6p

Hogyan lehetnek ekkora eltérések a közvélemény-kutatások között?
Magyar Péter miatt ekkora a bizonytalanság?
Milyen módszerrel készülnek a felmérések?

Online Klasszis Klub találkozó élőben Hann Endrével!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Medián ügyvezető igazgatójától!

2024. június 5. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A klímaváltozással kapcsolatban biztos, hogy nem a stroke jut először az ember eszébe. Pedig a globális felmelegedés egészségre gyakorolt káros hatásait sem szabad lebecsülni: egyre többen tapasztalhatják meg a szélsőséges időjárás  életveszélyes következményeit. 

A drasztikus hőmérséklet-változással járó szélsőséges időjárás nem csak a krónikus betegséggel küzdőket és a frontérzékenyeket viselheti meg. Az egészséges emberek szervezetét is kikezdheti a hirtelen – akár 20-25 fokos – felmelegedés, vagy az egyik napról a másikra történő lehűlés. Az időjárás-változással járó jellegzetes és gyakori tünetek, mint például a fejfájás, az ingerlékenység, a fáradtság, a fáradékonyság, a szédülés, a vérnyomásproblémák szerencsés esetben enyhülnek, előfordulhat azonban, hogy életveszélyes állapotot idéznek elő. Évente több mint félmillió ember halálát okozza a hőmérséklet villámgyors változása miatt bekövetkező akut agyi érkatasztrófa, a stroke - írja a Neurology című orvosi szaklapban megjelent, témával foglalkozó tanulmány adatait idézve a CNN. 

A szélsőséges időjárás az egészséges emberek szervezetét is megviselheti
A szélsőséges időjárás az egészséges emberek szervezetét is megviselheti
Fotó: Depositphotos

Ebből egyebek mellett az is kiderül, hogy a kilencvenes évektől kezdve kimutathatóan emelkedik a klímaváltozás hatásaival összefüggésbe hozható szélütéses esetek száma. Az érintettek között nagyobb arányban fordulnak elő a férfiak, de amint az a Neurology-ban közölt tanulmányban is olvasható: korcsoporttól függetlenül bárkit érhet szélütés. Sőt, ahogy egyre magasabb lesz az átlaghőmérséklet és a kánikulai napok aránya, várhatóan úgy emelkedik majd stroke-os esetek száma is - hívták fel a figyelmet erre a potenciális egészségügyi veszélyre a szakemberek.  

Az extrém hideg és nagy meleg is okozhat bajt

Az említett tanulmány az első, ami globális szinten vizsgálta a kérdést: a kutatók összesen 204 országból és területről gyűjtöttek adatokat. A kínai Central South University-be betagozódott Xiangya Kórház munkatársai rengeteg éghajlattal – hőmérséklettel, felhőzettel és időjárási változókkal –, valamint stroke-os betegekkel kapcsolatos információt, adatot fésültek össze, bekalkulálva számos, például az életkor előrehaladtával járó kockázati tényezőt is. Megállapították, hogy 1990-hez képest 2019-re jócskán megugrott azok száma, akik a szélsőséges hőmérséklettel összefüggésbe hozhatóan kaptak stroke-ot - foglalta össze cikkében a CNN, kiemelve, hogy a szélütéses esetek aránya jóval magasabb az elmaradottabb országokban, például Afrikában, ahol a lakosság szegény, az egészségügyi ellátás pedig alacsony színvonalú.

Ez a probléma mindeddig nem igazán került fókuszba, ám tekintettel arra, hogy a globális hőmérsékleti értékek feljegyzésének kezdete, vagyis 1850 óta a tudósok tavaly mérték a legmelegebbet, az idei március pedig minden eddiginél enyhébb volt, a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni neki.  

Hogyan okozhat stroke-ot a hőmérséklet-változás? 

Nagy melegben szervezetünk fokozott erőfeszítést tesz testünk hűtése, vagyis a fizikai hőszabályozás érdekében. Az optimális testhőmérséklet biztosításáért a bőrünkben található több millió verejtékmirigy elkezd vizet kibácsátani: ezt jelzi a fokozott izzadás. A tetemes folyadékveszteség következtében viszont – különösen, ha azt nem pótoljuk – vérünk besűrűsödik. Emiatt szívünk és ereink az átlagosnál nagyobb igénybevételnek lesznek kitéve: a szívnek erősebben kell pumpálnia a vért ahhoz, hogy az eljuthasson egyes testrészeinkbe és szerveinkbe, az érfalakra pedig nagyobb nyomás nehezedik. Ilyenkor megnő a keringési zavarok kialakulásának kockázata, amelyek olyan életveszélyes betegségek kialakulásához járulhatnak hozzá, mint például az infarktus, a stroke, a tüdőembólia, vagy a trombózis. Nem csak a hőség, a rendkívüli hideg is növeli a stroke kialakulásának kockázatát, ilyenkor ugyanis a hideg hatására összeszűkülnek az erek, ami a vérnyomás emelkedéséhez vezet.  

Gyorsan jön és kíméletlenül pusztít 

Az akut agyi érkatasztrófa világszerte a harmadik leggyakoribb halálozási ok: minden negyvenedik másodpercben szélütést kap valaki - hívja fel rá a figyelmet a szélütés tüneteit és velejáróit bemutató oldalán a Magyar Stroke Társaság. Hazánkban évente körülbelül 26 ezer akut esetet jegyeznek fel. 

Stroke akkor alakul ki, amikor valamelyik agyterület nem jut elegendő vérhez, az agysejtek pedig oxigénhiányos állapotba kerülnek. A szélütéses betegek a legmagasabb szintű ellátást a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Neurológiai Klinikáján kaphatják. Amennyiben időben felismerik a tüneteket, és azonnal megkapják a szükséges orvosi ellátást, az agyi érkatasztrófa jellegétől és az agyterületi érintettségtől függően akár teljesen, vagyis maradandó károsodás nélkül felépülhetnek.

A stroke jellegzetes tünetei közé tartozik a látásvesztés, a kettős látás, a zavartság, a szédülés, az eszméletvesztés, a beszédmegértési- és beszédzavar, a fejfájás, és ha hirtelen lebénul egy testrészünk, például a fél arcunk. Nem szabad megfeledkezni a környezeti hatásokon kívüli kockázati tényezőkről sem. A magas vérnyomás – ami 2,4-8 szorosára növelheti a stroke kockázatát –, a magas koleszterinszint, a dohányzás, a cukorbetegség, és a már meglévő alapbetegségek, például a szívbetegségek is növelik a stroke kialakulásának esélyét. 

Nem csak a szélütés miatt lehet aggódni

A globális felmelegedéssel járó változások, pontosabban az “éghajlat okozta stresszorok” hozzájárulhatnak a különféle daganatos megbetegedések számának növekedéséhez, emellett olyan immunreakciókat idézhetnek elő, amelyek az immunmediált betegségek számának emelkedését generálhatják - figyelmeztetett a Frontiers in Science című folyóiratban megjelent tanulmányában Mary Rice tüdőgyógyász, a Harvard Medical School professzora.  

Hasonlóan vélekedik Aaron Bernstein, a Harvard Egyetem T.H. Chan Közegészségügyi Iskolájának munkatársa is. Véleménye szerint, ha a hőmérséklet tartósan meghaladja a 32 Celsius-fokot, akkor nem csak kiszáradással, hőgutával vagy hőkimerültséggel kell számolnunk, hanem olyan krónikus betegségek súlyosbodásával is, mint a migrén, az ízületi gyulladás, az asztma, a vesebetegség, vagy a 2-es típusú cukorbetegség. A nagy hőség növelheti a munkahelyi sérülések kockázatát, és negatív hatással lehet a mentális egészségre is. 
 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!