2023. december 10-én Karikó Katalin és Drew Weissman biokémiai felfedezéseikért megosztva vehették át az orvosi-élettani Nobel-díjat. Kutatásukkal lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a Covid-19 ellen.
Karikó Katalint még a Nobel-díjra jelölés előtt, 2022-ben az MTA tiszteletbeli tagjává választotta, s most ennek köszönhetően kedd délután a Pesti Vigadóban megtartotta székfoglaló előadását. A téma pedig mi más lehetett volna, mint az mRNS terápiás alkalmazása, amelyen 30 éven át dolgozott, és a Covid-19 elleni vakcina megalkotásában is nagy szerepet kapott.
Fotó: Mfor
Még mindig kevesen tudják, hogy a hírvivő RNS, azaz az mRNS kutatása 1961-ben kezdődött el, melyet hat évtizednyi töretlen fejlesztés követett, mire 2020-ban az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) által elfogadott klinikai hatóanyaggá váljon a Covid-19 elleni vakcina formájában.
A 60 évnyi kutatás során az mRNS-ek stabilitását és hatékonyságát is növelték, például a pszeudouridin bevezetésével, amely megszüntette a fejlesztéseket lassító gyulladásokat. A kidolgozott technológia mára nemcsak a koronavírus elleni harcban, hanem a rák kezelésében, valamint több más, ma még gyógyíthatatlan betegség esetében is forradalmasítja a terápiát.
Karikó Katalin ezekről is beszélt előadásában, melyben érintette szakmai élete egyes állomásait és a kutatási területén elért eredményeit. Említést tett arról, hogy a szegedi, akkor még József Attila Tudományegyetemen (ma Szegedi Tudományegyetem) a Lipid laboratóriumban helyezkedett el egyetemi hallgatóként. Majd ugyanitt az RNS laboratórium életében is részt vett, de mint mondja, nem volt nagy vizionárius, aki előrelátja, hogy 30 év múlva milyen történelmi jelentőségű dolgok kezdetén állnak. Itt kapta a feladatot, hogy egy antivirális molekula hatásmechanizmusát vizsgálja meg.
Ezt követően hagyta itt Magyarországot és ment el Amerikába, amikor tombolt az AIDS, és ahol egyből a mélyvízben találva magát a HIV-fertőzött betegek kezelését végezték dsRNS-sel.
Ezután a Harvard Egyetemen kémcsövekben szintetizálták és tesztelték az mRNS-t, s ez indította el sok kutató fantáziáját, aminek köszönhetően a 90-es évek elején egyre több publikáció jelent meg, mi mindenre is lehet használni. Például:
- 1993: influenza vakcina mRNS-sel, majd 1994-ben már önreprilálódó mRNS-sel
- 1995: rák mRNS vakcina tesztelése egerekben
- 1996-ban már emberi sejtekkel.
Ezt követően azonban különböző problémák merültek fel az mRNS alkalmazásával. ezért tovább zajlottak a kutatások, természetesen az ő részvételével is, többek között a sztrók kezelésében. Beszélt arról, hogy később részt vett a HIV mRNS vakcina fejlesztésében is.
Előadásában laikusok számára elképesztő diákkal mutatta be a hosszú évek kísérleteit és fejlesztéseit, amelyeket kitartóan végzett különböző laboratóriumokban.
Az mRNS technológia szabadalmaztatására 2006-ban beadott egy pályázatot, amire csapatával kapott 1 millió dollárt. A cél az volt, hogy az állatokon végzett kutatásokkal bebizonyítsa, az mRNS igenis képes terápiás hatásra.
Ezt követően nyugdíjazták, s ekkor ment el a BioNTech-hez Németországba, ahol tovább optimalizálták az mRNS-t.
Karikó Katalin előadásában kiemelte: "A fehérje gyógyszercsoport növekszik a leggyorsabban, jelenleg több, mint 100 fehérje van, amelyek klinikai alkalmazásban vannak. Az mRNS-ek azonban azért még jobb lehetőségek, mert helyettesíthetik a fehérje alapú gyógyszereket".
2017-ben Pardi Norberttel közösen fejlesztette ki az mRNS-LNP vakcinát, amely megvéd a Zika-vírusfertőzéstől. Nem sokkal ezt követően jött a koronavírus-járvány, aminek kapcsán bemutatta a Covid-19 vakcina kifejlesztésének mérföldköveiről, aminek végeredményeképpen 2021. augusztus 23-án FDA-engedélyt kapott.
"Az emberek azt gondolták, hogy mindez akkor kezdődött, pedig az mRNS-kutatások már több évizede folytak" - mutatott rá egy tévhitre a biokémikus.
Jelenleg több, mint 250 klinikai vizsgálatban vesz részt az mRNS, méghozzá a következő kutatásokban:
- fertőző betegségeknél (Lyme-kór, malária, TBC, Mpox, stb.)
- tumoroknál
- akut betegségeknél (például szívelégtelenség, sebgyógyulás)
- genetikai betegségeknél (cisztás fibrózis, sarlós sejtes vérszegénység, stb.).
Végül köszönetet mondott azoknak, akik nélkül nem állhatott volna ott a Pesti Vigadóban megtartott székfoglaló előadásán, köztük családjának, barátainak, gimnáziumi és egyetemi tanárainak, valamint a pályáját kísérő szakembereknek.
