A prosztatarák már most is a halál és a rokkantság egyik fő oka, és több mint 100 országban a leggyakoribb férfidaganat. Az új elemzés szerint a népesség elöregedésével és a várható élettartam növekedésével a következő 15 évben drámaian megugrik az esetek előfordulása és a halálozások száma.
Az előrejelzések szerint a rossz diagnózisok a 2020-as évi 1,4 millióról 2040-re 2,9 millióra fognak növekedni, ami azt jelenti, hogy óránként körülbelül 330 férfiról állapítják meg a betegséget.
Az előrejelzések szerint a halálozások száma világszerte 85 százalékkal fog növekedni a 20 éves periódus alatt, a 2020-as 375 000 főről 2040-re csaknem 700 000 főre. A szakértők szerint a valódi halálozások száma valószínűleg még magasabb lesz az aluldiagnosztizáltság és a hiányzó adatok miatt, főleg a közepes jövedelmű országokban.
Az eredményeket a Lancet orvosi folyóiratban tették közzé, amelyet április 6-án, szombaton adnak elő az Európai Urológiai Szövetség éves párizsi kongresszusán.
A népesség elöregedése és az egyre magasabb várható élettartam azt jelenti, hogy világszerte növekszik azoknak az idősebb férfiaknak a száma, akik tovább élnek. Mivel a prosztatarák fő kockázati tényezői – például az 50 év feletti kor és a családban előforduló hajlam – kivédhetetlenek, ezért
a szakértők szerint az esetek megugrását egyszerű életmódváltással vagy népegészségügyi beavatkozásokkal nem lehet megakadályozni.
A 40 oldalas jelentés szerzői szerint azonban a betegség tüneteinek szélesebb körű ismerete, a minél több vizsgálat, a korábbi diagnózis és a kezelések fejlesztése továbbra is segíthet a betegség terheinek csökkentésében és az életek megmentésében.
"Mivel világszerte egyre több férfi él közép- és időskorig, elkerülhetetlenül nőni fog a prosztatarákos esetek száma. Tudjuk, hogy mindez egyre közeledik, ezért most kell elkezdenünk a tervezést és a cselekvést” - mondja Nick James professzor, a tanulmány vezető szerzője.
A bizonyítékokon alapuló beavatkozások, mint például a korai felismerés és oktatási programok életeket menthetnek meg és megelőzhetik a prosztatarák okozta betegségeket az elkövetkező években – teszi hozzá a brit Rákkutató Intézet prosztatarákkutató professzora.
James szerint globális az igény a betegség új és továbbfejlesztett vizsgálati módszereire, a félrediagnosztizálások és a félrekezelések csökkentésére, valamint a potenciálisan halálos daganatok minél korábbi felismerésére.
A jelentés szerint az is kulcsfontosságú, hogy a férfiak és családjaik jobban megismerjék a jellegzetes tüneteket.
A prosztatarák jelei közé tartozhat a gyakoribb vizelés, főleg éjszaka, ha rohanni kell a WC-re, a vizelés nehézségei, amikor a férfiak úgy érzik, hogy a hólyaguk nem ürült ki teljesen, esetleg vér van a vizeletében vagy a spermájában.
Bár fontos tudni, hogy ezek a tünetek nem mindig jelentik azt, hogy prosztatarákról van szó. Sok férfi prosztatája megnő, ahogy idősödik, és úgynevezett jóindulatú prosztata-megnagyobbodása lesz. A prosztatarák terjedésének jelei közé tartozhat még a here-, a hát- vagy csontfájdalom, az étvágytalanság és a nem szándékos fogyás.
A tanulmány arra is rávilágított, hogy több kutatásra van szükség a fekete férfiak prosztatarákjának jobb megértéséhez, mivel a legtöbb kutatás a fehér férfiakra összpontosított eddig.
Alfred Samuels például 54 éves volt, amikor 2012-ben megtudta, hogy előrehaladott prosztatarákja van. Három évtizeden át dolgozott a szórakoztatóiparban, biztonsági őre volt Beyoncé-nak és Bob Dylan-nek– de a sokkoló diagnózis egyik napról a másikra véget vetett karrierjének. Az orvosok kizárták a műtét lehetőségét, mert a vizsgálatok kimutatták, hogy a rák elterjedt, ezért a hatgyermekes apa kezdte elveszíteni a reményt.
Ekkor csatlakozott egy klinikai vizsgálathoz, és kezdte meg a kezelést egy olyan gyógyszerrel, amely ma már több ezer férfi életét hosszabbítja meg világszerte. Tizenkét évvel később Samuels elmondhatja, hogy egy második karrier felé fordult, és munkájával a rákkutatásra hívja fel a figyelmet.
„A prosztatarákom diagnosztizálásának késői stádiuma miatt ma nem lennék itt, ha nem fértem volna hozzá egy klinikai vizsgálathoz. Ez volt az én mentőövem” – mondja a most 66 éves Samuels.
Hozzáteszi: „Kötelezővé kell tenni az etnikai hovatartozás rögzítését a klinikai vizsgálatok során, hogy tükrözzék a lakosság etnikai sokszínűségét, hogy minél többen kaphassanak jobb kezelést, úgy, mint én.”
Amy Rylance, a brit Prosztatarák jótékonysági szervezet egyik vezetője szerint a Lancet-jelentés „felhívás arra, hogy ideje cselekedni”. Hozzátette, hogy az egészségügyi rendszereknek jobban fel kell ismerniük a legmagasabb kockázatnak kitett személyeket: a családi hajlammal rendelkezőket és a nem fehér férfiakat. (The Guardian)