5p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Világszerte több mint 150 millió ember életét menthették meg a különféle védőoltások az elmúlt ötven évben - derül ki az Egészségügyi Világszervezet új tanulmányából. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1974-ben azzal a céllal indította a kiterjesztett immunizációs programját, hogy 1990-ig a világon minden gyerek be legyen oltva diftéria (torokgyík), tetanusz (izommozgató idegeket érintő merevgörcs), szamárköhögés, kanyaró, gyermekbénulás, tuberkolózis és bárányhimlő ellen - számolt be róla a Conversation. A program később más betegségek elleni immunizálásra is kiterjedt.  

A globális erőfeszítés nem volt hiábavaló: a WHO becslése szerint az elmúlt öt évtizedben körülbelül 154 millió ember –többségében öt év alatti gyermek – életét menthette meg 14 különféle betegség ellen beadott védőoltás.

A védőoltások széleskörű bevezetése nélkül sokkal nagyobb teher nehezedne az egészségügyi ellátórendszerekre
A védőoltások széleskörű bevezetése nélkül sokkal nagyobb teher nehezedne az egészségügyi ellátórendszerekre
Fotó: Depositphotos

Az elmúlt ötven év tapasztalatai azt mutatják, hogy a tíz év alatti oltott gyerekeknek 40 százalékkal nagyobb esélyük van arra, hogy megérjék a következő születésnapjukat, mintha nem kapták volna meg a szükséges védőoltásokat: ezek pozitív hatása ugyanis még felnőttkorban is megmutatkozik. Egy 50 éves ember például – akinek gyermekkorában beadták a szükséges védőoltásokat – 16 százalékkal nagyobb eséllyel éri meg a következő születésnapját - derül ki a WHO tanulmányából, amit a nívós orvosi folyóiratban, a Lancetben is publikáltak. 

Na de hogyan lehet megbecsülni és számszerűsíteni a vakcinák gyakorlati hasznát? A tanulmány szerzői matematikai és statisztikai modellek segítségével országonként és korcsoportonként szimulálták, hogyan terjedtek a világban 1974 óta azok a betegségek, amelyek ellen globálisan kezdtek oltani, évről-évre egyre nagyobb vakcinázási lefedettséget érve el. Mindehhez 194 ország 1974 és 2024 közötti oltási adatait elemezték; a népességszámot is figyelembe véve. A kiterjesztett immunizációs programban egyébként globálisan 11 betegség ellen oltottak. Ehhez jött még bizonyos országokban egy-egy széles körben beadott védőoltás: Japánban például agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás és sárgaláz ellen. 

A védőoltások gyakorlati haszna - emberéletekben mérve

Az ötven évet felölelő, átfogó tanulmány rámutatott arra is, hogy 1974 óta legalább 50 százalékkal csökkent az egy év alatti elhunyt gyermekek aránya: a kutatók szerint ez nagyrészt a vakcinázásnak köszönhető. Azon belül is a kanyaró elleni védőoltásnak, ami becsléseik szerint öt évtized alatt közel 60 millió gyerek életét menthette meg.

Az immunizálás jótékony hatásai leglátványosabban az 1980-as években születetteknél mutatkoztak meg. Regionális szempontból az afrikai régiókban és a kelet-mediterrán területeken élő alacsony vagy közepes jövedelmű, elmaradott egészségügyi rendszerrel bíró országokban járt igazán nagy előnnyel. 

Megfelelő oltási lefedettség nélkül járványkitörésekre számíthatunk

A tanulmány során összegyűjtött adatok ugyanakkor azt is megerősítették, hogy a védőoltásokkal időközben visszaszorított fertőző betegségek csak akkor tarthatók véglegesen kordában, ha az oltási lefedettség megfelelő. Amennyiben nem, járványkitörésekre lehet számítani. Ez történt a kanyaró esetében: az elmúlt két évben globális szinten megduplázódott a betegek száma. A WHO adatai szerint 2023-ban világszerte több mint 321 ezer kanyarós megbetegedést jelentettek, ami 88 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi 171 ezres esetszámhoz képest.

Mivel a kanyaró rendkívül fertőző – könnyen és gyorsan terjed, mert egy fertőzött akár 12-18 embernek is átadhatja a kórokozót, mire sor kerül a diagnózisra – a teljes lakosság legalább 95 százalékos átoltottsága kell ahhoz, hogy ne okozzon kitöréseket. A koronavírus-járvány idején a kötelező védőoltások beadása több országban is csúszott vagy elmaradt, ezért a kanyaró elleni védőoltással elért lefedettség a gyerekek körében 2022-ben 83 százalékra esett vissza. Ami azért különösen nagy probléma, mert az öt év alattiak a legveszélyeztetettebbek: körükben regisztrálják a legtöbb megbetegedést. Az elmúlt években számos környező országban okoztak gondot a járványkitörések, egyebek mellett Romániában, Szerbiában, Ukrajnában, Németországban és Görögországban, de több egyesült államokbeli kanyarós gócot is azonosítottak, legutóbb például Floridában. 

A szamárköhögés is újra terjed

Noha az elmúlt negyedévben Magyarországon is a szokásosnál több szamárköhögéssel küzdő betegeket kezeltek, a csecsemő- és gyermekkorban beadott védőoltásoknak köszönhetően eddig nem alakult ki szamárköhögés-járvány. Viszont több európai országban, például Csehországban és Spanyolországban is régóta nem tapasztalt csúcsot döntött a fertőzöttek száma. Bulgáriában 27 év után először okozta csecsemő halálát ez a fertőzés.

A WHO elmúlt ötven év vakcinázási eredményeit összegző tanulmánya megerősítette a védőoltások szükségességét, noha a kutatók kiemelték: mint minden hasonló volumenű kutatásnál, itt is voltak bizonytalansági tényezők, amelyek elsősorban abból adódtak, hogy nem minden időszakból és országból álltak rendelkezésre releváns és értékelhető oltási adatok.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!