A jelek szerint minden elveszni látszik azoknak, akik abban reménykedtek, hogy a következő pár héten vagy hónapban még lejjebb mennek majd a lakásárak. Az év eddigi részében az egész országban jellemző volt az árak apadása, de ennek heteken belül vége lesz.
Egyrészt vannak olyan vevőjelöltek, akik nem jogosultak a januártól életbe lépő új CSOK Pluszra, ezért előrehozzák vásárlásaikat. Akik viszont igen, azok januárra vagy kicsit későbbre halasztják a vásárlást, de nem nyárra, nehogy elfogyjon a központi hitelkeret. Mindkét csoportnak örülnek azok az eladók, akiknek nem sürgős, mert a vevőjelöltek növelik a keresletet, s ezzel legalább stabilizálják, egyes helyzetekben növelhetik is az árat.
Mindezt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakemberei is érzékelik, akik elkészítették a jegybank szokásos őszi Lakáspiaci Jelentését. Nagy Tamás igazgató a makrogazdasági háttérről egyetlen pozitívumot tudott kiemelni: a feszített munkaerőpiacot.
Minden más negatívba fordult.
Az árak például - kilenc év után most először - országosan 0,8 százalékkal csökkentek a második negyedévben, a községekben 8 százalék volt az átlagos mérséklődés, ami már zuhanásnak is mondható. Sovány vigasz, hogy az egész EU-ban korrekciót látni, a legnagyobbat Németországban (9,9 százalék). Az európai folymatokról a Klasszis Média csoporthoz tartozó Privátbankár is rendszeresen közöl elemzéseket a Privátbankár Európai Lakásmonitorban.
„Jövőre már kis mértékben növekedhet a reálbér, várhatóan tovább csökken az infláció, ennek eredőjeként nagyon kicsi az esélye a további árcsökkenésnek a lakáspiacon” – mondta Nagy, ami lefordítva azt jelenti, hogy tavasztól kezdődően már biztos nem lehet olcsóbban vásárolni, mint most.
Érdekes, hogy a forgalom leginkább a falusi CSOK-ban érintett településeken apadt nagyon, 23 százalékkal az előző év azonos időszakához képes, míg országosan 30 százalék körüli a tranzakciószám-csökkenés. Most az látszik, hogy 116 ezer adásvétel lesz idén, tehát visszatért a 2013-as esztendő mélysége.
A bankok 2023 harmadik negyedévében már élénkülő keresletet tapasztaltak a lakáshitelek iránt, döntő többségük az élénkülés folytatódásával számol, ugyanakkor az új hitelszerződések volumene még 41 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától. A városi CSOK kivezetése és a babaváró kölcsön igénybe vevői körének szűkítése 2024-től a lakáshitel-kereslet csökkenése irányába hat, ugyanakkor e hatást tompíthatja a CSOK Plusz program - vélték.
"Budapesten a kétgyermekes háztartások számára 2023 folyamán javult, vidéken viszont kedvezőbb szintről ugyan, de romlott az új lakások hitelből történő megvásárlásának elérhetősége. A gyermeket nem vállaló háztartások számára az új lakások elérhetősége alacsony szinten tartózkodott a fővárosban és vidéken is." - állapították meg.
Az MNB azzal számol, hogy a következő 2-3 évben évi 13 ezer hitelfelvétel lesz, ez mintegy évi 380 milliárd forintos hitelkihelyezést feltételez. Ha ez megvalósul, akkor harmadával bővülhet a hitelpiac, s lassan ledolgozhatja a tavaly és idén „összeszedett” hatalmas mínuszokat. Ennél rosszabb a helyzet a projekthiteleknél, azok aránya, darabszáma és összértéke is tovább apad 2024-ben, ugyanis a beruházók nem sietik el az új építkezések indítását, ez jól látszik az építési engedélyek drámai visszaesésén is.
A kereskedelmi ingatlanok terén hasonlóan látja a helyzete például az Erste Bank is, ami tudatosan visszafogta ezen a téren az aktivitását.
Idézték az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) becslését. Eszerint idén legfeljebb 16-17 ezer új lakást fognak átadni, ami durva elmaradás a csúcsnak számító évi 28 ezerhez képest, de még az öt évvel ezelőtti 21-23 ezerhez képest is. Az új lakások átlagára jelenleg 1,46 millió forint/négyzetméter, ez 8 százalékkal több, mint 2022-ben volt.
Az építőipari kivitelezők kereslethiánnyal küzdenek, csak nehezen őrzik meg a kapacitásaikat, ezen kívül megfigyelhető, hogy a munkaerő már nem feltétlenül megy külföldre, hiszen ott is kevesebb munkás kézre van szükség. Sokan szakmát váltanak itthon, így nehezebb lesz a visszatérés, amikor már megint szükség lenne rájuk.
Mindehhez jön a Duna House friss adaléka Budáról! Nem csak az érdeklődés, de a megvalósult ingatlantranzakciók tekintetében is erősödött a budai kerületek jelenléte az idei év során: a tavalyi 11,5 százalék után idén az első három negyedévben végbement eladások közel negyede, 24 százaléka Budán történt.
A Budán vásárlók közel harmada a XI. kerület mellett döntött, de jelentős arányban, 23 százalékban szerződtek II. kerületi és 21 százalékban óbudai ingatlanra. Érdekes, hogy nem Budafok, hanem az I. kerület lett a sereghajtó, mindössze a vevők 6 százaléka köteleződött el a kerület mellett.
A hat budai kerületben 2023 első három negyedévében zárult adásvételek alapján átlagosan közel 1,05 millió forintba került az otthonteremtés négyzetméterenként, ami 8 százalékos áremelkedést mutat a 2022-es adatokhoz képest. Az ingatlanra fordított átlagos összeg 2022-ben mindössze 61 millió forint volt a budai kerületekben, az idei évben azonban közel 30 százalékkal, 78,5 millió forintra nőtt ez az érték.
Nagyobb alapterületű otthonokat választottak ugyanakkor idén a vásárlók, a tavalyi átlagos 61 négyzetméternél 14-gyel tágasabb ingatlanokra szerződtek.
