Rendületlenül terjed a kanyaró az Egyesült Államokban, ezért Mexikó a napokban figyelmeztette Amerikába és Kanadába utazó lakosait a fertőzésveszélyre – a védőoltás és a higiéniai szabályok betartásának fontosságát hangsúlyozva.
A mexikói-amerikai határ menti Chihuahua államban idén eddig 713 kanyarós esetet regisztráltak, amit a helyi egészségügyi hatóságok összefüggésbe hoztak a Texas államban zajló járványkitöréssel. A mexikói esetek többségét ugyanis Chihuahua államból jelentették, ami arra utal, hogy a vírus rendkívül gyorsan „lépte át az országhatárt”. Az Egyesült Államokban idén közel 900 esetet jelentettek, ebből 646-ot Texasból. Ez azt jelenti, hogy bár a kitörésben más államok is érintettek, Texasban diagnosztizálták a legtöbb beteget.
A helyzet azért is aggasztó, mert míg az Egyesült Államok évek óta küzd a kanyaróvírussal, addig Mexikóban eddig nem kellett járványveszélytől tartani. 2024-ben például az egész országban mindössze hét esetet erősítettek meg a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet közlése szerint – számolt be róla a Wired.
Mi az oka a gyakori járványkitöréseknek?
Amint arról korábban írtunk, a kanyaró az egyik legfertőzőbb vírus, és mivel viszonylag hosszú –10-14 nap – a lappangási ideje, a betegek a diagnózis felállításáig akár 12-18 embernek is átadhatják azt. Cseppfertőzéssel terjed, a vírusrészecskék levegő útján is bejuthatnak a szervezetbe.
A felismerést nehezíti, a kórokozó terjedését pedig megkönnyíti, hogy a kezdeti szimptómák, mint a magas láz, az orrfolyás, a torokfájás, a száraz köhögés vagy a levertség meglehetősen általánosak.
A jellegzetes, bőrfelszínből kiemelkedő vörös kiütések csak ezután jelennek meg. A betegek körülbelül 70 százaléka szövődménymentesen gyógyul, a többieknél viszont súlyos egészségügyi problémák léphetnek fel a vírusfertőzéssel összefüggésben: például tüdő- vagy agyvelőgyulladás, vakság, esetleg fülgyulladás. Akad olyan beteg is – jellemzően 5 év alatti, védőoltásban nem részesült gyermek – aki belehal a szövődményekbe.
Fotó: Depositphotos
Parkolópályára kerülhet a kanyaró elleni védőoltás?
Ahhoz, hogy a fertőzés ne vezessen járványkitörésekhez, a lakosság legalább 95 százalékos átoltottságára van szükség. Az átoltottsági arány azonban egyre több országban, köztük az Egyesült Államokban, Mexikóban, Európában pedig Romániában és Ukrajnában meredeken zuhan. A mexikói esetszámok növekedéséhez az is hozzájárul, hogy – amint az az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikájából kiderül – 2023-ban a két év alatti gyerekek mindössze 76 százaléka kapott védőoltást.
Magyarországon az első adagot 15 hónapos korban, a kötelezően beadandó MMR-oltással kapják meg a gyerekek, az emlékeztető dózist pedig 11 évesen.
Egészségügyi szakértők szerint ha a jelenlegi ütemben emelkedik a betegek száma, és nem javul az átoltottsági arány, akkor a kanyaró ismét endémiás – egy adott földrajzi területen rendszeresen előforduló – betegséggé válhat. Ami Stanford Egyetem epidemiológusainak elemzése szerint a következő 25 évben körülbelül 2500 ember halálához vezethet az Egyesült Államokban.
Nem véletlen, hogy Mexikó azonnal riadót fújt: az ország egészségügyi minisztériuma oltási hét keretében szeretné növelni az átoltottságot a megbetegedésnek leginkább kitett, szövődmények szempontjából legveszélyeztetettebb 1-9 éves gyermekek körében. Ilyen mértékű vakcinázási kampányra a koronavírus-járvány óta nem volt példa Mexikóban.
Mi a helyzet Európában?
A WHO adatai szerint Európában sem sokkal jobb a helyzet: egy év alatt tízszeresére nőtt a kanyarós betegek száma; 2024-ben több mint 35 ezer esetet jelentettek. Összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban a megbetegedéssel küzdők száma egy év alatt tizenegyszeresére nőtt.
A kanyarós európai betegek 87 százalékát Romániában diagnosztizálták, de Ausztriából, Belgiumból és Írországból is sok beteget jelentettek – derül ki a Minnesotai Egyetem fertőző betegségeket kutató központjának összefoglalójából. Európában 2024-ben összesen 24 kanyaróval összefüggésbe hozható haláleset történt, ebből 22 Romániában. Az elhunytak közül tizennégyen ötévesek vagy annál fiatalabbak voltak.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ tavaly három olyan európai országot tartott számon, ahol a lakosság átoltottsági aránya a védőoltás két dózisának köszönhetően 95 százalékos vagy annál magasabb volt: Magyarország mellett Máltán és Portugáliában volt hasonló a helyzet.
Az oltási hajlandóság globális visszaesésének hátterében számos ok állhat: ezek közé tartozik az egészségügyi ellátórendszerek elmaradottsága, a védőoltások elérhetetlensége, az azoktól való idegenkedés és a koronavírus-járvány idején be nem adott, azóta sem pótolt védőoltások.
