Rejtély, hogy végül mennyibe kerül a jegybank Szabadság téri székházának felújítása – legalábbis jelenleg. A költségek – a szakértői vélemények szerint – minimum a másfélszeresükre ugrottak az elmúlt két évben. Ez annyit jelent, hogy a négy évvel ezelőtti 54,5 milliárd forintos nettó ár jócskán megemelkedhetett, de vélhetően ez még nem a végleges összeg.
Az épület korszerűsítésére az MNB-Ingatlan Kft. és a Raw Development Beruházásszervező és Mérnöki Szolgáltató Kft. között 2020. október 9-én született szerződés. Ez utóbbi társaság lett az épület generálkivitelezője és a 2021-es indulást követően már 2022-ben kérte a szerződött ár emelését – mégpedig 54,02 százalékkal!
A Raw Development Kft. közvetve – a Somlai Invest Zrt.-n keresztül – Somlai Bálint egyszemélyes tulajdonában van. Somlairól a 24.hu írta meg, hogy a második hatéves jegybankelnöki mandátuma végére érő Matolcsy György fiának, Ádámnak a barátja. A lap szerint Somlai korábban nem volt tényező az építőiparban, s a Raw-t eredetileg Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás egyik érdekeltsége hozta létre, Somlai csak 2018-ban, számos – jegybankhoz közeli – megrendelés után szállt be a menedzsmentbe.
A munkáknak tavaly májusra kellett volna befejeződniük, de az épületet teljesen máig nem adták át a megrendelőnek. (Idén januárban a jegybanki szervezet egy része már visszaköltözött.) Bár az elmúlt években féltucatnyi szakértői vélemény és javaslat készült a korszerűsítés megvalósításáról és az árnövekedés alátámasztására, ma sem tudni, hogy hol áll meg majd a végszámla.
Értesüléseink szerint a jegybank felügyelőbizottsága (fb) és annak elnöke – a hétfőn újjáválasztott Papcsák Ferenc – több alkalommal kérte azt, hogy betekinthessenek az építkezés dokumentumaiba, ám erre nem kaptak lehetőséget. Az MNB-fb kérésének elutasítása egyébiránt teljesen jogszerű volt, mert a jegybanktörvény 2013-as módosítása kivette a felügyelőbizottság kezéből az ellenőrzés jogát – erre kizárólag az MNB saját ellenőrzési osztálya jogosult. Kérdés, hogy ők éltek-e ezzel a jogosítvánnyal, s ha igen, akkor mikor…
A jegybanki függetlenség megkérdőjelezhetetlen, de a tulajdonos államnak időről időre lehetősége van betekinteni az MNB gazdálkodásába – mondta el kérdésünkre Bod Péter Ákos, a jegybank egykori elnöke, lapcsoprtunk, a Klasszis Média állandó szerzője, aki három pénzügyminiszter „alatt szolgált” a hivatali ideje alatt. Az állam elsősorban a parlamenti éves beszámolók során tudja ellenőrizni a jegybank gazdálkodását. Viszont éppen a függetlenség jegyében nem szólhat bele a bérpolitikába, a fejlesztésekbe, a támogatási politikába és a mecénási tevékenységébe sem. Értelemszerűen a székház felújítása és ennek költségei is ebbe a kategóriába esnek.
A felújítás menetéről és árának növekedéséről így egyelőre szakértői vélemények és dokumentumok tudósítanak.
Fotó: MNB
Például a Sátori és Társa Mérnöki Iroda Kft. 2023 decemberében keltezett véleménye részletesen taglalja a felújítás elemeit és annak költségeit. E szerint eredetileg négyzetméterenként 2,1 millió forintos vállalási árat jelöltek meg, ami „megalapozott és értékarányos” volt a szerződés aláírásának idején. A fővállalkozó Raw Development akkor az eredeti 54,5 milliárdos árat 84 milliárdos nettó árra akarta emelni – hivatkozva „az előre nem látható és nem kalkulálható extrém áremelkedésekre”.
Ennek alátámasztására születtek szakértői vélemények 2022-23-ban. Az összeg a szakértők által elfogadott 81,5 milliárd forintra (plusz áfa) emelkedhetett – különös tekintettel arra, hogy a komplett kiviteli tervek csak 2022 decembere után (?), vagyis a munkák elindulását követő második évben (!) készültek el. Az átadásra a V4R Kft. szakvéleménye a 2025. március 3-ai, a másik szakvéleményt adó Seratus Kft. pedig a 2025. február 28-ai határidőt adta meg – ez utóbbi a hét végén lesz/lenne esedékes…
(Az MNB eredetileg 2024 júniusában már a felújított Szabadság téri székházban akarta megünnepelni a független magyar jegybank centenáriumát – ám az épület erre a határidőre nem lett kész…).
Az egyes munkafázisok költségeit elemezni még építőipari szakembereknek is nagy feladat, hiszen részben műemlékvédelmi megfontolások is érvényesültek. Néhány tétel azonban így is roppant érdekes. A járulékos és előkészítő munkákat a Raw Development a szerződött ár duplájáért, egymilliárd forint feletti összegért végezte, és megduplázódott a védelmi rendszerek költségei is: ez utóbbi 772 millióról 1,3 milliárd forintra.
Ennél is érdekesebb a költségvetés kommunikációs fejezete, amelynek értéke az eredetileg betervezett 1,2 milliárdról 2 milliárd forintra növekedett! De, a kertészeti munkákat sem kímélte az áremelkedés: 718 millióról 1,2 milliárdra nőtt ennek összege is – ennyiért egy egész erdő telepíthető.
Mindez – tesszük hozzá – most, és a rendelkezésre álló szakértői vélemények, valamint számítások szerint. Ezek azonban másfél évvel ezelőtti keltezésűek, vagyis nem tükrözhetik az azóta eltelt időben kért-kapott-jóváhagyott áremeléseket. Így, végül még örülhetünk annak, ha a jegybanki székház tatarozásának költsége „csak” a másfélszerese lesz a szerződött összegnek.
A felújítás végösszege 81,5 milliárd forint plusz áfa , vagyis a szerződésben rögzített összeg lesz – mondta el lapunk kérdésére Somlai Bálint, a Raw Development tulajdonosa, aki kihangsúlyozta, hogy nem lesznek pótmunkák, így ilyen költségekkel nem kell számolni. Mindez persze csak a kivitelezésre értendő, egyéb kiadások – például a költözés miatt – még jelentkezhetnek.
Más kérdés, hogy 2021 májusában még az MNB azt közölte a honlapján, a székház felújítását az évek óta nyereséges gazdálkodásukból fedezik. Az kétségtelen, hogy 2002 és 2020 között összesen 797 milliárd forintos össznyereséget ért el a jegybank – tizenegy év pozitív és négy negatív eredménye szaldójaként –, amelyből az utolsó két esztendő, 2019 és 2020 510 milliárdos profitot hozott. Csakhogy az összeredmény 2023-ra már durván mínuszba ment át, a 2021-es 52, a 2022-es 402 és a 2023-as 1763 (!) milliárd forintos veszteségei következtében.
