Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) saját álláshirdetési felületén jelenleg, a cikk írásakor 194 álláshirdetés található, és a szám napról napra nő.
Ebből jelenleg 52 háziorvos hirdeti praxisát, azaz a hirdetések közel negyede magánszemélyeké. Többségük felnőtt háziorvos, de akad fogorvos és gyermek háziorvos is. A szakma kiöregedését jól mutatja, hogy az 52 eladásra, - vagy ingyenes átvételre - kínált háziorvosi praxisból 22 orvos a nyugdíjbavonulás miatt szeretné értékesíteni addig vitt praxisát. Sőt, talán még ennél is több, ugyanis vannak, akik nem írják bele a hirdetésbe, hogy nyugdíj miatt válnának meg a rendelőjüktől.
Így van ezzel az egyik, lapunknak név nélkül nyilatkozó, pár éve már nyugdíjasként dolgozó doktornő is, aki azt meséli, hogy áprilisban kezdte el árulni háziorvosi praxisát. A tartósan betöltetlen praxisokhoz képest ez talán még elenyésző idő, de számára nem. Nem csak az OKFŐ honlapján, de egyéb digitális csatornákon is hirdet, de egyetlen egy érdeklődője sem volt, pedig budapesti praxisról van szó. Azt mondja, ha nem talál vevőt, legfeljebb rászáll a praxis az önkormányzatra, aztán ők megoldják a helyettesítéseket, vagy ahogy tudják.
Fotó: Depositphotos
Hozzáteszi:
„Engem már nem érint a Budapesten ősszel bevezetendő új háziorvosi ügyeleti rendszer, de épp elég volt az elmúlt években, hogy kikoptatták a háziorvosi szakmát. Elvették az önállóságunkat, nem írhatunk fel bármilyen orvosságot vagy gyógyászati segédeszközt, folyamatosan küldözgetnünk kell szakorvoshoz a beteget, ami rányomja a munkára a bélyegét. A digitalizációt is nehéz követni idős korban, ezért a legjobb méltósággal felállni”.
„Az ügyeleti rendszer is közrejátszott”
Hasonló véleményen van egy szintén nyugdíjas korú háziorvosnő, aki azt mondja, döntésében erősen közrejátszott a jelenlegi közegészségügyi helyzet.
„Nehéz előrelépni az alapellátásban, mert a betegek kivizsgálása rendkívül problematikussá vált a szolgáltatások nehéz hozzáférése miatt. Gondolok itt a várólistákra, a háziorvosok leszűkített kompetenciájára akár három szakvizsga ellenére is. Nehezen viselhető a napi 60 feletti betegforgalom is, kevés a sikerélmény, a nehéz feltételek pedig erősitik a "kiégés" érzetét”.
Bevallja, hogy bár nem ez volt döntésének fő indoka, de a nemsokára Budapesten is bevezetendő ügyelet is lökést adott a praxiseladásban.
„A havi egy ügyelet nem jelentene gondot, de azt tervezik, hogy a 24 órás ügyelet megszűntével ismét ott kell hagyni a rendelést a házhoz hívások miatt, még ha tele is a rendelő. Még akkor is készenlétet kell biztosítani 8-16 óra között, ha délutánosként 16 órakor kezdeném a rendelést. Ez már nekem sok, eddig 4 óra volt a készenléti idő!”
A doktornő az önkormányzati szerződését akkor is felmondja, ha nem tudja eladni a praxist, és a jövőben csak alkalmi helyettesítést vállal el.
A nyugdíjazás mellett más indokok is felmerülnek a praxiseladásoknál. Van, aki helyettesít, és ő maga keresi főállású utódját, más költözés miatt szeretne túladni rajta.
Az önkormányzatok mindent bevetnek, hogy találjanak háziorvost
Az álláshirdetések háromnegyede tehát önkormányzatoké, akik sokszor támogatásokkal próbálják bevonzani a sok helyen régóta hiányzó háziorvosokat. Van, ahol önkormányzati tulajdonban lévő szolgálati lakást vagy házat kínálnak – például Tamásiban, ahol a III. körzetben 1516 főt kellene ellátni, itt 60 hónapja hiányzik a szakember. Az önkormányzat a háziorvosoknak ingyenesen biztosítja a rendelőt, a rezsiköltségek 50 százalékát pedig átvállalja valamennyi háziorvostól és fogorvostól. A legtöbb helyen ezt már alapból felajánlják egyébként.
Szigetszentmiklóson ezen felül a veszélyes hulladékkal kapcsolatos költségekhez is hozzájárulást nyújtanának az új háziorvosnak. A csepeli hirdetésben hozzáteszik: ügyeleti kötelezettség nincs – igaz, jelen pillanatban nincs, de ősztől lesz.
Máshol a letelepedési támogatást ajánlják. Ez a NEAK pályázata, amelyen 16 millió forint pályázható a tartósan betöltetlen háziorvosi és fogorvosi körzeteket betöltő orvosoknak.
És akad, ahol egyszeri, vissza nem térítendő 15 millió forintot is felajánlanak, például Cibakházán, amennyiben az orvos vállalja, hogy legalább 6 évet ott marad háziorvosként a községben. Lakásvásárlási támogatásként pedig a Magyar Falu Program keretében meghirdetett önkormányzati tulajdonban lévő épület fejlesztésére kiírt 50 millió forintos keretösszeget tanácsolják.
A tendencia nem állt meg, tovább nőtt az üres praxisok száma
Sajnos a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján elérhető legfrissebb adatok szerint a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok száma tovább nőtt. 2024 július 1-jén az országban 841 háziorvosi praxis (januárban 826) és 247 üres fogorvosi praxis (januárban 232) várja „gazdáját”.
Tehát jelenleg már 1088 házi- és fogorvost keresnek a januári 1058 fő helyett, azaz fél év alatt 30 fő tűnt el a rendszerből.
Csak összehasonlításképpen: 2023 februárjában 835 házi- és fogorvos hiányzott az országban. Tehát ez olyan spirál, ami úgy tűnik, egyelőre megállíthatatlan.
A praktizáló háziorvosok száma a KSH adatai szerint egyre csökken:
- 2023-ban 5601 orvos dolgozott az alapellátásban
- 2019-ben, a Covid előtt még 6093-an rendeltek.
Takács Péter egészségügyi államtitkár korábban azt mondta, racionalizálni fogják az alapellátás körzeteit. Ez gyakorlatban az jelenti, hogy a betöltetlen háziorvosi praxisokat, valamint az 1200 fő alatti körzeteket beolvasztják majd egy másikba. De 2028. január 1-jéig a gazdaságtalanul működő, 300-400 fős praxisokat is kivezetik.
