban 61 (19)
- Tolnában 41 (19)
- Vasban 35 (13)
- Veszprémben 38 (16)
- Zalában 26 (12)
- Budapesten 94 (55) háziorvosi praxisban nincs szakember.
Lapunkban korábban mi is írtunk olyan háziorvosokról, akik kifejezetten az új ügyeleti rendszer anomáliái miatt hagyták ott a praxisukat, amelyen sokan huzamos ideje képtelenek túladni. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) saját álláskereső portálján jelenleg is 321 praxishirdetés található, melyek többsége háziorvosoké.
2023-ban hagyta ott praxisát a IX. kerület egyik legkedveltebb háziorvosa, Dr. Eörsi Dániel is, aki rendhagyó módon, a közösségi oldalán búcsúzott pácienseitől. Egy hónapig naponta posztolt az ott töltött éveiről, tapasztalatairól, és az igazi reformra szoruló alapellátás helyzetéről. Erről itt írtunk, az egykori háziorvos gondolatai mai napig érvényesek:
Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint a jövőben az ellátásszervezéssel foglalkozó OKFŐ praxiskezelőként fellépve racionalizálni fogja az alapellátásban a körzeteket. A gyakorlatban az jelenti, hogy a betöltetlen háziorvosi praxisok és az 1200 fő alatti körzetek beolvadnak majd egy másikba. 2028. január 1-jéig pedig a gazdaságtalan, 300-400 fős, de racionálisan fenn nem tartható praxisokat is kivezetik. A kormány terve, hogy öt év múlva nem lehet olyan körzet a gyermek-alapellátásban, ahol a 600 főt, a felnőtt alapellátás esetében pedig az 1200 főt nem éri el a betegszám.
A Magyar Orvosi Kamara utoljára novemberben került összetűzésbe az új ügyeleti rendszer miatt az Országos Mentőszolgálattal, és cáfolta meg Csató Gábor főigazgató állításait egy lapinterjúra reagálva. Ebben hozzáteszik: „A tény az, hogy az ügyeleti rendszer indulása utáni egyetlen év alatt annyian hagytak fel a praktizálással, mint az azt megelőző 5 évben összesen. Így jelenleg Magyarországon 1,2 millió embernek nincs állandó háziorvosa, ez az ország egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémája”.
