A drasztikus hőmérséklet-változással járó szélsőséges időjárás nem csak a krónikus betegséggel küzdőket és a frontérzékenyeket viselheti meg. Az egészséges emberek szervezetét is kikezdheti a hirtelen – akár 20-25 fokos – felmelegedés, vagy az egyik napról a másikra történő lehűlés. Az időjárás-változással járó jellegzetes és gyakori tünetek, mint például a fejfájás, az ingerlékenység, a fáradtság, a fáradékonyság, a szédülés, a vérnyomásproblémák szerencsés esetben enyhülnek, előfordulhat azonban, hogy életveszélyes állapotot idéznek elő. Évente több mint félmillió ember halálát okozza a hőmérséklet villámgyors változása miatt bekövetkező akut agyi érkatasztrófa, a stroke - írja a Neurology című orvosi szaklapban megjelent, témával foglalkozó tanulmány adatait idézve a CNN.
Fotó: Depositphotos
Ebből egyebek mellett az is kiderül, hogy a kilencvenes évektől kezdve kimutathatóan emelkedik a klímaváltozás hatásaival összefüggésbe hozható szélütéses esetek száma. Az érintettek között nagyobb arányban fordulnak elő a férfiak, de amint az a Neurology-ban közölt tanulmányban is olvasható: korcsoporttól függetlenül bárkit érhet szélütés. Sőt, ahogy egyre magasabb lesz az átlaghőmérséklet és a kánikulai napok aránya, várhatóan úgy emelkedik majd stroke-os esetek száma is - hívták fel a figyelmet erre a potenciális egészségügyi veszélyre a szakemberek.
Az extrém hideg és nagy meleg is okozhat bajt
Az említett tanulmány az első, ami globális szinten vizsgálta a kérdést: a kutatók összesen 204 országból és területről gyűjtöttek adatokat. A kínai Central South University-be betagozódott Xiangya Kórház munkatársai rengeteg éghajlattal – hőmérséklettel, felhőzettel és időjárási változókkal –, valamint stroke-os betegekkel kapcsolatos információt, adatot fésültek össze, bekalkulálva számos, például az életkor előrehaladtával járó kockázati tényezőt is. Megállapították, hogy 1990-hez képest 2019-re jócskán megugrott azok száma, akik a szélsőséges hőmérséklettel összefüggésbe hozhatóan kaptak stroke-ot - foglalta össze cikkében a CNN, kiemelve, hogy a szélütéses esetek aránya jóval magasabb az elmaradottabb országokban, például Afrikában, ahol a lakosság szegény, az egészségügyi ellátás pedig alacsony színvonalú.
Ez a probléma mindeddig nem igazán került fókuszba, ám tekintettel arra, hogy a globális hőmérsékleti értékek feljegyzésének kezdete, vagyis 1850 óta a tudósok tavaly mérték a legmelegebbet, az idei március pedig minden eddiginél enyhébb volt, a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni neki.
Hogyan okozhat stroke-ot a hőmérséklet-változás?
Nagy melegben szervezetünk fokozott erőfeszítést tesz testünk hűtése, vagyis a fizikai hőszabályozás érdekében. Az optimális testhőmérséklet biztosításáért a bőrünkben található több millió verejtékmirigy elkezd vizet kibácsátani: ezt jelzi a fokozott izzadás. A tetemes folyadékveszteség következtében viszont – különösen, ha azt nem pótoljuk – vérünk besűrűsödik. Emiatt szívünk és ereink az átlagosnál nagyobb igénybevételnek lesznek kitéve: a szívnek erősebben kell pumpálnia a vért ahhoz, hogy az eljuthasson egyes testrészeinkbe és szerveinkbe, az érfalakra pedig nagyobb nyomás nehezedik. Ilyenkor megnő a keringési zavarok kialakulásának kockázata, amelyek olyan életveszélyes betegségek kialakulásához járulhatnak hozzá, mint például az infarktus, a stroke, a tüdőembólia, vagy a trombózis. Nem csak a hőség, a rendkívüli hideg is növeli a stroke kialakulásának kockázatát, ilyenkor ugyanis a hideg hatására összeszűkülnek az erek, ami a vérnyomás emelkedéséhez vezet.
Gyorsan jön és kíméletlenül pusztít
Az akut agyi érkatasztrófa világszerte a harmadik leggyakoribb halálozási ok: minden negyvenedik másodpercben szélütést kap valaki - hívja fel rá a figyelmet a szélütés tüneteit és velejáróit bemutató oldalán a Magyar Stroke Társaság. Hazánkban évente körülbelül 26 ezer akut esetet jegyeznek fel.
Stroke akkor alakul ki, amikor valamelyik agyterület nem jut elegendő vérhez, az agysejtek pedig oxigénhiányos állapotba kerülnek. A szélütéses betegek a legmagasabb szintű ellátást a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Neurológiai Klinikáján kaphatják. Amennyiben időben felismerik a tüneteket, és azonnal megkapják a szükséges orvosi ellátást, az agyi érkatasztrófa jellegétől és az agyterületi érintettségtől függően akár teljesen, vagyis maradandó károsodás nélkül felépülhetnek.
A stroke jellegzetes tünetei közé tartozik a látásvesztés, a kettős látás, a zavartság, a szédülés, az eszméletvesztés, a beszédmegértési- és beszédzavar, a fejfájás, és ha hirtelen lebénul egy testrészünk, például a fél arcunk. Nem szabad megfeledkezni a környezeti hatásokon kívüli kockázati tényezőkről sem. A magas vérnyomás – ami 2,4-8 szorosára növelheti a stroke kockázatát –, a magas koleszterinszint, a dohányzás, a cukorbetegség, és a már meglévő alapbetegségek, például a szívbetegségek is növelik a stroke kialakulásának esélyét.
Nem csak a szélütés miatt lehet aggódni
A globális felmelegedéssel járó változások, pontosabban az “éghajlat okozta stresszorok” hozzájárulhatnak a különféle daganatos megbetegedések számának növekedéséhez, emellett olyan immunreakciókat idézhetnek elő, amelyek az immunmediált betegségek számának emelkedését generálhatják - figyelmeztetett a Frontiers in Science című folyóiratban megjelent tanulmányában Mary Rice tüdőgyógyász, a Harvard Medical School professzora.
Hasonlóan vélekedik Aaron Bernstein, a Harvard Egyetem T.H. Chan Közegészségügyi Iskolájának munkatársa is. Véleménye szerint, ha a hőmérséklet tartósan meghaladja a 32 Celsius-fokot, akkor nem csak kiszáradással, hőgutával vagy hőkimerültséggel kell számolnunk, hanem olyan krónikus betegségek súlyosbodásával is, mint a migrén, az ízületi gyulladás, az asztma, a vesebetegség, vagy a 2-es típusú cukorbetegség. A nagy hőség növelheti a munkahelyi sérülések kockázatát, és negatív hatással lehet a mentális egészségre is.
