A megállapodás értelmében 15 európai uniós, valamint két unión kívüli ország (Norvégia és Észak-Macedónia) akár 146 millió adagot is vásárolhat – jelentette be még január végén az Európai Bizottság. Pedig az EU 2024 közepén még a BioNTech és a Pfizer gyógyszeripari vállalatokkal állt tárgyalásban a Covid vakcina-ellátási szerződések miatt, a Moderna pedig bevételei csökkenésének okaként épp az EU-ban visszaesett értékesítését jelölte meg.
A Hera, a Bizottság egészségügyi veszélyhelyzeti felkészültségi és reagálási hatósága tehát 17 ország nevében írta alá a közös beszerzési szerződést az amerikai gyógyszergyártó céggel. A Modernával kötött négyéves kontraktus lehetőséget ad a részt vevő országoknak, hogy nemzeti egészségügyi szükségleteik alapján, minimális vásárlási követelmény nélkül juthassanak vakcinához.
A Bizottság szerint a megállapodás jobban fel fogja készíteni a részt vevő országokat az egészségügyi válságokra, és fokozza az oltási kampányok hatékonyságát, különösen a legsebezhetőbb lakosság körében.
Fotó: MTI
„Ennek az oltóanyagnak jelentős előnyei vannak: a rutin vakcinákhoz használt szokásos fagyasztókban tárolható, és előretöltött fecskendőben szállítható” – magyarázta Hadja Lahbib belga európai biztos, aki az egészségügyi veszélyhelyzetekre való felkészülésért és reagálásért felelős.
„Ez a megállapodás lehetőséget kínál a Modernának, hogy támogassa és erősítse a nemzeti Covid-19 oltási kampányokat a részt vevő országokban” – mondta Chantal Friebertshäuser, a Moderna Európáért és a Közel-Keletért felelős vezérigazgató-helyettese.
Hozzátette: „A kínálat sokfélesége és az oltóanyag-formátumok, például az előretöltött fecskendők elérhetősége létfontosságú az oltási arányok növelésében és az oltási kampányok hatékonyságának növelésében, végső soron az egészségügyi biztonság erősítésében, valamint csökkentheti az adminisztrációs hibák kockázatát és időt lehet megtakarítani vele.”
De a megállapodás értelmében a Moderna a Covid-19 elleni oltóanyagát többféle formátumban is biztosítani tudja, nem csak előretöltött fecskendőkben.
2024 szeptemberében az Európai Bizottság (EB) forgalombahozatali engedélyt adott a Moderna Covid-19 mRNS oltóanyaga, a Spikevax frissített készítményére, amely a SARS-CoV-2 JN.1 változatát célozza meg, hat hónapos és idősebb személyek SARS-CoV-2 által okozott Covid-19 fertőzésének megelőzésére szolgáló aktív immunizálásra.
Magyarország nem vesz részt
Magyarország épp ezekből vásárolt tavaly ősszel, szintén a Modernától, koronavírus elleni vakcinákat. 12 éven felülieknek 100 ezer adagot, míg a 12 éven aluliaknak 800 darab többadagos oltóanyagot, amelyet december első napjaitól a háziorvosnál lehet kérvényezni.
Ezért megkérdeztük a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot (NNGYK), hogy a fent említett 15 ország között van-e Magyarország, amely részt vesz az együttműködésben.
„Magyarország nem vett részt a közös beszerzésben, a tavalyi és az idei szezonban is önállóan szerezte be a Covid-19 elleni oltóanyagot” – áll a lapunknak küldött válaszukban.
Magyarország az első két közös, még a Pfizer–BioNTech-hel kötött uniós vakcinaszerződésben már a megkötéskor benne volt. Ám amikor az EB 2021 májusában aláírta a harmadik vakcinabeszerzési szerződést a Pfizer és BionTech-hel – amely az uniós tagállamok között 1,8 milliárd adag koronavírus elleni oltóanyagra szólt 2021 vége és 2023 között –, Magyarország volt az egyetlen uniós ország, amely kimaradt a programból. A kormány akkor a magas árral, valamint azzal indokolta a döntést, hogy Magyarországon már elegendő nyugati és keleti vakcina állt rendelkezésre, illetve azzal, hogy 2022 második felétől nagy valószínűséggel saját vakcinát is elő tudunk állítani Debrecenben. Az Oltóanyaggyár azóta sem gyárt vakcinákat.
2021 végén aztán Magyarország ismét tárgyalt a közös vakcinabeszerzésben való részvételről – bár ezt akkor a kormány cáfolta, mondván, hogy az egy külön szerződés volt. Mindenesetre 2022 szeptemberében 109 440 adag új Pfizer-oltóanyag érkezett az európai uniós beszerzés 9,5 millió adagjából, amit Galgóczi Ágnes, az akkor még Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője jelentett be.
2023 januárjában aztán pert indított a belga bíróságon Magyarország ellen a vakcinaszállítmányok miatt a Pfizer és a BioNTech. A hírt a Pfizer is megerősítette. A pert azért indították, mert 2022 novemberében Magyarország jelezte, hogy az ukrajnai háború miatt nem fizetne ki 3 millió adag Pfizer-BioNTech vakcinát, összesen 60 millió euró értékben.
Így az üzleti viszony megromlása után már 2023-ban is a Modernától szerezte be hazánk a vakcinákat, akkor 70 ezer darabot, melynek becsült nettó értéke 1,5 milliárd forint volt. Ám végül 2 milliárd forintért írta alá a két fél, ugyanis a vevő (Magyarország) „előre nem látható események miatt rendkívüli sürgősségre” hivatkozott.
Pár napja írta meg a sajtó, hogy most 4,6 milliárd forint értékben vásárol Moderna-vakcinákat a kormány. Ám a szerződés nem új, már 2024. november 21-én aláírták, a nemrégiben közzétett közbeszerzési hirdetmény ugyanaz, mint amelyről év végén már lapunk is írt.
Tombol az influenza, a Covid-megbetegedés jóval kevesebb
Más kérdés, hogy most éppen nincs égető szükség Covid elleni vakcinákra. Az NNGYK 5. heti adatai szerint 2025. január 27. és február 2. között az országban 83 600 fő fordult orvoshoz influenzaszerű, és 322 600 fő akut légúti fertőzés tüneteivel. Ezen a héten összesen 4 911 vizsgálati anyagot dolgoztak fel az NNGYK Nemzeti Influenza Referencia Laboratóriumban, ahol 714 főnél influenza A, 257 főnél influenza B, 60 főnél RSV, 35 főnél HMPV, 508 főnél Covid-19 fertőzést igazoltak. 49 megbetegedés hátterében rhinovírus állt, 5 megbetegedést parainfluenza, négyet adenovírus, hármat bocavírus okozott.
