Az irodabérlő cégek többsége napokon-heteken belül szembesül a drámaian megugrott üzemeltetési költséggel, amit bizonyosan áthárítanak a bérbeadók. Lesznek, akik olcsóbb és hatékonyabb házba költöznek emiatt, de nagy hullámra nem lehet számtani. Egyelőre. Ez derül ki a Newmark VLK Hungary Kft. október elején végzett bérlői felméréséből.
A bérlőképviselettel foglalkozó tanácsadó cég a felmérés alapján úgy összegezte a helyzetet, hogy a következő pár hét vízválasztó lehet. Egyrészt a bérlőknek újból felül kell vizsgálni, hogy mekkora a területigényük, illetve milyen hatékonyan használják azt és mekkora a home office aránya. Másrészt azt is meg kell nézni, hogy menyire korszerű az az épület, amiben most dolgoznak, s érdemes-e költözni egy újba vagy a biztosat választva maradni, de további kedvezményeket kiharcolni.
Kalaus Valter, a Newmark VLK Hungary ügyvezetője ezekkel kapcsolatban utalt az elmúlt pár hétben lezajlott európai szakmai konferenciákra, ahol egyöntetű volt: csökkenőben van a home office aránya, de az biztos, hogy már szilárdan beépült a cégek gyakorlatába. A német gazdaságkutató intézet információja szerint Németországban például hetente átlagosan 1,4 napra, Franciaországban 1,3-ra, de Japánban már 1,1 napra esett az átlagos otthoni munkavégzés. Nálunk 1,7 napos ez a mutató.
Mostantól az összköltség számít
„Kiemelten európai és főleg magyar probléma az egekbe szökött energiaárak, a tartósan magas infláció és nálunk ehhez még hozzájön a gyorsan romló forint. Mindez akkor, amikor a bérlők szeretnék visszahódítani az otthoni munkába kényelmesedett dolgozóikat az irodába. Új korszak van: eddig csak a bérleti díjra figyelt mindenki, ott próbált meg engedményt kicsikarni, de most az összköltséget nézik és ez alapján döntenek, hogy maradnak vagy költöznek” – mondta a saját felmérésben válaszadók többségének véleményére alapozva az ügyvezető.
Az áthárított üzemeltetési-díjnövekmény miatt az eddigi 3-4,5 euróval szemben 8-9 euróra ugorhat az egy négyzetméterre számított havi üzemeltetési díj, de már most hallottunk akár ennél magasabb előre jelzett összeget is. Ez az emelkedés válaszút elé állítja a bérlőket és a bérbeadókat is.
Előbbiek előtt két opció van: átszerződnek egy most épülő, de az átlagnál kisebb összköltséggel üzemelő irodaházba és igyekeznek kihasználni, hogy a fejlesztők most szinte mindent (kiemelt kiépítési hozzájárulás, bérleti díjkedvezményt stb.) megadnak nekik, csakhogy feltölthessék az új házakat. Ekkor viszont megkötik a saját kezüket, mert vállalják, hogy legalább öt évig ott is maradnak. Azt is kockáztatják, hogy az irodaterület esetleg túl nagy lesz pár év múlva és nem tudják hozzáigazítani ehhez a szerződésüket. De dönthetnek úgy is, hogy inkább kivárnak, maradnak a kevésbé korszerű irodaházukban és plusz kedvezményt harcolnak ki. Az ügyvezető szerint az utóbbiból lesz a több, vagyis a szerződés-hosszabbításoké lesz a főszerep, egyelőre nem lesz jelentős költözési hullám az szinte biztos.
Gyöngyösi Zsolt, a Property Market Zrt. szálloda- és irodafejlesztésekért felelős igazgatója egy minapi szakmai fórumon azt fejtegette, hogy a kisebb beruházások és gyors megoldások ideje lejárt, mindenkinek nagy változásokat kell végrehajtania. Szerinte az energiaválság azonnal megváltoztatta a fejlesztők gondolkodásmódját, többségük az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások biztosítására összpontosít az új és meglévő projekteknél. De ez nem elég, a bérlők gondolkodásmódjának is meg kell változnia - tette hozzá.
Itt érdemes megemlíteni, hogy milyen irodapiaci környezetben kell mindezt mérlegelni. A Budapesti Ingatlan-tanácsadók Egyeztető Fóruma (BRF) épp a héten közölte a friss, harmadik negyedévi adatokat. Ezek alapján jelentős kínálatbővülés történt: négy új irodaházzal, összesen 82.420 négyzetméterrel lett több az állomány, utoljára 2020 második negyedévében láthattunk ennél magasabb értéket.
Növekszik az üres területek aránya
Az sem mellékes, hogy mekkora a kihasználatlanság. Az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal, az előző év azonos időszakához képest már 1,9 százalékkal emelkedett, jelenleg 11 százalékon áll. Ez még nem veszélyes, de ha így megy tovább, akkor a veszélyes 13-15 százalékos tartományba csúszik át a piac.
A piaci információk szerint jelenleg mintegy 200 ezer négyzetméternyi irodaterület van kivitelezési szakaszban Budapesten, ezeket az ingatlanokat idén és jövőre tervezik átadni. Új spekulatív projektek indítása viszont egy-két évig nem valószínű, nagyon sok a bizonytalanság, s ennek megfelelően sem a fejlesztők, sem a bérlők nem akarnak túl nagy kockázatot vállalni.
Kalaus Valter szerint a bérbeadókon is erős a nyomás, hogy megtartsák a bérlőiket. Ehhez rengeteg pénzt kell majd áldozniuk a korszerű üzemeltetési háttér megteremtésére. A bérlői igényekre reagálva lehetővé kell tenni például, hogy zónázható legyen az épület, mert csak így lehet majd megteremteni az úgynevezett jelenlét alapú működtetést.
Gyökeres fordulat kell a belső tereknél
„Egy jó épületnek ma már tudnia kell kezelni azt, ha egy helyiségben csak kevesen vannak vagy hirtelen többen lesznek, mert fontos meeting van. Ehhez kell igazítani a friss levegő ellátást, a hűtést-fűtést, a világítást vagy az árnyékolást. Aztán nem elég csak lebontani a gipszkarton falat, eleve multifunkcionális tereket kell kialakítani, ahol mobil módon lehet elkülöníteni egyes területeket és többnyire a kollaborációé, az együttgondolkodásé a főszerep, de eközben vannak pihenő szigetek is” – utalt a felmérésből kirajzolódó bérlői elvárásokra a szakértő.
A Newmark VLK Hungary vezetője előrevetítette, hogy a már meglévő irodaházak esetében a bérleti szerződések többsége mostantól már öt évnél rövidebb időre, jellemzően várhatóan három évre fog szólni, ezt kiköveteli magának a most nyeregben lévő bérlői oldal. A most vagy a későbbiekben épülőknél – főleg a projekteket finanszírozó bankok nyomására – maradnak a minimum öt éves periódusnál, de természetesen ez sincs kőbe vésve. A rugalmasság kulcsfontosságú szerepet kap mindkét oldalon.
A tanácsadó cég felmérése arra is rávilágított, hogy a fejlesztői oldalon is nagy számolások mehetnek: érdemes-e új beruházást indítani anélkül, hogy pontosan tudnák, mennyi bérlőt sikerül átcsábítani vagy ha van a portfólióban régi, korszerűtlennek számító épület, akkor azt felújítva a piacra dobni. Természetesen számolni kell azzal, hogy a kivitelezési költségek továbbra is igen magasak maradnak, s itt mindegy, hogy új beruházásról vagy felújításról van szó.
