Nem meglepő adatot tett közzé a napokban az Eurostat az idei második negyedéves európai lakásdrágulási ütemről. A tagállamokban az első negyedévhez képest 1,9 százalékkal voltak magasabbak a lakásárak, ugyanebben az időszakban a lakbérek 0,7 százalékkal emelkedtek. Ha éves alapon nézzük, akkor 2023 második negyedévéhez képest a lakásárak 2,9 százalékkal nőttek, a lakbérek pedig kereken 3 százalékkal. Vagyis a lakhatás – egy-két országot kivéve – még több pénzt von el a háztartásoktól. Erről a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár Európai Lakásmonitorban is rendszeresen beszámolunk.
Az adatok azért nem meglepőek, mert a kínálat csak egy-két uniós országban tud versenyezni a kereslettel és az infláció is felfelé nyomja az árakat. A kínálat bővüléséhez a kormányok ösztönzőprogramjai is kellenek, ám ez egyelőre csak kevés államban valóság, a hatalomra vagy ahhoz közel került populista politikusok legfeljebb ígérgetésig jutottak a választási kampányokban. A tényleges és masszív ugráshoz a bankok is kellenek, de azok még mindig óvatosak a hitelezésben.
Fotó: Eurostat
„Az Európai Unióban 2010 és 2024 második negyedéve között a lakásárak 52 százalékkal nőttek, a bérleti díjak pedig 25 százalékkal” – írta az uniós statisztikai szervezet.
Magyarország a dicstelen ezüstérmet szerezte meg ebben az időszakban: az idei nyár elején 218 százalékkal került többe egy lakás, mint 2010-ben. Az első helyen Észtország végzett 232 százalékkal, bronzérmes Litvánia (178 százalék), megelőzve Lettországot (146 százalék) és Csehországot (131 százalék). Hatodiknak Ausztria futott be (111 százalék), majd Portugália következett (106 százalék), utána Luxemburg (102 százalék) és Bulgária (102 százalék) volt a sorrend. Az olaszok jól jártak, mert ott 5 százalékos csökkenés volt, de a ciprusiak sem panaszkodhatnak, mert náluk nulla változást mért az Eurostat.
A lakásbérleteknél is a baltiak állnak az élen: Észtország 203 százalékkal, majd jön Litvánia 178 százalékkal, harmadik lett Írország 106 százalékkal, s rögtön a sarkában van Magyarország 104 százalékkal. Itt egyedül a görögök tapsolhatnak, mert náluk az albérletekért 18 százalékkal kevesebbet kellett fizetni idén a nyár elején, mint 2010-ben.
A fent említett összesített, éves alapon számított második negyedéves 2,9 százalékos drágulás úgy jött össze, hogy hat országban erős csökkenést rögzítettek. Luxemburg vezeti ezt a csoportot a maga 8,3 százalékos visszaesésével, mögötte Finnország volt 4,8 százalékkal, majd jött Franciaország 4,6 százalékkal. Ugyanakkor a kelet-európai országok nagyon belehúztak: a lengyeleknél 17,7 százalékkal, a bolgároknál 15,1 százalékkal, a litvánoknál 10,4 százalékkal, míg a horvátoknál 10 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban.
Ha az idei első és második negyedév lakásárváltozását hasonlítjuk össze, akkor kiderül, hogy 23 uniós országban drágulás volt, kettőben enyhe csökkenés, egyben viszont változatlan érték, ez pont Magyarország volt.
Ez a „változatlanság” azonban egyáltalán nem nyugtatja meg a magyarországi lakásvásárlása készülőket. Azt érzékelik, hogy mind az új, mind a használt lakásoknál jobban a zsebbe kell nyúlni. Ezt az érzésüket a közvetítő hálózatok is alátámasztják. A Duna House éppen a héten jött ki egy újabb adatsorral. Eszerint az idei első kilenc hónapban Budapesten már 914 ezer forint körül alakult az ingatlanok átlagos négyzetméterára, a kerületek felében egymillió forintot is meghaladja az átlagár. Budán 1,15 millió forint, Pesten 850 ezer forint az átlagos négyzetméterár.
A kormány megerősítette, hogy legalább 300 milliárd forintot szeretne átirányítani az önkéntes nyugdíjpénztárakból a lakáspiacra. Azt egyelőre nem tudni, hogy ez vágyálom a részéről vagy hogy az öngondoskodók esetében tényleg van szándék ekkora összeg elköltésére. Ha ez megvalósul, akkor ismét meglódulhat a kereslet, erre kiváló példa az elmúlt 14 év, amikor a pénzinjekciók mindig csakis felfelé mozgatták az árakat. Közvetve egyetértett ezzel a megállapításunkkal Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki a cég közleményében így fogalmazott:
„Jövő tavasszal a kimagasló hozamot nyújtó prémium államkötvényekből több ezer milliárd forintnyi megtakarítás jelentős része is a lakáspiacon kereshet helyet magának. Ez a két tényező komolyan felpörgetheti jövőre a lakáspiaci forgalmat, egyben a drágulást is felgyorsíthatja”
Ha még tovább tart az ütemes drágulás, akkor pedig az lesz, hogy aki nem tud lépést tartani ezzel, az megjelenik a bérleti piacon, ahol már most is elviselhetetlenül magasak az árak, s ez az új kereslet tovább emelheti azokat.
Fotó: Rentingo
A Rentingo lakásbérlet-közvetítő platform hétfőn megerősítette ezt. Kiderült, hogy szeptemberben kicsit tovább emelkedtek az átlagos budapesti bérleti díjak, és elérték a 250 ezer forintot. Ezzel együtt tovább nyílt az árolló a kínálati és a keresleti oldal között: az elmúlt hónapban ismét visszaesett a bérlők fizetőképessége, átlagosan 219 ezer forintért kerestek kiadó lakást.
Független szakértők és az ellenzéki pártok többsége régóta sürgetik, hogy a kormány indítson el egy masszív bérlakásépítési programot. Erről Lázár János építési és közlekedési miniszter egy tavalyi sajtótájékoztatón azt mondta lapuknak, hogy a Fidesz-kormány a lakásépítésben és nem a bérlakásgondok megoldásában érdekelt. A múlt héten Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón azt állította, hogy a kormány dolgozik a lakbérszabályozás átalakításán, de bérlakásprogramról akkor sem szólt egy szót sem.
Budapesten egyelőre csak pár olyan új ház épült ingatlanfejlesztői kezdeményezésre, amikben csak bérelni lehet lakásokat. Nyugat-Európánban már jóval nagyobb léptékű ez a fajta beruházás, amit egyes kormányok adókedvezménnyel támogatnak. Több nagy ingatlanalapnak egyenként is sokezer ilyen lakás van a portfóliójában és ezek igencsak kelendőek. Léteznek a vállalati albérlettámogatás esetére fennálló céges kedvezmények is. Egy másik lehetséges kormányzati beavatkozás az amerikai elnökválasztási versenyben vezető Kamala Harris demokratapárti jelöltnél jött elő: a politikus megígérte, hogy győzelme esetén adókedvezményt ad azoknak a beruházó cégeknek, amelyek kifejezetten az első lakásukat megvásárolni szándékozó fiataloknak építenek bármilyen lakást.
